A könyvtár 2020. november 11-től személyesen nem látogatható. Online szolgáltatásaink továbbra is rendelkezésre állnak!

Hír

Ami a Könyvtári Figyelő 2019/2. számából kimaradt… Állományalakítás – tudományos publikációk – oktatástámogatás és a fiatalok elérése a közgyűjteményekben – katalogizálás és Linked Data – különgyűjtemények – szerszámkölcsönzés

Kitekintés

A külföldi könyvtártudományi szakirodalom olyan cikkeire is szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek a Könyvtári Figyelő hasábjairól kiszorultak, de mégis érdeklődésre tarthatnak számot. A következőkben a KF 2019/2. száma által lefedett időszakból válogattunk tanulmányokat, ezeket kérésre a kszk@oszk.hu címről szolgáltatjuk.

Az összeállítás anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni a részadatbázis megjelölésével (K 2019/1).

 

(Készítette: Bódog András, közreműködött: Szabó Piroska.)

 

A felsőoktatási könyvtáraknak állandó kihívást jelent a használók igényeivel találkozó gyűjteményfejlesztés. A Letting the readers have a say: crowd theory in collection development című cikknek a Brigham Young Egyetem könyvtárában dolgozó szerzőpárosa egy 2018-as felmérés eredményeit vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy a 2,5 millió könyvből álló gyűjteményüknek csupán 52,2%-át használták – a helyben használatot is beleértve – az elmúlt 20 évben. E lesújtó arány javítása érdekében a könyvtár gyűjteményét olvasók által kezdeményezett szerzeményezés (Patron-Driven Acquisition, PDA) révén is gyarapítják (különösen e-könyvek esetében), de egyéb módszereket is keresnek az olvasói vélemények és igények figyelembevételére és szerzeményezési folyamatba integrálására. Az ún. tömegelmélet (crowd theory) szerint egymástól eltérő emberek gyakran jobb kollektív döntést hoznak, mint egy-két szakértő. Az elmélet igazolására a könyvtárban fókuszcsoportos kísérletet indítottak, melynek során a hallgatók Powerpoint-diaképek alapján osztályozhattak könyveket, amelyeket aztán a szerzők összevetettek a feldolgozó könyvtárosok szempontrendszerével. A gyarapítási döntéseket végül a könyvtárosok hozták meg, de nagy súllyal esett a latba a hallgatók „kollektív bölcsessége”. A kísérlet hozadéka volt az a felismerés is, hogy a hallgatókat nem befolyásolta annyira a könyvek borítója, mint ahogy arra a könyvtárosok előzetesen számítottak. A publikáció azon kollégák számára lehet érdekes, akik szeretnének betekintést nyerni egy az olvasók által befolyásolt beszerzési folyamat hátterébe.

Az állománygyarapítással ellentétes munkafolyamat, az apasztás áll a Weeding a shared e-book collection: collaboration across a consortium című cikk középpontjában. A gyűjtemény apasztása alapvető könyvtári feladatkör, ám ez komoly nehézségekkel jár a konzorciumok számára. A cikk a Kaliforniai Közösségi Főiskolák Könyvtárai Konzorciumának (CCLC) az apasztási gyakorlatát mutatja be. Úgy találták, több mint 27 ezer „örökös hozzáférésű” e-könyvből álló gyűjteményük az évek folyamán avul (ez az egészségtudomány területén veszélyes is lehet), valamint előfordult egyes címek törlésének kérése is (például az új kiadások előnyben részesítése miatt). A több éves egyeztetési folyamat után végül az e-könyves gyűjtemény közel 12%-át apasztották. A tanulmány a CCLC közös gyűjteményszervezési gyakorlatába enged betekintést, bemutatva az állomány felmérését és az apasztás precíz megtervezésének folyamatát: először egységes kritériumokat állítottak fel, majd a címeket felosztották a tagkönyvtárak több szakterületet képviselő 11 munkatársa között, ezt követően a bizonytalannak ítélt címeket többen is véleményezték. A végső listát egy közös bizottság tekintette át, majd néhány változtatás után véglegesítette. A folyamat utolsó lépéseként a törlendő címeket elküldték az EBSCO-nak, aki eltávolította azokat a katalógusokból.

