Hír

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2026. március 24-én, kedden 15 órakor rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája című könyvtárszakmai eseménysorozat huszonharmadik rendezvényét. A program résztvevői ezúttal a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár munkatársai voltak: Báldi Judit könyvtáros, Hegyi Alíz tájékoztató- és olvasószolgálati vezető, Héjja Balázs IT-szakmai vezető, valamint dr. Tóth Máté igazgató.

 

Az esemény középpontjában az Erasmus+ mobilitási pályázat keretében megvalósult tanulmányutak álltak. A beszélgetésen a résztvevők Norvégiában, Franciaországban és Romániában szerzett szakmai tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal, különös tekintettel a könyvtári rendszerek működésére, a szolgáltatási innovációkra, valamint a különböző társadalmi és kulturális kontextusokból fakadó eltérésekre.

 

A beszélgetés első szakaszában a résztvevők a pályázati folyamat hátterét és motivációit ismertették. A kérdésre dr. Tóth Máté válaszolt, aki elmondta, hogy egyetemi oktatói tapasztalatai révén már korábban is ismerte az Erasmus+ program működését, azonban új lehetőséget jelentett számára, hogy a könyvtári szektorban, különösen a felnőttképzés területén is elérhetővé vált a mobilitási pályázás. Hangsúlyozta, hogy a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár működési környezete, Szentendre kulturálisan aktív, értelmiségi közege kedvez az innovációs törekvéseknek. A város lakosságának mintegy negyede beiratkozott könyvtárhasználó, ami stabil hátteret biztosít a szolgáltatásfejlesztési kezdeményezéseknek. Ebben a kontextusban fogalmazódott meg az intézményben a „hogyan tovább?” kérdés, amelyre részben a nemzetközi könyvtárvilágban való részvétel kínált választ.

 

A pályázat keretében megvalósított tanulmányutak során a résztvevők elsősorban a job-shadowing módszerrel dolgoztak. Ez a tanulási forma lehetővé tette számukra, hogy közvetlenül megfigyeljék külföldi kollégáik mindennapi munkáját, betekintést nyerjenek a szervezeti működésbe, és személyes tapasztalatokon keresztül ismerjék meg a különböző könyvtári modelleket. A módszer előnye, hogy nemcsak a formális munkafolyamatokat mutatja meg, hanem lehetőséget teremt a szervezeti kultúrába való betekintésre.

 

A beszélgetés egyik legizgalmasabb része a különböző országok könyvtári gyakorlatának összehasonlítása volt.

 

Hegyi Alíz az oslói tapasztalatokat ismertetve rámutatott, hogy a norvég könyvtárak működésében kiemelt szerepet kap a szociális szféra. A könyvtári szolgáltatások szorosan összekapcsolódnak a társadalmi integráció támogatásával, különösen a bevándorló közösségek esetében. A könyvtárak gyakran szociális munkások bevonásával működnek, és olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint az önéletrajzírás, az álláskeresési tanácsadás vagy a nyelvi felzárkóztatás.

 

Külön figyelmet érdemelnek a könyvtár és a napközi sajátos ötvözetét megvalósító, úgynevezett biblo intézmények. Ezek a kifejezetten 10–15 éves korosztály számára kialakított terek a „harmadik hely” funkcióját töltik be: a fiatalok itt biztonságos, inspiráló környezetben tölthetik szabadidejüket, miközben kreatív és közösségi tevékenységekben vehetnek részt.

 

Báldi Judit erdélyi tapasztalatai ezzel szemben inkább a hasonlóságokat hangsúlyozták. A székelyföldi könyvtárak működése sok tekintetben párhuzamba állítható a magyarországi gyakorlattal, a könyvtárosok hagyományos szerepben, az olvasók közvetlen támogatásával végzik munkájukat, miközben a könyvtár mint intézmény erős közösségszervező funkcióval is bír.

 

Héjja Balázs a franciaországi tapasztalatokat ismertetve kiemelte, hogy a párizsi könyvtárak szintén jelentős szerepet vállalnak a társadalmi integráció megvalósításában. A nyelvi akadályok leküzdésére irányuló szolgáltatások különösen hangsúlyosak. Érdekes szervezeti sajátosságként említette, hogy Franciaországban nem működik a magyar értelemben vett könyvtárközi kölcsönzés, ehelyett központi raktári rendszer biztosítja a dokumentumok hozzáférhetőségét.

