Hír

Hűséggel és bátorsággal: Mecénás Batthyányak

Május 30-án az MTA KIK egy különleges konferenciának adott otthont Mecénás Batthyányak címmel. Különleges, és azért nem rendhagyó, mert nem ez az első rendezvény, amely a Batthyány Családi Örökség Alapítvány és a MTA BTK Történettudományi Intézetének együttműködésében valósult meg. Erre utalt köszöntőjében  az eseményt levezető és moderáló Oborni Teréz, az MTA BTK Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, és Batthyány-Scmidt Margit, a Batthyány Családi Örökség Alapítvány elnöke. Az elnökasszony beszélt arról, hogy hasonló együttműködést terveznek a körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeummal is. Az alapítvány célja a Batthyány-család tagjainak a magyar történelemben és művelődésben játszott szerepét megismertetni, emléküket ápolni. A konferencián jelen volt Batthyány-Strattmann Veronika hercegné, Batthyány Ádám, és a család több tagja. A korábbi vezető (dr. Nagy Zoltán) és a jelenlegi igazgató (dr. Móricz Péter) is képviselte a körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeumot. Dr. Náray Szabó Gábor (Professzorok Batthyány Köre) és Hendre Biro Doina (Batthyáneum) is a konferencia meghívottai között volt. 

A vendégek köszöntése után Batthyány-Scmidt Margit röviden szólt e főrangú család kiemelkedő tagjairól is. Ehhez kapcsolódott Fodor Pál, a MTA BTK Történettudományi Intézete főigazgatója, aki kiemelte a családtörténetből a körmendi levéltár, valamint a Batthyány Lajos Ernő nevéhez köthető Archivum Regni (Magyar Nemzeti Levéltár elődje) létrehozását és a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára számára a 19. században tett könyvadományokat.  A történész köszöntőjében szólt arról is, hogy a Batthyányak már a 15. századtól mecénásai voltak Magyarországnak, és a 16. században a család egyike volt azon főúri famíliáknak, amelyek – a királyi udvar megszűnésével, egy egyetem nélküli országban- magukra vállalták a hazai kulturális élet koordinálását.

J. Ujváry Zsuzsanna történész, egyetemi docens (PPKE BTK) előadásában a nádor Batthyány Lajos Ernő (1696-1765) és a katolikus püspök, Batthyány Ignác (1741-1798) életútját, művelődéstörténeti jelentőségét helyezte fókuszba, miután áttekintést adott a család 16-17. században élt prominens tagjairól. A politikusként karriert befutó, az „utolsó nemzeti nádorként” emlegetett Lajos Ernő a családi levéltárat az új birtokközpont, Körmend átépített kastélyába helyezte át Németújvárról, és rendeztette anyagát. Az Archivum Regni számára erőteljesen szorgalmazta az iratanyag begyűjtését magánosoktól, egyházi intézményektől és a kormányszervektől, megvetve ezzel az országos levéltár, a mai Magyar Nemzeti Levéltár alapját. Batthyány Ignác egri kanonok, majd nagyprépost, erdélyi püspök Eszterházy Károly egri püspök példájára hozta létre Gyulafehérvárott a csillagvizsgálót, könyvtárat és nyomdát magába foglaló művelődési intézményt, a Batthyáneumot. A művelt, doktori fokozatot is szerzett főpap alapítását pezsgő tudományos műhelynek szánta benne a bibliotékát tudományos közkönyvtárnak. Papjait is könyvgyűjtésre ösztökélte.

Monok István főigazgató (MTA KIK) irodalom-és művelődéstörténész, egyetemi tanár (SZTE BTK, EKE) előadásában Batthyány Boldizsár (1543-1590) mecenatúrájával kapcsolatban kiemelte az ő és azon kortárs főnemesek felelősségvállalását, akik birtokukon művelődési központot hoztak létre a már Fodor Pál által is említett történelmi helyzetben. A jelentős olvasmányműveltséggel bíró, és maga is tudományt művelő főúr, Batthyány Boldizsár támogatását élvezték neves tudósok, valamint familiárisai és az udvarában tevékenykedő tanítók, protestáns lelkészek. A Beythe család, különösen Beythe István protestáns püspök, udvari lelkész, és a híres botanikus, Clusius neve általánosan is ismert Batthyány környezetéből. Johannes Manlius nyomdász könyvkötő műhelyt is működtetett a család birtokközpontjában, Németújvárott 1582-1597 között. Monok István kiemelte a másod-, harmadrangú értelmiség (tanítók, lelkészek) szerepét a jelentős európai gondolkodók eszméinek magyarországi elterjedésében. A bibliofil Batthyány Boldizsár legutóbb egy gyermekkönyv hősévé is vált: a Balthasar című történetben Batthyány megtanítja olvasni a denevért. A mesekönyv egy példányát Monok István átnyújtotta Batthyány-Scmidt Margitnak.         

