Hír

2024. december 10-én, kedden került sor a Könyvtártudományi Szakkönyvtár szervezésében az RDA a nagyvilágban és itthon című kerekasztal-beszélgetésre, amely a Könyvtárosok dolgozószobája szakmai eseménysorozat második állomása volt, és a könyvtári bibliográfiai feldolgozás új alapjait jelentő Resource Description and Access (RDA) keretrendszerrel kapcsolatos aktuális kérdéseket helyezte fókuszba.

A beszélgetésen a szakma kiemelkedő hazai és nemzetközi képviselői osztották meg tapasztalataikat és gondolataikat. Az esemény moderátora Takácsné Bubnó Katalin, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár vezetője volt. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Matolay Katalin, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Gyűjteményszervezési Főosztályának vezetője, Dancs Szabolcs, a CELISR főszerkesztője, az RDA Steering Committee tagja és az európai régió képviselőjének helyettese, valamint dr. Hubay Miklós Péter, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum humáninformatikus csoportvezetője, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa voltak.

A résztvevők az RDA keretrendszer elméleti és gyakorlati kérdéseiről folytattak élénk eszmecserét, érintve a nemzeti könyvtárak változó szerepét, valamint az együttműködés lehetőségeit és kihívásait. 

A beszélgetés irányított kérdések mentén történt.

Az első kérdés a nemzetközi kitekintésre vonatkozott. Dancs Szabolcs – mint a legnagyobb nemzetközi rálátással bíró magyar szakember – részletesen ismertette egyes régiók, országok tevékenységét a területen.

Megtudtuk, hogy Európában egyértelműen Németországé a vezető szerep, ők járnak élen, őket követi a skandináv térség és Nagy-Britannia, de érdemes odafigyelni a tengerentúli húzóerőkre (USA, Dél-Amerika, Kína, Új-Zéland). A közép- és kelet-európai térségre és hazánkra vonatkozó helyzetképet illetően megállapítható, hogy nem vagyunk lemaradva az előkészületekkel.

A három szakértő három részterületet képviselt a kérdések megválaszolásakor. Míg Matolay Katalin a magyar könyvtári rendszer RDA-hoz való alkalmazkodásának kihívásairól és lehetőségeiről beszélt a gyakorlat szemszögéből, Hubay Miklós többnyire a technológiai megvalósítás és az informatikai háttér kihívásai felől közelítette meg a kérdéseket.

Az RDA bevezetését akadályozó tényezőket illetően megtudtuk, hogy Magyarország a 2010-es évek eleje óta követi az eseményeket, és – mint más területen is – gyakori problémaként merül föl az erőforrások hiánya. Speciális jellemző volt hazánkban a könyvtári szabványosítás megtorpanása, ami nem kedvez az átállásnak.

Arra a kérdésre, hogy hol van vezető szerepe a nemzeti könyvtárnak az ismert jó gyakorlatok közül, Dancs Szabolcs elmondta, hogy több országban is a nemzeti könyvtár a nemzeti bibliográfiai ügynökség egyben, de nem feltétlenül kell a nemzeti könyvtárnak irányítani ezt a feladatot. Matolay Katalin szerint az OSZK speciális helyzetben van, itt van a Könyvtári Intézet, mint módszertani központ, amely egyben része a nemzeti könyvtárnak, és nagyon jó az RDA-HU munkacsoport működése is az OSZK-n belül. Korábban a szabványosítási munka jelentős volt a Könyvtári Intézetben (Berke Barnabásné és munkatársai révén), de néhány évtizede még jobb helyzetben voltak a szakemberek. Ma másként kell jól működni. Hubay Miklós az olaszországi bibliográfiai ügynökség példáját, hozta, amely az informatikával együttműködve a BIBFRAME alkalmazásában eredményes. Matolay Katalin elmondta még, hogy elemezve az RDA-s külföldi, illetve az OSZK-s rekordokat és a korábbi munkaanyagokat, azt a megállapítást kell tegye, hogy most is entitás alapon katalogizálunk, azaz nem alapok nélkül kell majd az OSZK-nak átállnia.

