A Könyvtári Intézet munkatársai a járványügyi helyzet miatt 2020. március 19-től az intézkedés visszavonásáig távmunkában végzik feladataikat.
Valamennyi online szolgáltatásunkkal a könyvtáros szakma rendelkezésére állunk, elektronikus úton és a közösségi oldalakon elérhetők vagyunk.

Hír

Könyvtári trendek a külföldi szakirodalomból – ízelítő a Könyvtári Figyelő 2018/4. számának referátumaiból

Kitekintés - Könyvtári Figyelő külföldi folyóirat-figyelő

A rendkívüli helyzetre tekintettel immár a Könyvtári Figyelő legfrissebb számaihoz is teljes körű hozzáférést biztosítunk. A következő hetekben egy visszatekintés keretében rövid ízelítőket adunk közre a Külföldi folyóirat-figyelő rovat anyagának elmúlt több mint egy évben megjelent legérdekesebb, aktualitásukat nem vesztett írásaiból.

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (KF 2018/4). A Könyvtári Figyelő 2018/4. lapszáma pedig itt érhető el.

(A szerkesztő, Szabó Piroska összeállítása a 2018/4-as Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő rovatának anyagából.)

 

„Örökzöld” témát tárgyal a 230/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk: az e-folyóiratok hozzáférhetőségének nyomon követését. Már több eszköz áll a könyvtárosok rendelkezésére, hogy nyilvántartsák az egyedileg és csomagban előfizetett címeket, valamint az örökös hozzáféréssel megvásárolt e-folyóiratok elérhetőségét és a linkek működőképességét (pl. integrált könyvtári rendszerek, elektronikus forráskezelő rendszerek, linkfeloldó rendszerek, nyilvántartási táblázatok, a folyóiratok betűrendes A–Z listái). A szerző és munkatársai egy texasi egyetemi könyvtárban 2016-ban egy nagy folyóirat-revíziót hajtottak végre, melynek során felülvizsgálták az egyes folyóiratok előfizetéseit, licencfeltételeit, (örökös) hozzáférhetőségét. Tanulságként levonható, hogy a rendkívül soktényezős kérdés kezelése ugyan egyelőre meglehetősen bonyolult, ám nem lehetetlen feladat. A kezelőeszközök közös platformon, interaktív módon való együttműködésének megteremtésében nagy reményeket fűznek a FOLIO nevű könyvtári szolgáltatási platformhoz.

Az elmúlt években számos könyvtár váltott korszerűbb integrált könyvtári rendszerre / könyvtári szolgáltatási platformra. Négy berlini egyetemi könyvtár konzorciumának példáját mutatja be a 265/2018. sz. referátumban összegzett német nyelvű cikk, amely az Alma felhőalapú könyvtári rendszer bevezetéséről számol be: a szállítóval folytatott tárgyalások 2013-tól 2015-ig tartottak, a migrációs és konfigurációs folyamat elindítására 2015 decemberében került sor, ezt követték 2016-tól az előkészítő megbeszélések, a munkatársak felkészítése, illetve az adatkonverzió. A cikk érinti a többszörös konverzió, valamint a közös katalógusokhoz és folyóirat-adatbankokhoz való kapcsolódás nehézségeit, emellett olyan kérdéseket is tárgyal, mint a licencek kezelése és az alkalmazásprogramozási felületek (API-k) Almához illesztése.

Az írott kulturális örökség hosszú távú megőrzése szintén olyan feladat, amely nagyfokú körültekintést és együttműködést kíván a szereplők részéről. Németország nemzeti állományvédelmi programjának első eredményeit ismerteti 232/2018. sz. referátumban összegzett cikk. Ugyan tartományi szinten korábban is számos intézmény és kezdeményezés szolgálta az írott kulturális örökség megőrzését, 2009-től pedig jelentős szövetségi forrásokat is mozgósítottak, 2017-ben a kulturális minisztérium átfogó programot hirdetett – az egy év alatt felhasznált 4,3 millió euróból 302 pályázat részesült. A munka a jelenlegi ütemben haladva mindazonáltal még évtizedekig tarthat.