 

Az Are book publications disappearing from scholarly communication in the social sciences and humanities? című tanulmány a könyvpublikációk (monográfiák és a könyvfejezetek) szerepét vizsgálja a társadalom- és bölcsészettudományok területén Belgium, Finnország, Norvégia, Lengyelország és Szlovénia gyakorlatában. Az elmúlt években sok kritika érte a könyvformátumú publikálást, elsősorban annak lassúsága folytán, ugyanakkor egy monográfia publikálása fokmérője egy kutató tudományos munkásságának. A bölcsészet- és részben a társadalomtudományok sajátos nézőpontja és hagyományai (amely az önálló szerzőségen alapul, szemben a kollektív teljesítményeket elismerő egyéb tudományterületekkel) ugyan a könyvpublikáció mellett szólnak, ám a tudományterületek digitalizációja és az interdiszciplinális megközelítés már kevésbé igényli ezt a formátumot. A kutatás során az öt ország bibliográfiai és publikációs adatbázisait elemezték 2004 és 2015 között. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy a könyvpublikáció továbbra is jelentős a társadalom- és bölcsészettudományok területén a fenti országokban, és minden bizonnyal a jövőben sem fog eltűnni, noha érdemes finomítani a kutatók előmenetelét befolyásoló tudománymetriai értékeléseken, a lektorálás (peer review) formalizálásán, valamint a nyílt hozzáférésű e-monográfiák elismerésén.

A Library Trends hasábjain megjelent Open access: current overview and future prospects című tanulmányban a nyílt hozzáférés egyesült államokbeli helyzetképéről olvashatunk a 2015 és 2018 közötti időszakból. A feldolgozott forrásokat az EBSCO könyvtár- és információtudományi adatbázisának (LISTA) teljes szöveggel elérhető publikációi és a The Scholarly Kitchen szakmai blog képezték; utóbbi az amerikai tudományos kommunikáció egyik fontos nyilvános színtere. A cikk a következő szempontokat vizsgálja: a források láthatósága, kereshetősége, tudományos presztízse, megbízhatósága, lektorálási és kiadói folyamatai (Green Open Access, illetve Gold Open Access esetén), marketingtevékenység, valamint a hivatkozások számlálásának és a folyóiratok impaktfaktor-számításának módszerei. Kiadói oldalról a társulás (Co-opting Open Access) és a megafolyóirat (pl. a PLOS ONE) jelenségét, valamint a kis kiadók és az intézményi szakfolyóiratok jellemzőit részletezi a cikk szerzője. Kitér még a kutatókat terhelő közzétételi költség (Article Processing Charges, APC) és a nyílt hozzáférésű monográfiák helyzetére is. A könyvtárak szemszögéből az intézményi repozitóriumok és a Gold Open Access aktualitásai kerülnek terítékre. Konklúzió, hogy a 2018-as helyzet gyökeresen eltér a 2002-es Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezésben (Budapest Open Access Initiative) lefektetett alapoktól, ugyanis a nagy kiadók monopóliumának megbontása helyett pontosan az ellenkezője történt: ők uralják a nyílt hozzáférés piacát is a közzétételi költségek és a kis kiadók felvásárlása révén.

