Hír

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. november 27-én, csütörtökön 15 órakor tartotta a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozata tizenhetedik rendezvényét.

 

A beszélgetés résztvevői Gerencsér Judit, az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke; Kovács László Erik, a Debreceni Egyetem Konfuciusz Intézet igazgatóhelyettese, prof. Liu Fang, a Debreceni Egyetem Konfuciusz Intézet tanára, dr. Szüts Etele, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója és Takácsné Bubnó Katalin, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár vezetője voltak, de a rendezvényen megszólalt a delegáció több tagja is. 

 

Tizenhetedik kerekasztal-beszélgetésünk vendégei a Debreceni Egyetem Konfuciusz Intézetének és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) tagjai voltak, akik a Kínába tett utazásuk során szerzett élményeikről számoltak be. Nemcsak egy úti beszámoló volt ez, hanem könyvtárszakmai jellegű beszélgetés is, amelynek során megosztották velünk a kínai könyvtárakban látott és tapasztalt ötleteket, módszertanokat és technológiai megoldásokat.

A beszélgetés kezdetén megtudhattuk, hogy 2019-ben megalakult a Debreceni Egyetem Konfuciusz Intézete. 2024 őszén közösen ünnepelték az őszközép ünnepet, amikor a Debreceni Nemzeti Könyvtár dolgozói, akik a MKE Bibliográfiai Szekció tagjai is voltak, megkeresték az ötlettel, hogyan lehetne Kínát és a kínai könyvkultúrát bemutatni a 2025-ben Debrecenben megrendezésre kerülő MKE-vándorgyűlésen. A Konfuciusz Intézet több pillért is fontosnak tekint, amin egy ilyen együttműködés alapul. Egyik ilyen a nyelvtanulás, melyet online formában képzeltek el, másrészt tapasztalat is kell, amiről a kollégák be tudnak számolni az éves vándorgyűlésen – ezt a Chinese Bridge program keretein belül tudták megszervezni. A Konfuciusz Intézet segítségével a Magyar Könyvtárosok Egyesülete kínai kollégákat hívott meg a vándorgyűlésre, és így kezdődött a Tiencsini Egyetem és az MKE együttműködése, amelynek eredményeképpen egy magyar könyvtárosokból álló delegáció kiutazhatott Kínába.

 

A tapasztalatokról mesélve, amit a delegáció szinte minden tagja megemlített, hogy a két legnagyobb különbség a két kultúra könyvtárai között az egyetemi kampuszok és a könyvtárak hatalmas mérete, valamint hogy a kínai kollégák magas technológiai szinten járnak, és mégis kiemelten fontos nekik a hagyományaik megőrzése. Elhangzott, hogy ott a könyvtárosok nem félnek az újdonságok bevezetésétől, hanem szinte természetes nekik, és lehetőségként tekintenek rá.

Bár nem volt a delegáció tagja, de a program sikeréért dolgozott a Debreceni Egyetem Konfuciusz Intézetének tanára, Liu Fang is, aki meghívott vendégként a kínai és a magyar kultúra közötti hídépítésről beszélt. Elmondta, hogy szerinte a személyek közötti kapcsolatépítés az egyik legfontosabb módja ennek, és ő a saját élményeinek megosztásával is igyekszik építeni a két kultúra közötti kulturális kapcsolatot. Kilenc éve volt Magyarországon először. Kilenc évvel később most kínai nyelvet tanít a Konfuciusz Intézetben, magyar és külföldi diákoknak. A Konfuciusz Intézetekben nemcsak nyelvet tanítanak, hanem kultúrát is közvetítenek. Liu Fang tanárnő maga is elkötelezett a magyar nyelv és kultúra megismerésében. Meg kell ismerni a helyi kultúrát ahhoz, hogy megismerhessük egymást. Magyar nyelvtanárával tartanak kínai–magyar magyar–kínai nyelvoktatást. Tanára ösztönzi arra, hogy ne csak Debrecent, hanem a környező városokat is megismerje. Reméli, hogy híd a diákjai, családja, barátai számára nemcsak itthon de Kínában is. Mindig arra törekszik, hogy bemutassa azt a kultúrát, amelyben éppen van a számukra is, és élményei megosztásával tud a leginkább hatással lenni a kulturális kapcsolatokra.

