Változások 2020. június 16-tól! Kérjük olvassa el a tájékoztatót.

Hír

Külföldi folyóirat-figyelő: ízelítő a Könyvtári Figyelő 2019/1. számának referátumaiból 1.

Kitekintés - Könyvtári Figyelő külföldi folyóirat-figyelő

A rendkívüli helyzetre tekintettel immár a Könyvtári Figyelő legfrissebb számaihoz is teljes körű hozzáférést biztosítunk. A következő hetekben egy visszatekintés keretében rövid ízelítőket adunk közre a Külföldi folyóirat-figyelő rovat anyagának elmúlt több mint egy évben megjelent legérdekesebb, aktualitásukat nem vesztett írásaiból.

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (KF 2019/1). A Könyvtári Figyelő 2019/1. lapszáma pedig itt érhető el.

(A szerkesztő, Szabó Piroska összeállítása a 2019/1-es Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő rovatának anyagából.)

 

Szükség van-e a könyvtár- és információtudomány új megközelítésére? – teszi fel a kérdést az 1/2019. sz. referátumban összegzett cikk. A szerző, Ragnar Audunson amellett érvel, hogy ugyan alapvető újdonságot jelent, hogy a digitalizáció közepette a könyvtárak és könyvtárosok szerepe elszakadt a fizikai térben történő szolgáltatás kötöttségeitől, de a hagyományos könyvtárosi készségek – mint a releváns információ azonosítása vagy a források értékelése – nem avultak el, és a „közösségi tér”-funkció is a szakma százéves hagyományaiban gyökerezik. A könyvtárosképzés, illetve a könyvtár- és információtudomány feladata, hogy az ismeretek átadása mellett a szakma küldetésére összpontosítson, történeti kontextusba helyezve a jelen kihívásait.

A lehetséges válaszokat, közelebbről az „okos könyvtár” fogalmát járja körül a 2/2019. sz. referátumban összegzett cikk. Ugyan a szakirodalomban rendre találkozunk a „digitális könyvtár”, a „hibrid könyvtár”, a „mobil könyvtár” fogalmaival, ezeken a szerzők meglátása szerint túllép az „okos könyvtár”, amely egyesíti a legkorszerűbb okos technológiákat (szenzorok, adatelemző rendszerek, kommunikációs interfészek) az okos (személyre szabott) szolgáltatásokkal és az okos emberekkel. Az okos könyvtár a hatalmas adatmennyiségek elemzésével képessé válik a valós idejű igények dinamikus követésére és előrejelzésre, mindezek mellett pedig figyelembe veszi az emberi tényezőt is, és lehetőséget ad az élethosszig tartó tanulásra.

A digitalizáció konkrétabb példái is kiemelhetők a szakirodalomból. Mindenképpen megérdemli a figyelmet a 15/2019. sz. referátumban ismertetett tanulmány, amely átfogó összképet nyújt a Szlovák Nemzeti Könyvtár és a Szlovák Nemzeti Levéltár együttműködésében 2012 és 2015 között lezajlott nagy léptékű digitalizálási projektről, valamint annak szakmai, jogi és szolgáltatási hátteréről. A digitalizálás prioritásait az állományvédelem szempontjai határozták meg, amihez kapcsolódóan restauráló laboratóriumokat, fertőtlenítő és savmentesítő egységeket állítottak fel, valamint a raktárak klimatikus és tűzvédelmi rendszereit is modernizálták, illetve megújult restauráló és digitalizáló központ létesült. A levéltári anyagot egy külső partner bevonásával digitalizálták, ahogy a cikkdigitalizáláshoz kapcsolódó rekordtisztítás tekintetében a könyvtárnak is egy külső cég közreműködését kellett igénybe vennie. 2015 szeptemberéig 132 583 monográfia, 356 210 időszaki kiadvány és 10 800 speciális dokumentum, valamint 879 057 különálló cikk digitalizálása történt meg; a teljes közgyűjteményi digitalizálási projektben ekkorra 55 millió oldalnyi dokumentum vált digitálisan hozzáférhetővé. A munka a projektidőszakot követő ötéves fenntarthatósági fázis során is folytatódik.

Egy különgyűjtemény digitalizálásáról tudósít a 16/2019. sz. referátumban összegzett cikk: a Belga Királyi Könyvtár zenei gyűjteménye normál- és mikrobarázdás, illetve 33-as, 45-ös, és 78-as fordulatszámú hanglemezeket, CD-ket és egyebek mellett sellakborítású lakklemezeket és viaszhengereket tartalmaz. A hangzóanyagok digitalizálása 2016-ban kezdődött. A 78-as fordulatszámú hanglemezek digitalizálását, amely a belga szövetségi digitalizálási program keretében zajlik, egy külső cég végzi. A vállalatnak a Digitalizáló Osztály munkatársai küldenek el havonta kb. 600 előkészített lemezt, állapotuk ellenőrzése és metaadataik katalógusba való betöltése után. A szerzői jogok vizsgálatát követően beszkennelik a lemezek matricáit is, melyeket később felhasználnak a digitális fájlok közzététele során. A 4 ezer órányi zenét tartalmazó 30 ezer sellakborítású lakklemez digitalizálásának befejezése 2020-ra várható.