 

Az Open educational resources (OERs) in self-directed competency-based education című tanulmány bemutatja, hogyan lehet nyílt online oktatási forrásokat (Open Educational Resources, OER) rendszerszintű, úgynevezett kompetenciaalapú felsőoktatási programokban alkalmazni. Jó gyakorlatként a Wisconsini Egyetem Flexible Option nevű programjáról olvashatunk. A hagyományos féléves tanmenet keretében kínált osztálytermi és online kurzusokkal ellentétben ez a rugalmas program bármikor teljesíthető kompetenciamérő értékelések (vizsgák, dolgozatok és egyéb projektek) útján ad kreditet és elismerést a megszerzett készségekről. Mindez idő- és pénzmegtakarítással jár a hallgatók számára, hiszen a saját tempójukban tudnak haladni a tananyaggal. Az összeállított nyílt oktatási források biztosítása további könnyítés a hallgatóknak, hiszen ez a „csomag” megspórolja a végzettséghez szükséges tananyag felkutatását. A tanulmány az oktatók és oktatásszervezők munkájához, az OER források kiválasztásához szolgál további részletes útmutatással, ismertetve az OER-ek kiértékelésének a folyamatát és a hallgatói visszajelzéseken alapuló értékelés eredményeit is.

Az IFLA Journalban megjelent Learning strategies for engagement and retention of young audiences című tanulmány azt veszi sorra, milyen stratégiákkal érhető el és tartható fenn, hogy a fiatalok látogassák a közgyűjteményeket – elsősorban a könyvtárakat – és a művészeti eseményeket. Az alapos szemle több kontinens közgyűjteményi gyakorlatát bemutató átfogó képet ad a könyvtári közösségi terek, valamint a digitális korszak informális tanulásának aktuális kérdéseiről. Ismerteti az ifjúsági korcsoporton belüli korosztályok jellegzetességeit, továbbá részletesen beszámol a megszólításukra javasolt stratégiákról, kitérve a programszervezés, a kommunikáció, a partnerkapcsolatok és a promóció kérdéseire. Néhány példa a sok közül: Tizenéves Író a Könyvtárban program (Teen Writer in Residence); online klubok; együttműködés művészeti szervezetekkel; SMS-ek küldése a rendezvényekről. A cikk jó kiindulópontot nyújt a legnehezebben megszólítható olvasói réteggel kapcsolatos elméletek és gyakorlatok megismeréshez.

 

Az An overview of the current state of Linked and Open Data in cataloging című tanulmány körképet ad a kapcsolt és nyílt adatok (Linked & Open Data, LOD) katalogizálásban betöltött jelenlegi szerepéről, kitérve az RDA és BIBFRAME 2.0 bevezetésére és elterjedésére. A kurrens kutatási trendek, kihívások és lehetőségek azonosítása érdekében a szerzők a szakterület jelenlegi státuszát összevetették a 2014 és 2018 időszak vonatkozó szakirodalmával. Megállapításuk szerint annak vagyunk tanúi, hogy a kapcsolt és nyílt adatok válnak a főáramú katalogizálási irányzattá, legalábbis a nagy könyvtárak és kutatási projektek esetében. A kapcsolt nyílt szótárak (Linked Open Vocabularies, LOV) terjedésével a bibliográfiai metaaadatok minden korábbinál sokrétűbbé és újrafelhasználhatóbbá fognak válni, emellett a metaadatok a használók által generált tartalmakkal fognak kibővülni. A szerzők következtetése szerint a könyvtárosoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a minőségi katalogizálásra, továbbá csökkenteni kell a korlátokat a feldolgozott tudás közzététele és felhasználása előtt, végezetül ajánlott tudatosítani a szakmában az LOD-ban rejlő lehetőségeket, tanulva a kapcsolt és nyílt adatok más területeken sikeres alkalmazásaiból.

 

