Hír

Könyvtári trendek a külföldi szakirodalomból – ízelítő a KF 2018/3-as számának referátumaiból 1.

Kitekintés - Könyvtári Figyelő külföldi folyóirat-figyelő

A szerkesztő, Szabó Piroska összeállítása a 2018/3-as Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő rovatának anyagából.

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2018/3).

 

A szakirodalomban előtérbe került a napjaink információs társadalmában tapasztalható bizonytalanság, az információk, tévinformációk és álhírek, illetve a közöttük való tájékozódás kérdése. Luciano Floridi információfilozófiáját könyvtártudományi keretrendszerben értelmezi a 138/2018. sz. referátumban összefoglalt, Az infoszféra gondozása című cikk, egy új információetika kimunkálását felvetve. Gyakorlati szempontból, az információs műveltségi képzésekkel összefüggésben tárgyalja a problémakört a 187/2018. sz. referátumban összegzett tanulmány, ahogy a 188/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk is, ez utóbbi egy konkrét felmérés alapján reflektál a felsőoktatási környezetben tartott kritikai információs műveltségi képzésekre. Egy bibliometriai elemzés (142/2018. sz. referátum) pedig a spanyol közkönyvtárak katalógusaiban vizsgálja az áltudományos művek jelenlétét, alacsony, mégis aggodalomra okot adó arányt kimutatva.

Az egész könyvtáros szakmát érinteni fogja a jövőben a mesterséges intelligencia és a robotizáció fenyegetése avagy lehetősége. A 146/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk az egyesült államokbeli könyvtárosok mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdvizsgálatának eredményeit ismerteti. A 197/2018. sz. referátumban összefoglalt tanulmány a luxemburgi Max Planck Nemzetközi, Európai és Eljárásjogi Intézet könyvtárában leltározási céllal bevetett robot, Tory eredményessége mellett érvel. További automatizációval és információtechnológiával kapcsolatos cikkek: Automatizált tárgyi feltárás a Német Nemzeti Könyvtárban (166/2018. sz. referátum); Mindig tudni, mit akar a használó: a prediktív elemzőeszközök használata átalakítja a könyvtári döntéshozatalt (176/2018. sz. referátum); Az elektronikus időszaki kiadványok pontos linkjeinek automatizált megadása a bibliográfiai rekordokban (200/2018. sz. referátum). Az OCR (szövegfelismerési) programok régi nyomtatványokra való kiterjesztésének németországi projektjéről ad hírt a 189/2018. sz. referátumban ismertetett cikk, a 196/2018. sz. referátumban összegzett tanulmány pedig a könyvtári tárgyszavak és a Wikipédia-szócikkek gépi tanulási algoritmussal, a könyvtárak láthatóságának növelése érdekében történő összekapcsolását mutatja be.

A könyvtári rendszerek terén megjelent technológiai újításokról és tendenciákról számol be Marshall Breeding éves rendszerességgel publikált cikksorozata, amelynek idei darabja (199/2018. sz. referátum) a piacon elérhető könyvtári szolgáltatási platformok (Alma, WorldShare Management Services, FOLIO) több szempontú összehasonlításával kínál átfogó képet a könyvtári döntéshozatalhoz. Szintén nemzetközi horizontú a könyvtárosképzés világtrendjeit összefoglaló cikk (149/2018. sz. referátum), amely egyaránt kitér a programok nevének változásaira, az elvárt informatikai és „puha” készségek tantervekbe építésére és a munkaerőpiac által nyújtott visszacsatolási lehetőségekre. A 145/2018. sz. referátumban összegzett cikk a digitális könyvtárak működését megszabó jogi kereteket tárgyalja a közszféra információnak felhasználásától a szerzői jogon keresztül a GDPR-ig, elsősorban az európai uniós joganyag pontosan hivatkozott, kimerítő bemutatásával. A 152/2018. sz. referátumban összegzett tanulmány pedig a kapcsolt bibliográfiai adatok (linked data) minőségét vizsgálja négy nemzeti könyvtár (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Franciaország) adatmodelljeinek, ‑elemkészleteinek és ‑kapcsolódásainak összehasonlító elemzésével.

A kutatási adatok kezelése (Research Data Management) egyre inkább elvárt szolgáltatás és szerepkör a felsőoktatási és kutatóintézeti könyvtárakban. A felsőoktatási könyvtárosokat az adatok szakembereiként pozicionálja a 153/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk; a 173/2018. sz. referátumban összegzett tanulmány a Kaliforniai Egyetemen az informatikai részleg és a könyvtár együttműködésével megvalósított RDM szolgáltatást tanulságait vonja le; a 177/2018. sz. referátumban ismertetett cikk a kutatásiadat-kezelési tervek értékelését tűzi ki célul; végezetül a 148/2018. sz. referátumban összefoglalt tanulmányban az oxfordi Bodleian Libraries könyvtárosok és kutatók számára tartott RDM-továbbképzéseiről és azok hozadékairól olvashatunk.

A különböző adatnyilvántartási rendszereket és a könyvtárosok ezekhez kapcsolódó szerepét tárgyalják a 156/2018. sz. és a 174/2018. sz. referátumokban összegzett tanulmányok. Az előbbi (Adatbányászat az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekben: lehetőségek a könyvtárosok számára) az elektronikus egészségügyi nyilvántartások kérdését vizsgálja az Egyesült Államokban, kiemelve, hogy az orvosi könyvtárosok hogyan tudják hasznosítani ezeket az adategyütteseket a klinikai döntéshozatal támogatására, tájékoztatásra és adatbányászatra. A másik említett cikk (A könyvtárosok és a nyílt kormányzati adatok: kínálkozó lehetőségek) a nyílt kormányzati adatokkal foglalkozik, amelyek a közérdekű információk és az állampolgári részvétel forrásai lehetnek a közkönyvtárakban.

 

Jó böngészést kívánunk!

Share

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: OSZK KI KSZK, 1827 Budapest

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.