Hír

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. május 13-án, kedden 15 órától rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozata tizedik rendezvényét Gyermek- és ifjúsági könyvtárak a digitális kor kihívásai közepette címmel. A beszélgetés résztvevői dr. Szecseiné Pápay Judit elnök (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekció), Dienes Éva csoportvezető (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtár), valamint Suller Ildikó Tünde csoportvezető (József Attila Megyei és Városi Könyvtár Gyerekkönyvtára) voltak.

 

A beszélgetés nyitókérdése arra vonatkozott, hogy mennyiben és milyen módon változott meg az ifjúsági és gyermekkönyvtárak szerepe és gyűjteményük a felhasználóik igényei, a digitalizáció és a technika fejlődésének hatására. Dienes Éva válaszában elmondta, hogy olyan szempontból nem sokat változtak a gyermekkönyvtárak, hogy még mindig egy olyan helynek kell lennie, ahol a gyerekek igényeit szolgálják egy hatalmas és változatos gyűjteménnyel. Fontos, hogy ha a gyerek egy elképzeléssel érkezik a könyvtárba afelől, hogy mit szeretne, akkor a könyvtárosok tudjanak neki mit ajánlani. Dr. Szecseiné Pápay Judit a környezet kialakításának fontosságát emelte ki, és hozzátette, hogy a különböző korcsoportoknak különböző környezeteket kell kialakítani. A változások közül a legfontosabbnak azt tartotta, hogy beépítik az új technológiákat, mint például az internet és egyéb más digitális technológiák. Suller Ildikó Tünde arról beszélt, hogy a betérő gyerekek széles skálájával találkoznak ebben a korban. Kezdve onnan, hogy van olyan gyerek, aki a kora miatt még nem találkozott a digitális technológiákkal, így neki a hagyományos jellegű gyűjteményből kell ajánlani, egészen addig az idősebb gyerekig, akinek már az élete részévé váltak a digitális technológiák, és az ő igényeit is tudni kell kielégíteni. 

 

A következő kérdéskörben a legnépszerűbb szolgáltatásokról kérdeztük vendégeinket, valamint arról, hogy milyen szolgáltatásokat kell nyújtani ahhoz, hogy releváns tudjon maradni egy gyerekkönyvtár. Dienes Éva szerint a kölcsönzés még mindig a legfontosabb szolgáltatás, és hozzátette, hogy a könyvtár különlegessége az, hogy úgy lehet hozzájutni egy könyvhöz, hogy azt nem kell megvásárolni. Emellett fontos szolgáltatásnak tartja azt, hogy a könyvtáros tud könyveket ajánlani, a különböző programokat, amelyeket a könyvtárban szerveznek, valamint a tematikus és személyre szabott könyvlistákat. Dr. Szecseiné Pápay Judit szerint fontosak a családi programok, mint például a kézműves-foglalkozások, a baba-mama klub, valamint a szülői beszélgetős klubok. Szerinte ezek a foglalkozások a könyvtárosoknak is jók, mert a megszervezésük összehozza a kollégákat. Újdonságként említette a programterveket, amelyeket miután megkapnak, elkezdenek a saját ízlésükre és a saját könyvtáruk és látogatóik igényeire formálni. Suller Ildikó Tünde csatlakozott a programok fontosságának kiemeléséhez, és olyan példákat hozott a saját könyvtárából, mint a kismamákat megcélzó programok vagy az iskolás gyerekek oktatását kiegészítők, amelyeknek az iskolával ellentétben inkább a szórakoztatás a célja. Dr. Szecseiné Pápay Judit azzal egészítette ki korábbi mondandóját, hogy új szolgáltatásként beszélt még a digitális kölcsönzésről. Ennek köszönhetően a gyerekek akár maguktól is tudnak kölcsönözni, valamint ha szükség van rá, akkor a szülők tudnak távolról e-könyveket kölcsönözni. 