Egyelőre még csak kísérleti fázisban van egy másik izgalmas digitalizálási projekt, amely a két dimenzión túlmutatva a „háromdimenziós” mesekönyvek (mozgatható figurákat tartalmazó árnyjátékkönyvek, felállítható térbeli mesekönyvek, valamint olyan könyvek, melyeknek oldalai több részre vannak darabolva, amik egymásba lapozhatók) digitalizálását tűzte ki célul. A 60/2019. sz. referátumban összefoglalt cikk egy olyan koncepciót vázol fel, amely a műtárgydigitalizálás kapcsán a múzeumok és a könyvtárak tudásának összeadódására, jelesül a Berlini Állami Könyvtár és a Berlini Állami Múzeumok együttműködésére épít. A digitalizálandó anyag a Berlini Állami Könyvtár XVII–XIX. századi játék-képeskönyveinek több mint 300 címet számláló gyűjteménye, de a későbbiekben hasonló elvek alapján kerülhetnek digitalizálásra például irattekercsek, papírszínház készletek vagy művészkönyvek is. A plasztikus könyvek hatásának, a mozgathatóságnak a visszaadása 3D-ben jelentős informatikai infrastruktúrát és szoftverparkot igényel – a cikkből röviden az alkalmazott technikai megoldásokról is képet kapunk.

A rendhagyó formátumú dokumentumok megőrzésének kérdéseit feszegeti a 62/2019. sz. referátumban ismertetett tanulmány is. Az Egyesült Királyságban a kötelespéldányok gyűjtése 2013 óta kiterjed az e-könyvekre, az e-folyóiratokra és a weboldalakra – ám az eleve digitálisan létrejött dokumentumok köre ennél jóval szélesebb, és hosszú távú megőrzésük is több kihívást tartogat. A mobilalkalmazásként közzétett e-könyvek, a webalapú interaktív történetek, valamint a strukturált formában publikált adategyüttesek közös vonása, hogy nem lineárisak, multimediális elemeket tartalmaznak, és nagymértékben építenek a használó aktivitására. Ezen újszerű formátumok hosszú távú megőrzését a részt vevő könyvtárak az Emerging Formats nevű projekt keretében vizsgálják. A számos problémát (digitális platformokhoz való kötöttség, nem szabványosítható metaadatok, szerzői jogi bizonytalanságok) felvető kérdések megoldatlansága miatt egyelőre még nem állnak rendelkezésre azok a módszerek, melyek segítségével e dokumentumtípusokat könyvtári környezetben archiválni lehetne.

A közgyűjteményi digitalizálás jogi kereteit Németországban 2018. március 1-től a szerzői jogi rendelkezéseknek a tudástársadalom követelményeihez igazított változata (UrhWissG) jelöli ki. A 10/2019. sz. referátumban ismertetett cikk a német jogi környezetre vonatkozik ugyan, de megállapításai minden országban megfontolásra érdemesek. Az új szerzői jogi rendelkezés 60a §-a különleges elbánást biztosít az oktatási, illetve a tudományos szöveg- és adatbányászati felhasználásnak, és kitér azokra a feltételekre is, amelyeket a könyvtári – és bizonyos megkötésekkel a múzeumi és levéltári – digitalizálás során figyelembe kell venni. Összegezve megállapítható, hogy nincs általános „engedély” a szerzői jogi védelem alá eső kulturális örökségi tárgyak, illetve kulturális javak digitalizálására és korlátozás nélkül rendelkezésre bocsátására – tudományos, kutatási, oktatási és kereskedelmi célból sem. Jogvédett művek esetében mindenképpen tárgyalni kell a jogtulajdonosokkal.

A 11/2019. sz. referátumban összegzett cikk is ugyanennek a jogszabálynak a könyvtári munkára gyakorolt hatásait vizsgálja. Fontos leszögezni, hogy a könyvtárak az e-média esetében nem hagyatkozhatnak kizárólag a szerzői jogi törvényre, hanem mindig számolniuk kell a digitális jogkezelés (DRM) lehetőségével is. Az új rendelkezés szerint szerzői jogi oltalom alá eső művekről a képernyőn való megjelenítés céljára szabad – tetszőleges számú – digitális másolatot készíteni a saját állományból, mely a könyvtár helyiségeiben érhető el. A használók alkalmanként 10%-nyi terjedelemben készíthetnek analóg vagy digitális másolatot saját célra (nyomtatással vagy letöltéssel). Végezetül a nem kereskedelmi célnak nemcsak a könyvtáraknak, hanem a használóknak is meg kell felelniük, amiről minden megrendelésnél nyilatkozni kell.

