Hír

A beszélgetés kezdetén mindhárom könyvtárvezető bemutatta a gyűjteményét és adott egy történeti áttekintést az intézményéről. Ezután az eltűnt vagy eltűnőfélben lévő és új szolgáltatásokról folyt a beszélgetés. Tvarosek Tamás a mobiltelefonok megjelenésével a fénymásolás mint szolgáltatás eltűnését nevezte meg, új jelenségként pedig a könyvtárközi kérésekben megjelenő digitálismásolat-kéréseket, illetve az adatbázisokhoz való hozzáférést. Ekler Péter az élő szolgáltatások iránti igényt említette meg: kutatóterem biztosítása, dokumentum-előkészítés, adatbázis-hozzáférés az egész levéltári hálózatban EduID-vel, valamint hogy a dokumentumokat kutatójegy birtokában lehet fotózni.A Covid mindhárom könyvtár életében okozott törést a használat tekintetében, de mostanra a Magyar Nemzeti Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtárba és a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárba visszatértek az olvasók. A szakemberek megállapították azt is, hogy ahol az olvasók jelentős része egyetemista,  az egyetemi felvételi ponthatárok csökkenése összefüggésbe hozható a könyvtárhasználati szokások változásával, ami hosszabb távú hatásokat is eredményezhet. Bár a használó olvasók visszatértek, számuk nőtt, ám kevesebb időt töltenek a könyvtárban. Akik változatlan módon és időben használják a könyvtárat, azok inkább a gyakorló szakemberek, a szakkönyvtáraknak pedig erre kell koncentrálniuk. Ez megmutatkozik a referenszkérdésekben is, amelyek egyre speciálisabbak – ezek megválaszolásával a minőséget szolgáljuk.

Amikor arról volt szó, hogy érezhető-e már elmozdulás a hagyományos dokumentumok felől a digitális források javára, Ekler Péter elmondta, hogy a hadifogoly-adatbázis mutatói nagyon szépek, Magyarország katonai birtokbavételének adatbázisa most indul a honlapjukon, ezt várhatóan szintúgy sokan fogják használni, és az előfizetett adatbázisuk használata is jelentős. Folyik a digitalizálás náluk, az ebből épülő adatbázis szabadon elérhető mindenki számára és kb. száz könyvet (saját kiadványokat) feltöltöttek az MTA Könyvtárának Repozitóriumába, a Realba és a Hungaricanába. Tvarosek Tamás elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában a digitalizálás a gyűjtemény jelentős részét nem érintheti a szerzői jogi védelem miatt; amit mégis lehet és érdemes, azt az MNMKK OSZK fogja digitalizálni számukra. A legújabb kiadványaik azonban már born digital formában jönnek létre, a Hungaricanába is töltöttek fel anyagokat. Fontos kérdés számukra a digitális állomány tárolása (a cél, hogy saját tárhelyen, ne a honlapon történjen).Takácsné Bubnó Katalin arról számolt be, hogy az EduID-vel két adatbázis vált hozzáférhetővé a KSZK-ban, és van is rá igény, ahogyan az adatbázisok használatának oktatására szintén. A KSZK építi a Humanus cikkadatbázist is, melyből két szakbibliográfia készül: a MAKSZAB (A magyar könyvtári szakirodalom bibliográfiája) és a Könyvtörténeti bibliográfia. Az alapanyagot adó lapkivágat-gyűjtemény digitalizálása nem biztos, hogy célszerű, meg kell nézni, mi szerepel belőle a már meglevő adatbázisokban.

A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában egy-egy kutató számára készülnek egyéni bibliográfiák, továbbá a kutatók publikációi bekerülnek az MTMT-be, amihez a könyvtár támogatást nyújt. Náluk nincs hagyománya a rendszeres szakmai bibliográfia megjelentetésének, ami nagyon humánerőforrás-igényes munka. Azonban a levéltár könyvtára jelenteti meg az éves Levéltári Szemlét, amiben van bibliográfia.

A kutatástámogatási tevékenységről meghívott vendégeink azt mesélték, hogy a hallgatók szemináriumi dolgozataihoz rendszeresen nyújtanak segítséget (pl. nemrégiben egy, az ókori gyógymódokról szóló dolgozathoz orvosi felszerelésekről készült fotókat keresett valaki). Náluk is nagyon speciálisak a referenszkérdések, hiszen a régészek, történészek, művészettörténészek általában pontosan tudják, mit akarnak, és a könyvtárban kérnek segítséget kutatómunkájukhoz. Szerencsére számos könyvet sikerül beszerezni számukra a legkülönbözőbb forrásokból, és kellemes munkakörnyezetet biztosítanak részükre az olvasóteremben. A Levéltártudományi Szakkönyvtárban MTMT-feldolgozás történik, illetve koordináció és tájékoztatás a hálózat 670 munkatársa számára. Ezenkívül jelentős a könyvtárközi kölcsönzés is, számos könyvtárba/-ból személyesen szállítanak, amihez elengedhetetlenül szükséges a terepismeret.

Ez a végszó át is kötötte a beszélgetés fonalát a kompetenciák kérdéséhez. Tvarosek Tamás véleménye szerint a szakkönyvtárosok speciális könyvtárosok, akik második képesítéssel is rendelkeznek. Az általános kompetenciákról pedig azt mondta, hogy a kedvezőtlen sztereotípiák ellenére a könyvtárosok valójában barátságosak, és ma már a kifejezetten felhasználóbarát hozzáállás az elvárás. Ekler Péter azt mondta el, hogy az egyetemi végzettségen kívül a technikai, technológiai igényekhez való alkalmazkodás, az adatbázisok, a szoftverek ismerete is szükséges manapság, és a tapasztalat sem árt. Takácsné Bubnó Katalin szerint a segítőkészség, a barátságos, használóközpontú szolgáltatás az elvárás, amiért az olvasók, főleg az egyetemisták igen hálásak.A szakkönyvtárak fejlődésére és a külföldi példákra irányuló kérdésre Ekler Péter reagált először. Az 1995-ös levéltári törvény szerint a kiadványcserét az ő könyvtáruk bonyolítja le, mivel a szakirodalom ehhez náluk van meg, és ez bizony nagy feladat. Egy szakkönyvtárnak szerinte mindig állandó feladata lesz a megőrzés, a tájékoztatás és a technikai változásokhoz való alkalmazkodás. Tvarosek Tamás a nemzetközi cserét még mindig nagyon fontos szolgáltatásnak tartja, ráadásul az MTA Könyvtár és Információs Központ kiadványait is ők küldik ki a partnereknek egy megállapodás alapján. Egyetértett azzal is, hogy a megőrzés még mindig fontos feladat. A mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatban szkeptikus a könyvtárak jövőjét illetően, hiszen az sok funkciót átvehet, de a nyomtatott könyv iránti igény ma is megvan, és ez várhatóan meg is marad. Száz év múlva is lesz könyvtáros, akit talán majd adatgazdának hívnak vagy MI-kezelőnek, aki akkor is a kutatókat fogja támogatni, és továbbra is szükség lesz a humánerőforrásra. Takácsné Bubnó Katalin elmondta, a KSZK célja, hogy ötven-száz év múlva is fennálljon, és miközben ápoljuk a történeti hagyományokat, szakmai információs központtá váljunk a könyvtár- és információtudomány területén.

A beszélgetésről felvétel készült, amelyet az érdeklődők megtekinthetnek az OSZK Youtube-csatornáján.