+36 1 224-3788Elérhetőségek
A magasabb szintű olvasás mellett érvel a tavaly október óta magyarul is elérhető Ljubljanai kiáltvány. 2014 és 2019 között az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (COST) keretei között a COST E-READ akció pedagógusok, olvasáskutatók, pszichológusok részvételével azt vizsgálta, hogyan hat a digitalizáció az olvasási készségek fejlődésére, hogyan értik és jegyzik meg az írott szövegeket az olvasók a nyomtatott és digitális anyagok használata során. A kutatás különösen a gyermekekre és a fiatal felnőttekre koncentrált, az eredményeket tanulmányban publikálták, majd megszületett a döntéshozókat az olvasás oktatására és népszerűsítésre felszólító kiáltvány.
A tanulmányt 2022 őszén a First Monday c. nyílt hozzáférésű, tudományos folyóiratban tették közzé online formában a szerzők, André Schüller-Zwierlein, Anne Mangen, Miha Kovač és Adriaan van der Weel.
A társadalmak gyökeres változások előtt állnak, a digitális technológiák megváltoztatják az életünket, a munkánkat, a tanulmányainkat és az olvasásunkat egyaránt. Ugyanakkor a digitalizációs folyamat kulturális és társadalmi hatása az olvasáskészségre és a gyakorlatra kevésbé kutatott terület. Amellett, hogy a digitális eszközök számos lehetőséget rejtenek magukban, a legutóbbi empirikus tanulmányok azt jelzik, hogy hátrányosan/negatívan hatnak az olvasásra, főként a hosszabb szövegek elolvasása és az olvasásértés esetében. A jelenlegi oktatáspolitika az általános olvasási készségeknek és a digitális eszközök használatának összefüggéseit ugyan vizsgálja, de sajnos azt mindezidáig nem tárták fel a kutatók, hogy a magasabb szintű olvasási készségek milyen hátrányokba ütköznek, pedig azt, hogy a társadalom tagjai hogyan tudnak érvényesülni, meghatározza a műveltségi szintjük is: az írás- és olvasástudás mindig hasznos eszköze a felkészült, jól informált, gondolkodó embereknek.
A közelmúltban végzett PISA vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a szabadidőben történő olvasás csökkent, a diákok csaknem egyharmada arról számolt be, hogy ritkán vagy egyáltalán nem olvas könyvet a szabadidejében. Hiába támasztanak elvárásokat a fejlett világban az olvasással kapcsolatban, valójában sokan még az alapvető olvasási készségek elsajátításával is nehezen boldogulnak, mindezek mellett a magasabb szintű olvasási szokások is romlanak. Az írni-olvasni tudás hozzájárul ahhoz, hogy az élet szinte minden terültén információt és ismereteket tudjunk átadni és megőrizni. Az olvasás nemcsak az egyén személyes fejlődésének központi eleme, hanem többek között a társadalom és a gazdaság fejlődése is függ ettől a kompetenciától. Azonban az olvasásnak a társadalomban és a kultúrában betöltött szerepe sok esetben „láthatatlan”, és sokan alábecsülik az olvasás komplexitását is. A tanulmány célja, hogy kutatók, pedagógusok, könyvtárosok és a könyvkereskedelemmel foglalkozó szakemberek számára bemutassa a magasabb szintű olvasási készségek és gyakorlatok jelenlegi állapotát, azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézni és a kihívásokra adható lehetséges válaszokat, ennek alapjául szolgál az E-READ projekt, amely 2014. és 2019. között kezdett el foglalkozni a digitalizáció következményeivel az olvasás tükrében.2 A tanulmány rámutat arra, hogy miért fontos megtanítani a magasabb szintű olvasási készségeket, és javaslatot tesz a tanítási, tanulmányozási módokra is. Nagymértékben nőtt a szöveges tartalmakhoz való hozzáférés, bárki számára könnyedén elérhetővé váltak az információk, a digitális platformok segítségével több adat tárolható. Viszont ahhoz, hogy az információkat képesek legyünk felhasználni és megérteni, elsősorban a kritikai gondolkodás képességét kell kialakítani. Ez segíthet abban, hogy az olvasó különféle értelmezési lehetőségek felé forduljon az olvasás során, felismerje a szövegben az eltérő nyelvezetet, összefüggéseket, ellentmondásokat, továbbá képessé teszi az olvasót arra, hogy következtetéseket tudjon levonni, és megtalálja a kapcsolatot más szövegekkel. A magasabb szintű olvasási gyakorlatok köre is bemutatásra kerül a tanulmányban, a „gyakorlat” kifejezés alatt tulajdonképpen azt értik, hogy mit olvasnak az emberek, hogyan olvasnak, milyen hordozó segítségével teszik, továbbá az egyes olvasási szokásokkal és készségekkel is foglalkoznak. Az egyes olvasási módok között felsorolásra kerülnek a következők:
Egy 2019-es felmérés szerint nem kevesebbet olvasnak az emberek, csak másképp. Az olvasás jelentős része online történik, háttérbe szorulnak a nyomtatott könyvek. A tanulmányban a kutatók négy olyan hatást állapítottak meg, melyek negatívan befolyásolják a magasabb szintű olvasási készségeket (elektronikus térben történő olvasás; hangoskönyvek; a szövegek egyszerűsödése; az alapkészségekre, a kötelező és ismeretterjesztő olvasásra való fókuszálás az olvasásfejlesztésben). A digitális környezetben történő olvasás összetettségében és minőségében is változó. A mindennapi élet egyik jellemző aspektusa lett, hogy az információhoz való gyors és egyszerű hozzáférésre helyezi hangsúlyt, az információkeresés és olvasás pedig a papírról a képernyőre tevődött át. A kutatások az bizonyítják, hogy a digitálisan olvasott szövegek kevésbé kötik le a figyelmet, mint a nyomtatott szövegek. A kutatók különbséget tesznek a képernyős és a papíralapú hordozók rövid távú (kognitív képességek és érzelmek) és a hosszabb távú következményei között (egyéni olvasási szokások). A hangoskönyvek az olvasás speciális esetét képviselik, mert a szóbeliséghez térnek vissza, ez kevésbé ösztönöz a gondolkodásra, a hangsúlyozásra, a szöveg értelmezésére, a hallgatónak nem kell az intonálással sem foglalkoznia, mert ezt mind készen kapja meg. Ezzel szemben az olvasás során ezeket a tevékenységeket az olvasónak kell elvégeznie, lehetőség van a mélyebb elmélkedésre, nincs időhöz kötve, míg a hangoskönyvek használója sokkal passzívabb félként van jelen, és az is előfordulhat, hogy a figyelme elterelődik. A szövegek leegyszerűsítése során a hosszabb és összetettebb szövegeket felváltják a rövidebb és egyszerűbb nyelvezetűek. Bizonyos esetekben, például alacsonyan iskolázott célcsoport esetében vagy a gyerekek írni-olvasni tanulása során ez persze hasznos lehet. Hátránya viszont többek között az, hogy növeli a dezinformáció kockázatát, és nem járul hozzá a magasabb szintű olvasási készségek fejlesztéséhez. Az új olvasási módként elismert magasabb szintű olvasás ezzel szemben hatékonyan szolgálja a kevésbé képzett rétegek motivációjának emelését, és segítségével az olvasási nehézségekkel küzdőknek (diszlexiások) is lehetőségük van saját olvasási készségeiket fejleszteni.
A 2018-as PISA mérés nemzetközileg is elfogadott szabványt alkotott az írástudás/ műveltség/ kompetencia/ információs műveltség felmérésére. Az olvasás értékelésének módszereit folyamatosan a digitális környezethez igazította, és olyan elemekkel egészítette ki, mint például az önellenőrzés, a forráskeresés, a kritikai olvasás és a szövegértelmezés. Az olvasáskészség meghatározását kiterjesztette a szövegek megértésére, elemzésére, értelmezésére, továbbá a tudás fejlesztésére. Ehhez hasonlóan fontos szereppel bír az OECD felnőttek kompetenciájára vonatkozó nemzetközi szintű felmérése (PIAAC), amely a kialakított szabványt szintén a digitális műveltség felől közelíti meg. Sajnos a felmérések nem foglalkoznak a magasabb szintű olvasás legfőbb aspektusaival, így nem tárgyalják az egész életen át tartó tanulást, az egyéni vagy a szakmai fejlődést célzó olvasást, a magasabb szintű olvasáshoz szükséges készségeket. A felnőttek olvasás- és írástudásáról szóló tanulmányok is hasonló hiányosságokat tártak fel, az eredmények azt mutatják, hogy ők leginkább az alacsony szintű műveltség megszerzésére és a gyakorlati információkat tartalmazó olvasásra fókuszálnak.
A tanulmány kitér arra is, hogy hosszú távon milyen elveket kell figyelembe venni az olvasás oktatása során. Ilyen például a szövegek összetettsége, mely feltételezi az információszerzést és az empátiát, és valamennyi olvasási forma, amelynek esetében az alapvető értelmezési készségek oktatásán túl az olvasás különféle módjait is tanítani kell. Ezeken túl a tanulmány említi a differenciált médiahasználatot; az információs műveltség fejlesztését; jó gyakorlatok kialakítását; azt, hogy a magasabb szintű olvasási készségek kialakításának is a tanterv fontos részét kell képeznie. Célként nevezi meg a kommunikáció megteremtésének lehetőségét a kutatók és az oktatók között; az egész életen át tartó információs műveltség fenntartását, ösztönzését; olvasóterek kialakítását; és azt, hogy mind a felsőoktatási intézményeknek, mind pedig a közoktatási intézményeknek bele kell illeszteniük tanterveikbe a magasabb szintű olvasási készségek fejlesztését.
A tanulmány szerzői a jövőre nézve hangsúlyozzák, hogy az olvasás az emberi kultúra szerves része, ami formálja az egyének gondolkodását és a társadalom működését is. Annak érdekében, hogy megértsük az olvasás szerepét és hatását napjaink társadalmában, elengedhetetlen az olvasási készségek kialakulásának vizsgálata és elemzése, valamint az olvasás további kutatása, elsősorban a magasabb szintű olvasás és ennek tanítása szempontjából.
A magasabb szintű olvasásról szóló Ljubljanai kiáltvány angolul, németül, franciául és szlovén nyelven itt, magyarul pedig itt érhető el.
Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: 1276 Budapest, Pf. 1205
Tel: +36 1 224-3725
Email: kszk@oszk.hu