A Photographs as documents/photographs as objects: photo archives, art history and the material approach című tanulmány a Max Planck Intézet firenzei Művészettörténeti Intézete fotógyűjteményének több mint 150 éves történetét mutatja be Carlo Naya 1863–1865-ös festménydokumentáló fényképeitől kezdve a kurrens katalogizálási gyakorlatig, amelynek keretében a történeti fényképeket is digitalizálták. A katalogizálás a Photothek adatbázisban történik: ez egy művészettörténeti fókuszú képarchívum, melyben a fényképek „életrajza” is feltüntethető, így egy nyílt, dinamikus és komplex környezet jön létre, amely nemcsak fotók, hanem leltárkönyvek és egyéb dokumentumok közzétételére is alkalmas. A szerző kiemeli, hogy a fényképek nemcsak az ábrázolt (mű)tárgy reprezentációi, hanem egy bizonyos fényképész alkotásai és egy adott történeti korszak dokumentumai, illetve olyan objektumok, amelyek materialitása is jelentést hozdozhat (például kézzel írt feljegyzéseket a hátoldalon). Az 1860-as években példának okáért a fekete-fehér fényképfelvételek a korabeli fototechnikai eljárásoknak köszönhetően nem adták vissza a színeket a szürke helyes árnyalataiban, ami a korabeli művészettörténeti kutatásokra is hatással volt. A tanulmány elsősorban a fotótörténet különlegességei iránt érdeklődők számára ajánlott.

Érdekes archív gyűjteményt mutat be a Global Konowledge, Memory and Communication folyóirat Research on the role of the “SMR Data” in the comprehensive study of Anti-Japanese War című tanulmánya. A Dél-mandzsúriai Vasúttársaság (South Manchuria Railways Co. – SMR) japán kézbe került az 1905-ös orosz-japán háborút követően, így a második kínai-japán háború, és annak közvetlen előzménye, Mandzsúria megszállása folyamán a társaság által készített feljegyzések, felmérések és a vállalat hatalmas könyvtára fontos hírszerzési információértékkel bírtak a Nagy Japán Birodalom számára. A japán hírszerzési doktrína kifejezetten alapozott ázsiai ellenségeik katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális megismerésére, aminek részeként civil szervezetekben – például az SMR-en belül is – hírszerzési célú hivatalokat hoztak létre álcázott információgyűjtés céljából. Ennek köszönhető az a 20 ezer levéltári iratból, 50 ezer hírszerzési jelentésből és 700 ezer könyvből álló archívum, amelyet jelenleg több tucat kínai könyvtárban őriznek és kutatnak, és a 20. század első felének egyik legértékesebb, kínai történelemmel foglalkozó forrásaként hivatkoznak rá. A tanulmány részletesen bemutatja a gyűjtemény darabjait és történeti forrásértékét a háborút illetően, ám mivel a kínai állam külpolitikai céljait is támogató kutatásról van szó, ajánlott némi forráskritikával kezelni, és az aktuálpolitikai fennhangokat leválasztva pusztán történelmi témájú tanulmányként tekinteni rá.

 

A Tool lending librarianship című cikk egy a könyvtárak számára szokatlan igényt kielégítő – egyúttal különgyűjteményt igénylő – szolgáltatást, a szerszámkölcsönzést mutatja be a könyvtári személyzet és a döntéshozók nézőpontjából, kiemelve a szolgáltatás szerepét a könyvtárak közösségeinek életében. A tanulmány alapját három egyesült államokbeli városban szerszámkölcsönző specialistákkal és vezetőkkel (intézményvezetők, hálózati vezetők és nonprofit szakmai szervezetek vezetői) készített interjú képezi. A szerszámkölcsönző kollégák szerint szolgáltatásuk relevanciáját a helyben elérhető, azonnali gyakorlati haszon adja. Mindez a megszokottnál szorosabb közösségi jelenlétet igényel a könyvtárosoktól, akiknek maguknak is ajánlott gyakorlott ezermestereknek lenni. A szerszámkölcsönzés fő jellegzetessége, hogy valami egyértelműen kézzelfogható dolgot – szerszámot igény szerint – szolgáltat, ami lehetőséget kínál a használóknak saját környezetük (otthon, kert, szomszédság) javítására-szépítésére. Mindez a tapasztalatok alapján összeegyeztethető a hagyományos könyvtári értékekkel és szolgáltatásokkal: egyfajta „extra”, ami tovább erősíti a könyvtár közösségének összetartozását. A szerző végezetül ismerteti a nem hagyományos könyvtári szolgáltatások hátterét és feltételeit.

Share

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: OSZK KI KSZK, 1827 Budapest

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.