Hír

A könyvtári oktatás a tájékoztató pultnál is zajlik, méghozzá organikus, előre meg nem írt és a felmerülő igényekre mélyen reagáló módon. A tájékoztató pult több mint egy egyszerű szolgáltatási pont: osztályterem, kapcsolatépítési eszköz és kapcsolatok kialakításának tere. Egy belépési pont, hogy a könyvtáros megtudja: vajon a hallgatók professzorai valóban úgy használják-e a könyvtárat, hogy az érdemben támogassa a kiadott feladatokat.

 

Amikor a könyvtáros a tájékoztató pultnál van, az interakciói túlzottan útbaigazítónak vagy technikai támogatás jellegűnek tűnhetnek. Segít a nyomtatásban. Elhárítja a bejelentkezési hibákat. Tizenötödszörre is megválaszolja, hogy „merre van a mosdó”. A blogbejegyzés arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ezek az interakciók – akár egy fizikai pultnál, akár a virtuális tájékoztatás során – hogyan válhatnak oktatási pillanatokká. Ráadásul kapcsolattartó vagy a könyvtár népszerűsítéséért felelős könyvtárosként az ezekből az interakciókból szerzett tudás átformálhatja a hallgatókkal és az oktatókkal való kapcsolatot. A tájékoztató pultnál végzett könyvtárosi munka hatékony módja annak is, hogy a könyvtáros kapcsolatot építsen a gyakornokokkal és a könyvtárban dolgozó többi kollégával.

 

 

Az oktatás nemcsak egy tanteremben történik PowerPoint-prezentációval és óravázlattal, hanem valós időben. Akkor történik, amikor egy hallgató azt mondja: „csak egyetlen cikkre van szükségem”, a könyvtáros pedig kedvesen így válaszol: „meséljen a feladatról”. Ez az egyszerű kérdés kinyitja az ajtót. Milyen órára kell? Mit tanul? Hogyan írta le a professzor a feladatot? A hallgatók néha nem is sejtik, hogy a feladatleírásban szereplő szavak éppen azok a kulcsszavak, amelyekre keresniük kellene. A pultnál ülve van idő arra, hogy ezt a könyvtáros a hallgatóval közösen kibontsa. Lefordítják az akadémiai nyelvezetet kereshető fogalmakra. A könyvtárosok példát mutatnak a kíváncsiságra.

 

És a hallgatók emlékeznek erre. Visszajönnek. Nem azért, mert lenyűgözték őket az adatbázisok funkciói, hanem mert a könyvtáros lelassított, és megtanította nekik, hogyan gondolják végig a folyamatot. Így amikor találkozunk velük a kampuszon, úgy emlékeznek az emberre, mint arra a könyvtárosra, akit megismertek, és ez néha ahhoz vezet, hogy más hallgatóknak is bemutatják a könyvtárost.

 

Még az útbaigazító vagy technikai kérdések is lehetnek oktatási jellegűek. Amikor egy hallgató nem tud bejelentkezni egy adatbázisba, a könyvtáros elmagyarázhatja neki a hitelesítési rendszereket. Amikor nem találja a teljes szöveget, bemutathatja a könyvtárközi kölcsönzést. Amikor megkérdezi, hogyan kell hivatkozni valamire, a könyvtáros beszélhet a hitelességről, a megbízhatóságról és a tudományos diskurzusról. A pult az információs műveltség leginkább alkalmazott formájának belépési pontjává válik.

 

 

A tájékoztatási interakciók adatgyűjtésre is alkalmasak. Kapcsolattartó könyvtárosként gyakran tűnődünk: Vajon az oktatók beépítik a kutatási készségeket a feladataikba? Tudják, hogy mit kínálunk? Felkészítik a hallgatókat a tudományos forrásokban való eligazodásra? A tájékoztató pult nyomokat ad a könyvtáros kezébe ilyen szempontból is. Ha ugyanarról a kurzusról több hallgató is küzd a témaszűkítéssel, az informatív a könyvtáros számára. Ha nem tudják a különbséget a lektorált és a népszerű források között. Ha azt mondják: „A professzorom azt mondta, hogy csak a Google-tudóst használjuk”.