A megőrzés egy másik vetülete a webarchiválás – a 219/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk a Holland Nemzeti Könyvtár webarchiválási tevékenységéről ad számot a 2007-es indulástól 2017-ig. A kezdeti ezer archivált honlap száma tíz év alatt elérte a tizenkét ezret; a szerzők ismertetik az alkalmazott szabványokat, a válogatás szempontjait, a webaratás gyakoriságát és a hozzáférés kérdéskörét. A nemzeti webarchívum történeti hitelessége szempontjából minden gyűjtőköri változtatást pontosan nyilvántartanak, és arra törekednek, hogy összegyűjtsék a holland domén alá tartozó és már megszűnt honlapokra vonatkozó adatokat. Állandó igényként merül fel továbbá a nemzeti kontextusban kialakított gyűjteményekben tárolt információk megosztása nemzetközi együttműködések keretében is.

Csehországban az utóbbi években napirendre került a nemzeti analitikus bibliográfiai rendszer új koncepciójának kidolgozása. A 213/2018. sz. referátumban összefoglalt tanulmány tanúsága szerint a Cseh Nemzeti Könyvtárban Központi Analitikus Bibliográfia néven új szervezeti egységet hoztak létre, melynek célja, hogy együttműködés keretében, egy helyen dolgozzák fel a nemzeti dokumentumtermés részét képező anyagokat egy központilag irányított adatbázisban. Az analitikus bibliográfia időhatára a XIX. századig nyúlik majd vissza, és kiterjed a korábban digitalizált periodika-cikkekre is; ezen felül a hagyományos dokumentumtípusok mellett az online produktumokat is számba veszik. A projekt prioritásai: hosszú távú, stabil intézményi háttér; régebbi analitikus bibliográfiák és az eddig feltáratlan, digitalizált periodikumanyag elérhetővé tétele az adatbázisban és a digitális könyvtárban; a teljes szövegekkel való összekapcsolás; a bibliográfia elérésének és népszerűsítésének javítása; a magas minőség garantálása.

Szintén a nemzeti bibliográfia a témája a 239/2018. sz. referátumban összefoglalt cikknek, melynek szerzői egy ritkán elemzett szempontból, a használók tudatossága felől közelítenek a svéd nemzeti bibliográfiához és a benne megjelenő adatok minőségéhez. Azt a kérdést vizsgálták, mennyire ismertek a nemzeti bibliográfia funkciói, céljai, forrásai és hatóköre, illetve mennyire jelenik meg az igényeknek való megfelelés követelménye. A 2015-ös és 2016-os felmérések eredményei azt mutatják, hogy a használók nincsenek tisztában azzal, hogy nem közös, nemzeti szintű könyvtári katalógussal, hanem nemzeti bibliográfiával állnak szemben – olyan információkat hiányolnak, melyeket a nemzeti bibliográfia nem regisztrál, vagy egyes tételek, például antológiák analitikus feltárását kérik rajta számon. A következtetés az, hogy a bibliográfiai ügynökségeknek a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a nemzeti bibliográfia mint műfaj ismérveinek tudatosítására.

Egy másik jelentős témakör, amely a jövőben meghatározó lehet, nem más, mint a nyílt oktatási források (Open Educational Resources, OER) mozgalma. A 246/2018. sz. referátumban ismertetett cikk elsősorban az Egyesült Államok kontextusában vizsgálja a kérdést, ám a felsőoktatás költségeinek növekedése miatt világszerte fontos lenne ingyenesen vagy elérhető áron online hozzáférést biztosítani a tankönyvekhez, cikkekhez és videókhoz. Az USA-ban különböző alapítványok finanszírozásával, felsőoktatási intézmények kezdeményezésére több OER-projekt is indult (pl. MERLOT project, OER Commons, OpenStax College, Open Textbook Network vagy éppen a National Science Digital Library). A cikk szerzői szerint az OER elterjesztésében a könyvtárosoknak is fontos szerep jut.

A könyvtáros szakma átfogó jövőjét tárgyalja a 210/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk több nemzetközi prognózis ismertetésén keresztül. Ezek a következők: IFLA Trend Report; The Future Now: Canada’s Libraries, Archives, and Public Memory (Kanada); Taking Libraries to 2025 (Új-Zéland); Exploring the Future of the Library and Information Science Profession (Ausztrália); Envisioning the Library of the Future (Egyesült Királyság). Mindegyik projekt a könyvtárak jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait vizsgálta, azonosították a fontosabb kihívásokat, és ajánlásokat fogalmaztak meg a stratégiaalkotásra, a szakemberképzésre és az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan.