 

A norvég könyvtári rendszerrel kapcsolatban elhangzott, hogy a tagság és a dokumentumhasználat teljes mértékben ingyenes, valamint kiemelt figyelmet fordítanak a digitalizálásra és az online hozzáférés biztosítására. A munkakörök folyamatosan változnak, alkalmazkodva a társadalmi igényekhez és a technológiai fejlődéshez.

 

A beszélgetés során számos olyan innovatív megoldást mutattak be, amelyek inspirációként szolgálhatnak a hazai könyvtárak számára is.

 

Héjja Balázs a hangszerkölcsönzés gyakorlatát emelte ki, amely Franciaországban széles körben elterjedt. A szolgáltatás lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók hangszereket kölcsönözzenek, ezáltal támogatva a zenei tehetséggondozást és az önkifejezést. Ez a kezdeményezés különösen releváns lehet egy olyan kulturális közegben, mint Szentendre.

 

A gyermekközpontú szemlélet szintén hangsúlyos elemként jelent meg. Norvégiában például minden harmadik osztályos gyermek automatikusan könyvtári taggá válik, és a könyvtárak tudatosan építenek az oktatási intézményekkel való együttműködésre. A vizuális kommunikáció, jól a strukturált terek, az egyértelmű jelzések szintén a felhasználói élmény javítását szolgálják.

 

A közösségi alapú kezdeményezések között kiemelhető a „Fuss a könyvtárért” kampány, a zöldkönyvtári programok, valamint a növény- és magcsererendszerek. A „magkönyvtár” koncepció különösen innovatív: a felhasználók magokat kölcsönöznek, majd a termesztés után új magokat juttatnak vissza, ezzel fenntartható, közösségi alapú körforgást hozva létre.

 

Emellett szó esett a francia könyvtári játéktér kialakításáról is, ahol a gyermekek ellenőrzött környezetben minőségi, válogatott háromdimenziós játékokkal játszhatnak. A használat szabályozott, időkerethez kötött, és könyvtári szakember felügyeli.

 

Dr. Tóth Máté kiemelte, hogy Franciaországban a könyvtárak kifejezetten befogadó intézmények, amelyek nyitottan fordulnak a társadalom peremére szorult csoportok felé is. A hajléktalan emberek számára például lehetőséget biztosítanak a pihenésre, amennyiben viselkedésük nem zavarja a többi látogatót.

 

Érdekes működési sajátosságként merült fel, hogy Norvégiában a takarítást a nyitvatartási idő alatt végzik. Erdélyben pedig a katalogizálási gyakorlat különbözik, a feltárás elsősorban ETO és cím alapján történik, tárgyszavak használata nélkül.

 

A tanulmányutak egyik legfontosabb eredménye a megszerzett tapasztalatok gyakorlati alkalmazása volt. A résztvevők egyhangúlag az RFID rendszer bevezetését emelték ki, amely jelentős hatékonyságnövekedést eredményezett a könyvtári munkafolyamatokban.

 

Ugyanakkor dr. Tóth Máté hangsúlyozta, hogy a legnagyobb értéket nem egy-egy konkrét megoldás átvétele jelenti, hanem az a szemléletmód, amelyet a külföldi tapasztalatok közvetítettek. A norvég könyvtári rendszer előremutató példaként szolgál, míg a francia és román gyakorlat összehasonlítása segíti a hazai helyzet reális értékelését.

 

A jövőbeli tervek között szerepel a felnőttképzési programok fejlesztése, a könyvtári programstruktúra újragondolása, valamint a zöldkompetenciák erősítése. Emellett a könyvtári terek átalakítása is napirenden van, különös tekintettel a tanulásra és közösségi használatra alkalmas környezet kialakítására.

 

A beszélgetés zárásaként a jövőbeli mobilitási tervek kerültek szóba. A pozitív tapasztalatok hatására a könyvtár munkatársai további tanulmányutakat terveznek, amelyek célországai között Ausztria, Olaszország, Szlovákia és Norvégia szerepelnek. A következő mobilitási ciklus során a hangsúly a vármegyei szintű könyvtári szolgáltatások vizsgálatán lesz, ugyanakkor továbbra is fontos cél marad a különböző típusú – köztük vidéki – könyvtárak működésének megismerése.

 

Az eseményről készült felvétel megtekinthető az OSZK You Tube csatornáján.