Maradva Németországnál, a kötelespéldányok gyűjtésére jogosult regionális könyvtárak és Német Nemzeti Könyvtár együttműködésével megvalósult a nyomtatott kiadással azonos tartalmú és megjelenésű elektronikus hírlapok teljes körű gyűjtése és szolgáltatása. A 8/2019. sz. referátumban ismertetett projekt 2012-ben vette kezdetét; a nemzeti könyvtár, a hírlapok kiadói, valamint a regionális könyvtárak közötti egyezmények rögzítésére 2016-ban került sor. A költségek megosztásáról is megállapodtak: a nemzeti könyvtár állja az e-hírlapgyűjtemény és a szolgáltató rendszer kialakításának költségeit, míg a regionális könyvtárak a tárolás és támogatás folyó kiadásait fedezik. A hírlapszámokban teljes szövegű keresést lehet végezni, de a letöltés nem engedélyezett. 2018 óta a regionális könyvtárakban is elérhetők a Német Nemzeti Könyvtár e-hírlapjai, természetesen csak saját illetőségi területüké, így elkerülhető a kettős beszolgáltatás, feldolgozás és archiválás. A cikk szerzője szerint a kooperáció következő lépése a webarchiválás lesz.

Szintén az együttműködés áll a 32/2019. sz. referátumban összefoglalt tanulmány középpontjában. A Kaliforniai Digitális Könyvtár finanszírozásával megvalósuló Osztott Katalogizálási Program 2000-ben indult, elsődleges célja a Kaliforniai Egyetem könyvtáraiban elérhető, konzorciálisan előfizetett e-folyóiratok bibliográfiai feldolgozása volt. Azóta a részt vevő intézmények száma tízre nőtt, és a feladatok kiegészültek az előfizetési-licencelési adatok naprakészen tartásával, az e-könyvek kezelésével, továbbá az URL- és címváltozások nyomon követésével. A szállítói rekordokkal szemben előnyben részesítik a valós időben frissülő OCLC-rekordokat, amelyek mellett szól még szabványosságuk is, ami különösen fontos akár IKR-változás, akár adatmigráció esetén. Miközben az e-források gyűjteménye exponenciálisan nőtt, a konzorciumi katalogizálás a csoportos feldolgozási eszközök alkalmazásának köszönhetően egyre hatékonyabbá vált, így a katalogizálásra fordított munkaerő lényegében nem változott.

A 65/2019. sz. referátumban ismertetett cikk egy IKR-váltás mérlegét vonja meg a Coloradói Állami Egyetem könyvtára és egy felsőoktatási intézményi könyvtárakból álló konzorcium (Connecticuti Állami Főiskolák és Egyetemek) tekintetében. Mindkét esetben a kiinduló integrált könyvtári rendszer az Innovative Interfaces cég Millennium IKR-e volt, a bevezetésre került termék pedig – ugyancsak mindkét esetben – az Ex Libris (utóbb Proquest) Alma elnevezésű könyvtári szolgáltatási platformja. A cikk részletesen ismerteti a migráció, a konfiguráció és a tesztelés munkafolyamatait, kitérve a Millennium és az Alma közötti mező-megfelelésekre, a linkfeloldó rendszerekre, illetve az adattisztításra. Mindent összevetve az Almát mindkét projekt megvalósítói jó választásként értékelték.

Végezetül előremutató kezdeményezés a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetem könyvtárának összevont platformja, melyet az e-publikációk projekt keretében (2014–2017) fejlesztettek ki az egyetemi munkatársak tudományos tevékenységének a dokumentálására, publikálására és archiválására. A 45/2019. sz. referátumban összegzett cikk ismerteti annak folyamatát, hogyan integrálták a nyílt hozzáférésű repozitóriumot (E-Collection), az egyetemi bibliográfiát (E-Citation), valamint az egyetem adatarchívumát. Az így létrejött Research Collection nevű új platform „egyablakos” szolgáltatást és hozzáférést kínál az egyetemen folyó kutatások eredményeihez. A cikk egyaránt bemutatja a szoftvermegoldás (DSpace) implementálását, az adatmigrációt, az új platformra való áttérést (a switch to production fázist), a platform menedzsmentjét és a működés átvezetését.

 

További érdekességek:

Meditációs helyiségek a felsőoktatási könyvtárakban (20/2019. sz.);

Házi feladatban segítő önkéntesek a közkönyvtárakban (21/2019. sz.);

A dániai kulturális statisztika megújítása (6/2019. sz.);

Videó-feliratozási szolgáltatás az oktatási anyagok akadálymentes hozzáférhetőségéért (41/2019. sz.);

A MARC-tól a BIBFRAME 2.0-ig: a Kongresszusi Könyvtár segédlete (34/2019. sz.);

Könyvtárosok és levéltárosok részvétele digitális bölcsészeti projektekben (46/2019. sz.).

 

Jó böngészést kívánunk!

Share

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: OSZK KI KSZK, 1827 Budapest

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.