 

A hallgató feladatának megismerése természetes módon vezethet ahhoz, hogy a professzoráról is tegyen fel kérdéseket a könyvtáros. „Volt már könyvtári órájuk ehhez a kurzushoz?” „Említett a professzor konkrét adatbázisokat?” Ezek a kérdések nem vádlóak, hanem feltáró jellegűek. Lehetőséget teremtenek. Ha a hallgatók elmondják, hogy nem kaptak képzést, az egy remek alkalom a kapcsolatfelvételre. A könyvtáros felkeresheti az oktatót, mondván: „A pultnál több hallgatójával is dolgoztam. Szívesen együttműködnék Önnel a feladat támogatásában.”

 

Ez a megkeresés a törődésen alapul, nem a kritikán. Úgy pozicionálja a könyvtárost mint a hallgatói siker partnereit. A pultnál történt interakciók nélkül talán sosem tudja meg a könyvtáros, hol vannak a hiányosságok vagy a lehetőségek. A tájékoztató pult egy informális értékelési eszközzé válhat. Segíthet priorizálni, hogy mely tanszékek igényelnek nagyobb bevonódást. Segíthet megérteni a mintázatokat. Segíthet átlátni a könyvtár falain kívüli történéseket.

 

 

A tájékoztató pult megerősíti a kapcsolatokat a diákmunkásokkal és a könyvtár más munkatársaival. Amikor fizikailag is ott van a könyvtáros a pultnál, nincs elszigetelve. Látja a könyvtár ritmusát. Szemtanúja, hogyan kezelik a hallgatói asszisztensek a nehéz helyzeteket. Hallja, milyen kérdéseket tesznek fel, még mielőtt azok eljutnának a könyvtároshoz. A könyvtáros megközelíthetővé válik, ami különösen hasznos, ha olyan intézményben dolgozik, ahol oktatói státuszban van. Eltünteti azt az elitista látszatot, amelyet sok diákmunkás és munkatárs érez, amikor könyvtárosokkal lép interakcióba.

 

Különösen az új könyvtárosok számára fontos ez a láthatóság. A diákmunkások ennek köszönhetően emberként kezdenek látni, nem csak egy névként a weboldalon. Többet megtudnak arról, mit csinálsz könyvtárosként. A könyvtáros pedig megismerheti őket hallgatóként. Apró pillanatokban mentorálva, példát mutatva arra, hogyan kell kezelni egy frusztrált olvasót, és hogyan lehet továbbadni egy kérdést valaki másnak anélkül, hogy az olvasó elutasítva érezné magát. Ezek az apró pillanatok bizalmat építenek. A bizalom pedig csapatokat épít. A tájékoztató pult sok szempontból lelapítja a hierarchiát. Lehetőséget teremtett a közös problémamegoldásra és a kölcsönös tiszteletre.

 

 

A tájékoztató pultnál végzett munka jelenthet egy ablakot a hallgatók intellektuális világára. A könyvtáros megtudhatja, mit kutatnak, mire kíváncsiak és mi tartja ébren őket éjszaka, miközben próbálnak befejezni egy beadandót. Kutatási érdeklődésük inspiráló lehet, és a könyvtárost később is gondolkodásra készteti. Az a tény, hogy a könyvtáros jelen van abban a térben, lehetővé teszi, hogy valós időben lássa a fejlődésüket az „azt sem tudom, hol kezdjem”-től a „várjunk csak, ennek tényleg van értelme” felismerésig. 

 

A pult egyben olyan hely is, ahol a könyvtáros kapcsolatba kerülhet az úgynevezett nem hagyományos hallgatókkal – azokkal, akik évtizedes kihagyás után tértek vissza a felsőoktatásba. Néha látni lehet a kételyt a szemükben. Visszatérni az iskolapadba gyereknevelés, karrierépítés vagy az élet vargabetűi után túlterhelő érzés lehet. Sokuknak nemcsak kutatási támogatásra van szükségük, hanem megnyugtatásra is. Kell nekik valaki, aki azt mondja: „Meg tudod csinálni.” 

A vicces generációs pillanatok kapcsolatot teremthetnek. Ezek a pillanatok emlékeztethetik a könyvtárost arra, hogy a tájékoztató pult nemcsak az információkeresésről szól; hanem a tapasztalatok áthidalásáról, egymás tiszteletéről és arról, hogy teret adjunk az embereknek.

 

 

Forrás: Using Reference as an Entry Point - Choice 360

A kép forrása a cikk.