 

A tizenegy fős delegációnak további tagjai is érkeztek a Könyvtárosok dolgozószobája eseményre. Őket forgószínpadszerűen hívtuk a színpadra és kérdeztük meg mindannyiuktól, hogy melyek voltak azok a technológiai vagy módszertani megoldások, amelyek a legjobban tetszettek; milyen eseményeken vettek részt; melyek voltak azok a tapasztalatok, amelyekre a leginkább rácsodálkoztak; mely élményekből/programokból tanultak a legtöbbet; és mik azok a dolgok, amelyeket Magyarországon is meghonosítanának. 

 

Vendégeink említettek egy-két példát, amelyet szerintük nálunk is meg lehetne honosítani a kínai könyvtárszakmából. Dr. Szüts Etele szerint a modern technológiából nagyon sokat haza lehetne hozni. Kezdve a könyvtárak épületétől. A Tiencsini Idegennyelvi Egyetem könyvtárában működött egy önkéntes digitalizálóműhely. Ezt le lehetett foglalni, és a diákok szabadidejükben, önkéntes munkában digitalizálták az anyagokat. Ezért pontokat kaptak, amiket a tanulmányaik során figyelembe vettek. Szerinte ez könnyen megvalósítható lenne itthon is.

Első körben Gerencsér Judit is a modern technológiát említette, amit jó lenne itthon is használni. 

 

A nem könyvtárszakmai jellegű tapasztalatok közül a kínai emberek kedvességét és közvetlenségét emelték ki, valamint azoknak a diákoknak a segítőkészségét és érdeklődését, akik a delegáció kísérői voltak. Gerencsér Judit elmondta, hogy ő kevésbé rajongója a kínai gasztronómiának. Eleinte kicsit ódzkodott tőle, de egy pár nappal később rájött, hogy az nagyon jó. Tetszett az étkezési kultúra is, mert nem rohannak, hanem beszélgetnek közben, az ételnek pedig lelke van, ahogy a kínai teázás és a tea szeánsz. Mikor hazajöttek, azt mondták, hogy nem ugyanaz az ember jött haza, aki elment.

 

Kovács László Erik azt mondta, hogy amikor ő elköteleződött a program iránt, akkor az volt az egyik fő hajtóereje, hogy  tai-chi gyakorlatot szeretett volna végrehajtani az egyik kollégával. Bár végül Gabriella nem volt az utazók közt, de a delegáció többi tagja megcsinálta. Egy álma ezzel neki is megvalósult. Mindenkinek vannak hobbijai, titkon dédelgetett álmai. Nagyon jólesik neki az is, hogy a félelem már nincs az érzelmek porondján, mikor Kínát emlegetjük.

 

Szabó Ildikó, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) könyvtárosa és az MKE Hajdú-Bihar Megyei Szekciójának tagja bemutatott egy kísérő projektet, amellyel egy kis közös alkotásra invitálta a kínai könyvtárosokat. Erik inspirálta, hogy vigyenek valami személyes ajándékot is a kínai könyvtárosoknak. Ő évek óta rajzolgat már, és valami olyan személyes dolgot akart vinni, ami nem foglal sok helyet a bőröndben. Ezért kis grafikákat készített, és megkérte a kínai kollégákat, hogy fejezzék be, egészítsék ki ezeket az alkotásokat kedvük szerint, majd küldjék vissza neki. Így születtek közös alkotások, amiket egy paravánon be is tud mutatni.

 

Soós Erika, az ELTE KITI tanársegédje és az MKE Bibliográfiai Szekció tagja legnagyobb élményei közt az olvasóteremben működő restauráló-műhelyet említette. Az ügyeletet adó kolléga az olvasóteremben restaurált. Az is hihetetlen élmény volt számára, hogy ott a muzeális könyvek mást jelentenek. Nem pár száz, hanem ezerévesek. A múzeumpedagógia kiemelkedő volt minden egyes programon. A régi szokások ápolása és a technológia használata nagyon jól megfér egymás mellett.

