A Clarivate egyik tanulmánya rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan eredményez jelentős hatékonyságnövekedést, hogyan bővíti a működési kapacitást, és hogyan ösztönzi az alapvető munkafolyamatok újratervezését az egyetemi könyvtárakban.
A Clarivate Academic AI Impact című tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakítja át az MI a kulcsfontosságú könyvtári folyamatokat, miközben mérhető működési előnyöket biztosít. Az MI-eszközök egyre inkább beépülnek a kutatási és tanulási környezetbe, azonban hatásukra vonatkozóan eddig kevés számszerűsíthető bizonyíték állt rendelkezésre. A tanulmány célja, hogy pótolja ezt a hiányosságot, és ehhez számos, különböző intézmény könyvtári szakembereivel készített mélyinterjúra támaszkodva felmérte, hogyan alkalmazzák az MI-t a gyakorlatban.
A kutatás két központi munkafolyamatra összpontosít:
- a kurzusok irodalomjegyzékeinek összeállítására a Leganto Syllabus Assistant segítségével, valamint
- a metaadatok létrehozására és gazdagítására az Alma AI Metadata Assistant használatával.
A tanulmány dokumentálja mind a hatékonyság javulását, mind pedig a könyvtári munka felépítésének és priorizálásának tágabb értelemben vett változásait.
A
tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:
- A monoton, manuális feladatokra fordított idő 30–60%-os csökkenése, ami lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre összpontosítsanak.
- A munkafolyamatok kapacitásának két-négyszeres növekedése további létszámbővítés nélkül, ami nagyobb teljesítményt tesz lehetővé a meglévő csapatokon belül.
- Az olvasmánylisták 50–60%-a azonnal elérhetővé válik a hallgatók számára az MI-vel történő feldolgozást követően.
- Az MI által generált metaadatok 70–90%-án csak kisebb módosításokat kellett eszközölni, ami egyszerre jelez hatékonyságot és megbízhatóságot.
Oren Beit-Arie, a Clarivate stratégiai és innovációs, akadémiai és kormányzati ügyekért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Tanulmányunk bizonyítékokon alapuló betekintést nyújt abba, hogy az MI hogyan támogatja az egyetemi könyvtárakat és hogyan javítja a könyvtárak hatékonyságát azáltal, hogy kiegészíti és nem pedig helyettesíti a munkaköröket.
Ezen túlmenően megfontolásokat fogalmaz meg a könyvtárvezetők számára az MI bevezetésének következő fázisához, amelyben az emberi ítélőképesség továbbra is a középpontban marad. A tanulmányban szereplő példák rávilágítanak az akadémiai MI-ben rejlő lehetőségekre: a katalógushátralékok feldolgozásától a rejtett gyűjtemények felszínre hozásán át a kurzusok előkészítésének felgyorsításáig a csúcsidőszakokban, valamint a munkafolyamatok újratervezéséig a nagy léptékű felkészültség támogatása érdekében.”
Melissa Gomis, a Nebraska-Lincoln Egyetem Egyetemi Könyvtárainak docense, a Gyűjteménystratégia és Nyílt Tudomány osztály vezetője hozzátette: „Az MI-re olyan eszközként tekintek, amely arra ösztönzi a könyvtárakat, hogy tudatosan döntsék el, mivel töltik az idejüket, és hol tudják a legnagyobb hozzáadott értéket nyújtani. Ha pontosan és hatékonyan át tud venni bizonyos ismétlődő vagy adatintenzív feladatokat, az lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben a szerepünk kapcsolati, oktatási és stratégiai aspektusaira összpontosítsunk. Átgondolt használat esetén az MI nem csak a hatékonyságról szól; sokkal inkább arról, hogy teret és erőforrásokat teremtünk a hatásunk elmélyítéséhez és közösségeink jobb kiszolgálásához.”
A Clarivate megbízásából az Emerging Strategy által készített tanulmány kvalitatív interjúkon alapul, amelyeket 11 könyvtári szakemberrel készítettek nyolc észak- és latin-amerikai, valamint közel-keleti felsőoktatási intézményben. A résztvevők között szerepeltek R1-es kutatóegyetemek, közepes méretű komplex intézmények és többnyelvű gyűjteményekkel rendelkező nemzetközi egyetemek is.
A
megállapítások önbevalláson alapuló idő-összehasonlításokon, volumenmutatókon és munkafolyamat-elemzéseken nyugszanak, és olyan iránymutató bizonyítékként szolgálnak, amelyek a valós intézményi tapasztalatokat tükrözik.
A kép forrása a cikk.