Az OSZK felé van egy elvárás, miszerint az új megjelenésű magyar kiadványokat minél gyorsabban dolgozza fel. Ugyanakkor az RDA bővebb adattartalmat igényel. Hogyan egyeztethető ez össze? – hangzott a következő kérdés, amire Matolay Katalin reflektált először. Az OSZK-nak minél gyorsabban szolgáltatnia kell a friss hungarikairodalmat (katalógus, Magyar Nemzeti Bibliográfia). Az átállással járó eredmény nem látványos, mert a felhasználó nem fog többet látni az adatokból, mint eddig. Feladat tehát, hogy tervet kell készíteni a forrásigényre vonatkozóan, ki kell mutatni részletesen, minek milyen forrásigénye van. Hubay Miklós szerint is részint a fenntartóval újra kell tárgyalni, és megértetni, hogy az új módszer időigényesebb, ugyanakkor mi a hozadéka, miért éri meg. Szikár alkalmazási profil elfogadtatása esetén (nem kell több metaadatelem) nem lesz időigényesebb a munka. Idővel nem biztos, hogy több adatfájlra lesz szükség. Dancs Szabolcs szerint valóban nem látványos az átállás, és csak akkor látszik az eredményessége, ha szolgáltatások épülnek rá. Általában optimalizálni kellene az adatfolyamokat, a kiadói adatok használatát is jó lenne bevezetni (talán nem jelent nagy terhet), névtereket/authority-adatbázisokat építeni és alkalmazni a munka során. Matolay Katalin említette még a nemzeti bibliográfiai ügynökség és a jól fizetett szakemberek fontosságát, továbbá a továbbképzések hiányát.

A bevezetés felpörgetésére vonatkozó, illetve mi hiányzik hozzá kérdésekre adott válaszok egy új, modern könyvtári rendszer és általában a megfelelő informatikai környezet fontosságára hívták fel a figyelmet. Hubay Miklós szerint két fontos dolog lenne, egyik, hogy be kell vonni az ipari szereplőket, fejlesztőket „az RDA-sításba”, másik, hogy az RDA alkalmazási profilt magyarszabvány-szintre kell emelni – ez lesz az alapja az informatikusokkal kapcsolatos párbeszédnek is.

Ha egy döntés értelmében holnap indítani kellene erre egy projektet, hogy átálljon az ország RDA-ra, hogyan kezdenétek hozzá? Ezen belül hogyan képzelitek el a katalogizáló könyvtárosok nagy tömegű betanítását? Hangzott az utolsó kérdéskör.

A három résztvevő megállapította, hogy a feldolgozók 98%-a diplomás, kisebb részük nem könyvtár szakos diplomás, ennek ellenére főleg adatrögzítő munkát végeznek. Gyorsan, jól dolgoznak, de a fundamentum hiányzik (elméleti alapok, nem kell gondolkodni). Az RDA-ra való érzékenyítés nem biztos, hogy népszerű lesz. Hubay Miklós megkérdezné a régebbi kollégákat, hogyan történt az átállás az ISBD esetében, hiszen onnan még vannak tapasztalatok egy ilyen léptékű reformra. Ismét megemlítette az alkalmazásprofil szabványosítását, a fejlesztők érzékenyítését az új technológiákban való gondolkodásra (gráf, IRI, azaz Internationalized Resource Identifier stb.), szoftveres felhasználóképzéseket, workshopok tartását, népszerűsítését. Matolay Katalin szerint sok mindent automatizáltan meg lehetne oldani.

Dancs Szabolcs végezetül beszámolt a nemrég lezajlott második RDA-tanfolyamról, amit a Könyvtári Intézet szervezett. A jó visszajelzések mellett a résztvevők kevesellték a gyakorlatok mennyiségét. Ezt workshopokkal igyekeznek pótolni a jövőben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy első körben az elméleti tudást (a gondolkodásmódot) kell átadni, és a tanfolyam célja az „agitátor-továbbképzés”, olyan agitátoroké, akik majd segítik az RDA-átültetést országszerte.

Utolsó kérdésként merült föl, hogy mik az oktatási tapasztalatok. Az új generációnak mindegy lenne, hogy ISBD- vagy RDA-alapon tanítjuk a katalogizálást először? Matolay Katalin szerint gyors változás lenne az RDA-alapú katalogizálás tanítása először, de évszázadok óta ugyanazok a katalogizálás alapjai. Ismerni kell ezeket az alapokat, akkor lesz valaki jó katalogizáló, csak az arányok változnak. Hubay Miklós alapvetően egyetért a Matolay Katalin által mondottakkal, de fontosnak tartja az informatikai keretezést. Dancs Szabolcs szerint minden tudás hasznos, és inkább ott látja a képzés problémáját, hogy az egyszakos könyvtárosképzés nem a legjobb megoldás. A gyakorló könyvtárosok körében pedig jó lenne, ha az a szempont végre érvényesülne, miszerint „a felhasználó kényelme a legfontosabb”.

A rendezvény nagy érdeklődésre tartott számot, a szakmai közönség soraiban könyvtári szakemberek foglaltak helyet. A beszélgetés végén lehetőség nyílt kérdések felvetésére is, amely tovább gazdagította a diskurzust.

A „RDA a nagyvilágban és itthon” kerekasztal-beszélgetés sikeresen járult hozzá ahhoz, hogy a résztvevők mélyebb rálátást nyerjenek az RDA szemléletmódjának jelentőségére, és elősegítette a hazai könyvtárszakma fejlődését szolgáló párbeszédet.

Az eseményről készült felvétel megtekinthető az OSZK YouTube csatornáján.