A 212/2018. sz. referátumban összegzett cikk az Európai Tudományos Könyvtárak Szövetsége (LIBER) szerepét ismerteti az egységes tudományos könyvtári kompetenciák, normák, általános stratégiai és prioritási elvek kijelölésében. A cikk visszatekint a 2009–2012-es, valamint a 2013–2017-es ciklusok fő célkitűzéseire, majd a jelenlegi, 2018–2022-es időszak programjait ismerteti. Ezek mindegyike a nyílt hozzáféréssel, a nyílt tudománnyal és az ezekkel összefüggő digitális könyvtári modellekkel kapcsolatos – az olyan feladatok, mint a digitális adatfeldolgozás, ‑kezelés, ‑megosztás, ‑felhasználás, a szerzői jog, a bibliometria, valamint az adatbányászat és sok egyéb feladatkör új kompetenciákat kívánnak, amelyekkel csak a speciális szaktudással felvértezett könyvtárosok rendelkeznek. A LIBER támogatni kívánja a kompetenciákról való közös gondolkodást, valamint megkönnyíti a jó gyakorlatok elterjedését különböző európai projekteken keresztül.

Ugyanehhez a témakörhöz kapcsolható a 250/2018. sz. referátumban ismertetett cikk is, amely a Cseh Köztársaság könyvtárosainak életkoráról, végzettségéről és munkabéréről végzett 2017-es országos felmérés eredményeit közli. Mivel immár negyedik alkalommal került sor hasonló hatókörű felmérésre, alkalom nyílt a változások nyomon követésére is. Néhány fontosabb megállapítás: a kor szerinti megoszlás tekintetében a legnagyobb csoportot az 51–60 év közöttiek jelentik (30%), magas a 41–50 év közöttiek aránya is (27%), míg a 40 év alattiak összesen csak a könyvtárosok közel egyharmadát teszik ki. Nemek tekintetében a könyvtárosok túlnyomó többsége nő (87%), de az elmúlt időszakban a férfiak aránya 7%-ról (1998) 13%-ra emelkedett (2016). Folyamatos a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése: ez 1998-ban csak 22%-os volt, 2016-ra azonban elérte a 40%-ot. Ami a bérezést illeti, 2016-ban Csehországban a havi átlagbér 27 589 cseh korona (1020 euró) volt, ehhez képest a könyvtárosok 93%-ának munkabére nem érte el ezt az összeget.

Ma is időszerű a 247/2018. sz. referátumban összegzett cikk, amely az egyesült államokbeli MLA (Orvosi Könyvtárak Szövetsége) által 2003 óta szervezett CHIS-képzés (Consumer Health Information Specialization – fogyasztói egészséggel kapcsolatos információ specializáció) fontosságát és értékét hangsúlyozza. Az egészséggel kapcsolatos információs műveltség egyre inkább előtérbe kerül, ahogy egyre többféle egészségügyi információ válik elérhetővé. Az ezekben való eligazodást a könyvtáraknak is segíteniük kell, mégpedig nemcsak a szakkönyvtáraknak, hanem a közkönyvtáraknak is megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk. A CHIS-hez hasonló továbbképzések célja az, hogy a közkönyvtárakban dolgozók megismerkedjenek a különböző orvosi adatbázisokkal és egyéb egészségügyi információforrásokkal, és hatékonyan el tudják látni közösségük ilyen irányú tájékoztatását, a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása mellett.

A 224/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk azt vizsgálta meg, hogy az észak-amerikai (egyesült államokbeli és kanadai) könyvtárak milyen szolgáltatásokat nyújtanak a falaikon kívül. A mozgókönyvtári és egyéb alternatív szolgáltatások a felmérés tanúsága szerint egyre népszerűbbek: a válaszadók 31%-a működtetett könyvtárbuszt, 61% „könyvet házhoz” szolgáltatást, 41% könyvtárközi kölcsönzést, 14% valamilyen elektronikus kioszkot (kölcsönzőgépet, automatát); 16% kínált postai könyvküldést, 23% hangoskönyvet, 29% valamilyen távoli, letéti gyűjteményt és 18% kitelepülést, standot. A válaszadók többsége úgy vélekedett, hogy a következő években erősödni fognak ezek a szolgáltatások. Emellett fontosnak tartják az együttműködéseket, különösen az iskolákkal, idősotthonokkal és más közösségekkel.