Hermann Róbert, tudományos parancsnokhelyettes (HM HIM) egyetemi tanár (KRE BTK), előadásából a Batthyányak reformkorban játszott kultúraformáló szerepéről kaptunk teljesebb képet. A hazai önálló tisztképzés ügye mellett éppúgy megtaláljuk őket támogatóként, mint a magyar színjátszás mecénásaiként. Ízelítőül álljon itt két név a korszakban élő és tevékenykedő Batthyányak közül. Kevéssé ismert, hogy a korszakban a hazai művelődés és tudomány elősegítésében meghatározó tevékenységet fejtett ki Batthyány-Strattmann Fülöp (1781-1870) herceg, aki gróf Széchenyi István után a Magyar Tudós Társaság céljaira a legtöbb összeget adta, a teljes adományozott összeg 20%-át. Kiváló kapcsolatot ápolt Széchényi Ferenccel (1754-1820) és fiával, Széchenyi Istvánnal (1791-1860). Jelentős összeggel támogatta a Pesti Magyar Játékszín (azaz a Nemzeti Színház) és a Ludovika Akadémia létrejöttét. Batthyány Lajos (1807-1849) első felelős magyar miniszterelnököt, az 1848/49-es szabadságharc vértanúját politikusként ismeri inkább a közvélemény. Ikervári kastélyában őrzött könyvtára 2808 kötetet számlált. A szépirodalom mellett a gróf társadalomtudományi és természettudományi műveket olvasott, bibliotékájában az alkalmazott tudomány területéről is voltak kötetek. Batthyány Lajos nevéhez fűződik a gyorsírás hazai terjesztésének szorgalmazása. A Gyorsíráspártoló Egyesület alapító tagja volt, ő alkalmazta az országgyűlés első gyorsíróját: Hajnik Károlyt. A festészet (Barabás Miklós) és az építészet (Pollack Mihály) kiválóságait is támogatta.

Hursán Szabolcs doktorandusz (EKE) előadása is kapcsolódott a magyar könyvtártörténethez. A Batthyány-könyvtárak 1838/39-ben a Magyar Tudós Társaságnak történt adományozása egy fontos példája a család művelődés iránti elkötelezettségének. Batthyány József (1727-1799) érsek 2660 kötetes kisbéri bibliotékája Batthyány Kázmér (1807-1854), Batthyány Tódor (1729-1812) 30 000 kötetes rohonci könyvtára Batthyány Gusztáv (1803-1875) adományából került az intézménybe. Az állomány összetétele tükrözte a gyűjtők érdeklődését. Batthyány József olvasmányai főként a francia és német irodalom, a történelem, az utazási irodalom területéről kerültek ki, tékájában jelentős számban voltak enciklopédiák. A kísérletező Batthyány Tódor, aki árral szembe úszó hajót is szabadalmaztatott, főként vizépítési, gazdasági, műtani, bányászati, helyesírási, és politikai műveket olvasott. A két gyűjtő testvére volt a már említett Batthyány Fülöp, aki 50 000 forintot adományozott a későbbi MTA Könyvtárának. Az adományozók közül Batthyány Kázmér sokirányú mecénási, közéleti és politikai tevékenysége ismert. Környezetének jelentős személyisége jószágigazgatója, a polihisztor Nagy Károly (1797-1868) volt, akivel matematikai műveket, ég- és földgömböket adott ki, és aki a könyvtár átadásakor az állományról tájékoztatta Toldy Ferencet.    

A Batthyányak jelmondata: Fidelitate et fortitudine (Hűséggel és bátorsággal) valóban egy élhető és  a család tagjai által követett szemlélet volt, a konferencia előadásai is ezt igazolták.  A tanácskozás a Videotoriumban meghallgatható:https://videotorium.hu/hu/recordings/21829.

                                                                                                          Borvölgyi Györgyi

Share

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: OSZK KI KSZK, 1827 Budapest

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.