 

Vendégeinket ezután arról kérdeztük, hogy szerintük mikortól érdemes elkezdeni a gyerekek elektronikai eszközök használatára való nevelését, ha egyáltalán szükség van ilyenre. Dienes Éva szerint ha csak az a cél, hogy rászoktassuk a gyerekeket ezekre az eszközökre, akkor nem kell segítség. Ő abban látja a könyvtáros feladatát, hogy megtanítsa a gyerekeket ezen eszközök megfelelő használatára, valamint hogy felhívja a figyelmet az internet veszélyeire, és nevelje őket a helyes viselkedési formákra a digitális térben. Dr. Szecseiné Pápay Judit ezt azzal egészítette ki, hogy gyakran a szülőknek is fel kell hívni a figyelmét arra, hogy milyen káros hatásai lehetnek ezeknek az eszközöknek, valamint az olvasás és mesemondás jótékony hatásait is érdemes hangsúlyozni. Suller Ildikó Tünde csatlakozott az előtte szólókhoz, és elmondta, hogy gyakran pont azok a szülők nem mennek könyvtárba, akiket a korábban említett probléma a leginkább érint. Pedig ahhoz, hogy ezt el lehessen kerülni, kell a szülői minta, mert hiába mondják a gyereknek, hogy ne csináljon valamit, ha azt látja, hogy a szülők ugyanazt csinálják. Dr. Szecseiné Pápay Judit azzal egészítette ki mondanivalóját, hogy ugyanakkor ahhoz, hogy a könyvtáros olyan foglalkozást tartson, amelyhez okoseszközöket használnának, ahhoz külön engedély kell az iskoláktól, hiszen az oktatás ideje alatt be vannak szedve a telefonok. 

 

A beszélgetés következő szakaszában a könyvtár és egyéb intézmények, valamint a családok közötti együttműködés volt a téma, és ennek szerepe az olvasóvá nevelésben. Dienes Éva szerint nagyon fontos az együttműködés, és nemcsak az oktatási intézményekkel, hanem más olyan kulturális intézményekkel is, mint például a színházak vagy múzeumok. Az iskolákkal úgy van kapcsolatuk, hogy a pedagógusok vagy iskolai könyvtárosok bejelentkeznek náluk, és a kéréseiknek és igényeiknek megfelelően szerveznek egy foglalkozást a gyerekeknek. Dr. Szecseiné Pápay Judit szerint is fontos, hogy szoros kapcsolatot ápoljanak az iskolákkal és óvodákkal. Gyakran érkezik hozzájuk olyan kérés, hogy készítsék fel a gyerekeket bizonyos programokra, például színházra. Az ilyen jellegű foglalkozások elkészítésére nem feltétlenül van lehetősége az iskolai könyvtáraknak, a gyűjteményük korlátozottsága miatt. Ezek mellett a különböző iskolai rendezvények szervezésében segítenek, zsűriznek versenyeken, esetleg szerzőket ajánlanak a pedagógusoknak. Suller Ildikó Tünde ehhez kapcsolódva elmondta, hogy náluk szokás, hogy a tanárok abban kérnek tőlük segítséget, hogy ajánljanak a gyerekeknek nyári olvasmányokat. Emellett a könyvtárosok közti együttműködésre is felhívta a figyelmet, amely szerinte azért hasznos, mert a kollégák így meg tudják osztani egymással az ötleteiket, esetleg közösen ötletelnek, majd ezeket az ötleteket mindenki valamilyen módon hasznosítja a saját könyvtárában. 

 

Felvetődött, hogy a gyerekkönyvtárosoknak az átlagnál talán jobban lépést kell tartania a trendekkel, hiszen mindig a legfiatalabbakkal találkoznak munkájuk során. Arról kérdeztük vendégeinket, hogy mennyire nyitottak a könyvtárosok a saját ilyen irányú ismereteik, kompetenciáik fejlesztésére. Dienes Éva szerint senki sincs rákényszerítve semmire. Ő lehetőséget lát a kihívásokban. A gyerekkönyvtárosnak mindig tanulnia kell, és közben szem előtt kell tartania, hogy értéket közvetítsen. Emiatt szerinte a gyermekkönyvtáros a legsokrétűbb könyvtáros. Dr. Szecseiné Pápay Judit azt emelte ki, hogy az évek során mennyi mindent kellett megtanulnia a könyvtárosoknak, kezdve a katalógusok interneten való hozzáférhetőségével, a fiatalok és idősek elérésén át, egészen a mai kor digitális kihívásaiig. Suller Ildikó Tünde a képzések fontosságát emelte ki, valamint azt, hogy milyen szívesen járnak a kollégák ezekre.