Hír

Az OCLC „Project Passage” (az OCLC Research kapcsolt adatokra épülő Wikibase-prototípusa) hét tanulsága rámutat arra, hogy a jelenlegi katalogizálási és metaadat-kezelési gyakorlatnak mennyire meg kell változnia egy Wikimedia-szerű entitás-kapcsolat ökoszisztémán belül. De sok alapelv ugyanaz marad. 

 

Első tanulság. A Wikibase-elemek alkotóelemei egy egyszerű eljárássá alakíthatók, amely strukturált adatok létrehozását teszi lehetővé, olyan pontossággal, amely meghaladja a jelenlegi könyvtári szabványok kifejezőerejét. De felhasználhatók-e ezek az adatok az erőforrások felkutatásához és értelmezéséhez szükséges kontextus kialakítására?

Mi változik? A Project Passage rámutatott, hogy a modellek hiányosságainak kezelése érdekében fejlesztenünk kell a jelenlegi könyvtári ontológiákat, és hogy a leírásra vonatkozó bevált gyakorlataink lehetővé teszik az egyedi források azonosítását. 

Mi marad változatlan? Bizonyos dolgokat nehezebb katalogizálni, mint másokat, és ez vonatkozik a Wikimedia ujjlenyomatszerű, minimális erőforrás-leírására is, a „core-ish-ness”-re.

 

Második tanulság. A Wikibase platform által lehetővé tett, felhasználó által vezérelt ontológiatervezés jó dolog. De hogyan kellene ezt menedzselni a hosszú távú fenntarthatóság érdekében?

Mi változik? A Project Passage megmutatta, mennyi mindent nyerhetnek azzal, ha a könyvtári szférán kívüli entitásokat is bevonják. Az még kérdéses, hogy egy demokratikusabban irányított szótár hogyan fogja befolyásolni az ontológiamenedzsmentet.

Mi marad változatlan? Továbbra is szükségük lesz ontológiairányításra és a katalogizálásra vonatkozó szabályokra. Potenciálisan még több szabályra és szabványra, mint most.

 

Harmadik tanulság. A Wikibase platform – az OCLC fejlesztéseivel és önálló segédprogramjaival kiegészítve – előrelépést jelent abban, hogy a könyvtárosok munka közben is visszajelzést kapjanak.

Mi változik? Semmi. A leírás végső soron a visszakereshetőségről szól. Hogyan definiáljuk tehát az „elég jó” adatot?

Mi marad változatlan? Ha nem találják meg, akkor nem elég jó. Tudjuk, hogy a forrásleírás a felhasználói élményről szól. Végül is a leíráshoz kapcsolódó feladatok a felfedezhetőségre vezethetők vissza.

 

Negyedik tanulság. A helyi adatkezeléshez megbízható eszközökre van szükség.

Mi változik? Időt és energiát fognak megtakarítani azzal, hogy nem kell átfogó leírásokat készíteni, mivel a tényállításokat egy előre feltöltött gráfhoz adják hozzá. 

Mi marad változatlan? A meglévő bibliográfiai és besorolási adatok lekérdezése mindig is segített a katalogizálóknak, hogy „mi van már ott”, és ezt követően kiegészíteni azt. Ezt a feladatot egyszerűen hatékonyabban lehet végezni, entitásokra/kapcsolatokra vonatkozó egyedi tényállításokkal, ahelyett hogy vég nélkül kellene szövegeket másolni egyik rekordból a másikba.

 

Ötödik tanulság. A tudásgráfok könyvtári metaadatokkal való feltöltéséhez olyan eszközök használata ajánlott, amelyek megkönnyítik a máshol létrehozott adatok újrafelhasználását és bővítését.

Mi változik? Az adatok a „tipikus” könyvtári forrásoktól eltérő helyről is származhatnak. A szerzők, szervezetek és témák közötti különbségtétel sokkal fontosabbá válik.

Mi marad változatlan? Az adatok újrafelhasználását és bővítését, a hitelesség és megbízhatóság fogalmát, valamint a duplikátumok csökkentését a könyvtári munka közösségi finanszírozása teszi lehetővé, és ezek az adott rendszereken belüli funkcionalitásra támaszkodnak. Ami a legjobb, hogy ez az ökoszisztéma ténylegesen képes lesz felhasználni azokat a hihetetlenül részletes és megbízható adatokat, amelyeket már most is gyűjtenek az entitásokról. A katalogizálóknak össze kell hangolniuk a keresési eredményeket, hogy a rendelkezésre álló tételeket a meglévő leírásokkal azonosíthassák.

 

Hatodik tanulság. A kísérleti projekt rávilágított az erőforrások közötti interoperabilitás szükségességére, mind az adatbevitel, mind az exportálás tekintetében.

Mi változik? Semmi. A könyvtárak mindig is tisztában voltak az együttműködés, az innovatív, alacsony költségű fenntartható megoldások létrehozásának és az interoperabilitásnak a szükségességével. A jelenlegi könyvtári példánykatalogizálási és -megosztási modellnek tovább kell fejlődnie, és új utakat kell teremtenie a könyvtári költségmegtakarítások felé, ahogyan azt az elmúlt 50 évben is tette.

Mi marad változatlan? Nem sok minden. Az adatok közötti és a rendszerek közötti interoperabilitás és az adattárak szinkronizálása meg fog változni. Az adatok bevitelének és exportálásának céljai ugyanazok maradnak. A szótárakat azonban frissíteni kell a technológiai változásoknak megfelelően, valamint az új társadalmi konvenciók tükrözése érdekében.

 

Hetedik tanulság. A Wikibase szerkesztőfelületén létrehozott leírások eltüntetik a besorolási és bibliográfiai rekordok közötti hagyományos különbségtételt.

Mi változik? Minden. A besorolási munka és a bibliográfiai leírás közötti hagyományos falak leomlanak.

Mi marad változatlan? A katalogizálóknak jelentős szerepük lesz abban, hogy a Bibliográfiai Univerzumot összehangolják a többivel, beleértve a „valódit” is, amelyben a munkavégzés folyik. A katalogizálók továbbra is a csatorna szerepét töltik be az adatok értelmezésében, és fontos kontextust építenek az entitásokat körülvevő tényállítások köré.

 

A teljes bejegyzés angol nyelven a következő linken érhető el: An insider’s look at “Project Passage”