A 252/2018. sz. referátumban összegzett cikk a Wikipédia és a könyvtárak lehetséges együttműködését tárgyalja. A Wikipédia szerkesztésébe bárki bekapcsolódhat; a könyvtárak szervezeti partnerként a tudásbázisukat és a kapcsolatrendszerüket tudják segítségképpen felajánlani. A cél az, hogy a Wikipédia önkéntesei érdeklődésüknek és szakértelmüknek megfelelően, a könyvtárral közösen dolgozzanak a szócikkek tartalmának javításán. Maguk a könyvtár munkatársai is lehetnek Wikipédia-szerkesztők, a könyvtárak együttműködhetnek a helyi Wikipédia-felelősökkel, továbbá a diákokra is lehet építeni az önkéntes tevékenységet, de a könyvtárak olyan programokat is megvalósíthatnak, mint a szócikkíró maraton vagy egy bizonyos témának szentelt szerkesztői csoport létrehozása.

Az információs műveltség és az úgynevezett tudományos írástudás metszéspontjaival foglalkozik a 256/2018. sz. referátumban összefoglalt tanulmány, amely a felsőoktatási könyvtárak számára ad újszerű perspektívát. A tudományos írástudás nem más, mint a tudományos szemléletnek, a kérdésfeltevésnek, a jelenségek leírásának, valamint a tudományos szövegek befogadásának és előállításának, a tudományosan megalapozott állítások megfogalmazásának képessége. Ez azonban a kritikai információs műveltség keretében magasabb szintre emelhető, így létrejöhet a kritikai tudományos írástudás, amely magára a tudományos diskurzusra, illetve az azt meghatározó társadalmi beágyazottságra is képes reflektálni, azonosítva, mikor milyen célokat és érdekeket szolgál egy kutatás. Az alapszintű kritikai tudományos és információs műveltség minden egyetemi hallgató számára elengedhetetlen, akkor is, ha nem mindegyikükből lesz tudományos kutató.

A 260/2018. sz. referátumban összegzett cikk azt veti fel, hogyan lehetne az e-könyvek „láthatóságának” javításával növelni ezen állományrész használatát. Az e-könyvek az elektronikus folyóiratokkal ellentétben nem igazán jutnak el az olvasókhoz, a Coloradói Egyetem egyik könyvtárában ezért kísérletképpen 53 e-könyv kinyomtatott borítóját műanyag könyvtartókon, egy rövid ismertető szöveggel ellátva elhelyezték a szabadpolcon az olvasótermi szakrendnek megfelelően. Ez a lépés a spontán olvasói böngészést volt hivatott elősegíteni; az állomány használatát az e-könyveket szolgáltató platformok COUNTER rendszereinek segítségével mérték. Eszerint a „láthatóbbá” tett e-könyvek fenti módszere mérsékelt eredményeket hozott, amit árnyal, hogy nem minden e-könyves platform alkalmas az egyes címek használati statisztikájának kinyerésére.

 

További érdekességek:

Ingyenes köztéri könyvszekrények az Egyesült Államokban (238/2018. sz.);

Olvasmányajánlás a használók tetoválásai alapján (237/2018. sz.);

Mobileszközökre fejlesztett alkalmazások a Bajor Állami Könyvtárban (261/2018. sz.);

Alkotóterek (makerspace-ek) és médialaborok Québecben (262/2018. sz.);

Egy lapkivágat-album digitalizálása és a jogtisztázás problémája (215/2018. sz.);

A szakfolyóiratokhoz való jobb hozzáférés hatása a tudományos kutatás minőségére egy szlovéniai egyetemen (221/2018. sz.);

Felmérés a 13–17 évesek olvasási szokásairól Szlovákiában (255/2018. sz.);

Project Outcome: eszköz a könyvtári programok és szolgáltatások értékelésére (248/2018. sz.);

A kiselejtezett könyvtári könyvek újrahasznosítása (228/2018. sz.);

Metaadat-generátorokkal a katalogizálási restanciák ellen (234/2018. sz.).

 

Jó böngészést kívánunk!

Share

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: OSZK KI KSZK, 1827 Budapest

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.