A mesterséges intelligencia jelentősen átalakítja a kutatási és információs környezetet. Annak érdekében, hogy segítsék a kutatókönyvtárak vezetőit e változások stratégiai átgondolásában, a Kutatókönyvtárak Szövetsége (Association of Research Libraries,
ARL) és a Hálózati Információs Koalíció (Coalition for Networked Information,
CNI) közzétette a Futurescape Libraries: Mapping Possibilities for Tomorrow’s Information Hubs (A holnap információs központjainak lehetőségeit feltérképező) stratégiai műhelymunkájukról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy támogassa a vezetőket annak mérlegelésében, hogy az MI fejlődése hogyan befolyásolhatja a kutatókönyvtárak szerepét, felelősségi körét és jövőbeli irányvonalát.
A műhelymunka során négy rövid távú prioritás fogalmazódott meg, amelyek különösen sürgetőek a könyvtárvezetők számára:
Befektetni már most a munkaerőbe. Az MI-műveltségi programok, a rugalmas munkaköri leírások és a munkatársak számára biztosított biztonságos kísérletezési lehetőségek alapvető fontosságúak, függetlenül attól, hogy melyik MI-jövőkép valósul meg. Stratégiai kockázatot jelent, ha a továbbképzéssel megvárják, amíg a helyzet stabilizálódik.
Kihasználni az egyedi gyűjteményeket. A kutatókönyvtárak olyan erőforrásokkal – különgyűjteményekkel, digitalizált archívumokkal, gondozott korpuszokkal – rendelkeznek, amelyeket a kereskedelmi MI-rendszerek nem tudnak lemásolni. Ezek felhasználása a helyi MI-modellek felelősségteljes betanítására vagy informálására, valamint a metaadat- és gyűjteménymenedzsment „MI-első” (AI-first) megközelítéseinek kidolgozása kivételes intézményi lehetőséget jelent.
Vezető szerep a szabályozás és az etika terén. A mesterséges intelligencia szabályozási kereteinek, etikai tanácsoknak és az elfogultság értékelési folyamatainak kialakítása nem csupán intézményi felelősség, hanem versenyelőnyt jelentő tényező is. A könyvtárak olyan helyzetben vannak, hogy – más egységekhez képest – egyedülálló módon vezethessék az egyetemi szintű párbeszédet a felelősségteljes mesterségesintelligencia-használatról, az adatvédelemről és a tájékozott beleegyezésről.
Partnerségek kiépítése és elmélyítése. A könyvtárak befolyásának és relevanciájának fenntartásához elengedhetetlen az egyetemeken belüli együttműködés kialakítása az MI-kutatókkal, a könyvtárak integrálása az intézményi mesterségesintelligencia-stratégiákba, valamint a könyvtári közösségen belüli közös fellépés erősítése a szerzői jogok, a licencelés és a közös szabványok terén.
A 2024 decemberében megrendezett műhelymunka óta a legjelentősebb változás az volt, hogy a kutatók által használt eszközként funkcionáló MI-től eljutottunk a kutatók nevükben eljáró ügynökként (ágensként) működő MI-ig. Ez a váltás az irányítást, az engedélyezést és a minőség-ellenőrzést már nem jövőbeli megfontolásokká, hanem operatív követelményekké teszi. A szerzők frissítették a jelentést, hogy az tükrözze ezt és az elmúlt év egyéb fejleményeit, beleértve az új hajtóerőket és jelzéseket, a kialakulóban lévő intézményi gyakorlatok áttekintését, valamint a gyorsan változó környezetre reagáló, kibővített stratégiákat. A proaktív pozicionálásra nyitva álló időablak még mindig nyitva van, de egyre szűkül. Azok a kutatókönyvtárak, amelyek integrált prioritásként kezelik az MI-irányítást, a munkaerő-fejlesztést és a gyűjteménystratégiát, a legjobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy átvezessék intézményeiket egy bizonytalan, de nagy jelentőségű évtizeden, és alakítsák, hogy mivé válnak a kutatókönyvtárak 2035-re.
A kép forrása a cikk.