 

Takácsné Bubnó Katalin, a KSZK vezetője és az MKE Bibliográfiai Szekció elnöke élményszerű felismerése a régi könyvek voltak. Bár tudta, hogy Kínából származik a könyv mostani formája, de mégis meglepő volt látni, hogy ott egy régi könyv tényleg könyv formájú, nem pedig tekercs vagy más, és tényleg nagyon régi. Megtudták, hogy különböző korokban különböző papírfajtákat használtak, amiket igyekeznek ma is rekonstruálni és előállítani a restauráláskor. Minden könyvtárban láthatták, hogy nagyon komolyan veszik a régi dokumentumaik védelmét és restaurálását. A hagyománytisztelet és hagyományőrzés abban is megmutatkozik, hogy bár nagyon modernek az épületeik, de hagyományos technológiákkal készült bútorok és klasszikus kialakítású beltereik vannak.

 

Ildikó elmesélte azt is, hogy több egyetemi könyvtárat is láttak, elsőként a Tiencsini Egyetem könyvtárát. Gyönyörűen megoldották a régi dokumentumok elhelyezését, a régi kötészeti megoldások is ámulatba ejtőek voltak. Kína egy olyan ősi kultúra, amelybe nem is gondolta volna, hogy betekintést nyerhet. Ugyanakkor a mai technológiai fejlődésük is lenyűgöző. A könyvtárak felhasználóbarátak, ami megnyilvánul abban, hogy nagyon jó az olvasói tájékoztatás. Mindenfelé igényes feliratok, érintőképernyők stb. A modern és a hagyományos könyvtári bútorok közül minden célszerű. A csendfülke az csendfülke. Tapintható a csend. Nagyon tetszett neki az önkiszolgáló rendszer és az, hogy ők is beiratkozhattak a nemzeti könyvtárba, amelynek hatalmas olvasója van: a tágassága és mélysége gyönyörű.

 

Jeszenszky Zsuzsanna és Legeza Boglárka beszámolóikban a valós idejű statisztikát, a digitalizálóműhelyt említették mint szakmai élményt. A Tiencsini Idegennyelvi Egyetem Könyvtára eredetileg nem volt a programban, mert arról azt mondták nekik, hogy nem nagy szám, de az volt a legjobb. Bemehettek a feldolgozókhoz. Ők már RDA-t használnak, és megnézhették, hogyan néz ki az RDA a kínai MARC-keretek között.

Boglárka elmesélte, hogy ő már négy éve tanul kínaiul, ezért megkérték, hogy tartson egy előadást kínai nyelven. Az előadás a Debreceni Egyetem és a Konfuciusz Intézet közötti kapcsolatról és közös programokról szólt. A kínai kollégák meg voltak hatódva attól, hogy egy európai könyvtáros az ő nyelvükön szól hozzájuk. Ebéd közben olyan kérdéseket tettek fel neki, amelyek szorosan kapcsolódtak a mondandójához, valószínűleg tényleg figyeltek rá.

 

A privát élmények közül még az esti sétákat említette Katalin, amelyek maradandó élményt nyújtottak számára. A kivilágított épületek, a régi magyar koncessziós terület, ahol az Osztrák–Magyar Monarchiának is is volt egy zónája. Megdöbbentő volt a múzeumban látni, hogy annak az időszaknak a történelmét milyen alaposan tárták fel és mutatták be a látogatóknak. Nagyon komolyan és pontosan próbálják visszaadni azt, amit az európai koncessziós területek jelentettek számukra. Elfogadták, hogy ilyen sok európai állam kereskedelmi központot működtetett ott, és ennek köszönhetően Tiencsin sokat profitált az európai jelenlétből.

Boglárka említette még, hogy nagy éjszakai élet van a városban: sportolnak, énekelnek, táncolnak közösen a parkokban. Mindezt teljes biztonságban. Erik pedig úgy fogalmazott, ez náluk a „nyugodtan sietés”. Zsuzsa a hajókázást, az esti város csodálatos voltát ecsetelte. Általában a közlekedés nagy élményt jelentett neki: rendkívüli a zsúfoltság, de vigyáznak egymásra, kevés a baleset. A Peking–Tiencsin-gyorsvasúton 346-tal mentek. Csodás élmény volt. Jó lenne ezt is hazahozni.