A könyvtár 2020. november 11-től személyesen nem látogatható. Online szolgáltatásaink továbbra is rendelkezésre állnak!

Hír

Digital Shift Forum – Lorcan Dempsey előadása a pandémia hatásairól és a gyűjtemények irányzatairól

2020 tavaszán az Egyesült Királyság tudományos könyvtárait tömörítő szakmai szervezet (RLUK – Research Libraries UK) Digital Shift Forum néven webinárium-sorozatot indított. Ennek nyitányaként a szervezet kiáltványt fogalmazott meg a brit tudományos könyvtárak 2030-ra kitűzött digitális átállásának (digital shift) elősegítéséért. A tudományos-, felsőoktatási és szakkönyvtárak világszerte az átállás és az ún. „hibrid együttlét” különböző fázisaiban vannak a cédulakatalóguson nyilvántartott állomány és az előfizetett online tartalmak szolgáltatása között egyensúlyozva. Két évtizeddel előre tekintve a jövőbe nincs kizárva, hogy a könyvtári katalógusok megszűnnek jelenlegi formájukban és az online szolgáltatások egyéb – a jelenlegitől eltérő munkafolyamatok útján működtetett – platformokon lesznek elérhetők. Az elképzelések szerint 2030-ra a brit tudományos könyvtárak a lokális és globális tudáskörnyezet integrált részét képeznék, amelyben fenntartható módon inklúziv szolgáltatások érhetők el különböző használók számára, a szerte a világon fellelhető megbízható tudásforrások azonosítására és használatára. A könyvtárosoknak ezért a digitális információkeresés szakértőivé kell válniuk, értékes partnereknek a kutatási folyamatokban.  Szintén cél, hogy a használói igények szerint kialakított fizikai és digitális terekben a nyomtatott gyűjtemény épp olyan jól kereshető legyen, mint digitális társaik. A digitális átállás négyes követelménye a megfelelő készségek, a tudományos szemlélet és gyűjtemények, a használható terek és a partnerkapcsolatok (stakeholderek és tanácsadás) együttes megléte. A program első 2020-2021-re datált első fázisában a szféra jelenlegi helyzetének alapos felmérése, majd ezek alapján a RLUK jövendő stratégiájának kidolgozása történik. Az online konferenciasorozat is ezt az időszakot hivatott támogatni a fenti követelmények tematikáját képviselő webináriumok formájában.

 

2020. október 28-án Lorcan Dempsey az OCLC alelnöke és stratégiai vezetője tartott előadást (Youtube link) e sorozat keretében Pandemic effects and collection directions – A pandémia hatásai és a gyűjtemények irányzatai címmel. Dempsey első gondolatként felhívta a figyelmet az alapvető különbségekre az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szak-, felsőoktatási és tudományos könyvtári szféráját illetően. Hasonló a két angolszász környezetben a kutatástámogatás prioritása, a társadalmi egyenlőség szem előtt tartása, illetve az egyes intézmények specializációja. Alapvető különbség a nemzeti kontextus, a brit központosított rendszer, amely leginkább a REF (Research Excellence Framework – Kutatási Kiválósági Keretrendszer) és a Jisc szakirodalmi hálózatokban nyilvánul meg. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a decentralizált mintát követik, az intézmények önállóan, vagy konzorciumban együttműködve látják el feladataikat és szolgáltatnak.

A 2020-as koronavírus hatásait nem igazán lehet még pontosan előre látni, különösen a jelenlegi (2020 ősz) események tükrében, főként az Egyesült Államokban, ahol a járvány tavaszi felfutása óta gyakorlatilag alig tapasztaltak enyhülést a járványkezelési helyzetben. Ennek tükrében Dempsey sem a közeljövőre vonatkozó jóslásokba bocsátkozott, inkább a horizonton túli hosszú távú hatásokról fejtette ki álláspontját.

A járvány egyik már most kézenfekvő hatása a könyvtárszakmában az online bibliotéka létjogosultságának igazolása, az előadó szavait idézve a „holisztikus online könyvtári élmény” biztosítása. Nem egészen újkeletű a dolog, most már évtizedek óta valóság a könyvtárépületen túlmutató digitális szolgáltatás, azonban szélesebb körben talán most ismerték fel a gyakorlatban, hogy a könyvtári szolgáltatás teljes egészében külön választható a fizikai könyvtártól. Azonban a digitális környezetben is a megszokott könyvtári jelzők a mérvadók: érték, identitás és munkafolyamat (workflow). A hibrid könyvtár – online és hagyományos szolgáltatások együttese – eszménye.

A tudományos könyvtárakhoz fűződő online élmény kihívásai három tengely mentén vizsgálhatók: általános értelemben rögtön felmerül két kérdés, iránymutatás. A konzultációra és a szakértelemre helyezzék a hangsúlyt, esetleg a gazdagabb interakció jellemezze a weben keresztül szolgáltató könyvtáros munkáját?

A felsőoktatási környezetet illetően a távoktatási folyamat hatékonyságának növelését tűzzék ki célul az LMS (Learning Management System – tanuláskezelő rendszer) és VLE (Virtual Learning Environment – virtuális tanulási környezet) irányzatok mentén? Esetleg a campusszal érdemes növelni a már meglévő munkakapcsolatok minőségét? Esetleg a könyvtár információs szolgáltatásait kell olyan módon integrálni, hogy túlmutasson a szimpla gyűjteményszervezésen? Jellemző kurrens trend a gyűjtemény egészét prezentáló keresőfelület (full collection discovery). Dempsey szerint fontos lenne a könyvtár mint intézmény egészét feltüntetni az online térben (full library discovery). Erre jó példa a Michigani Egyetem Könyvtárának weboldala, ahol a legfőbb felhasználási módok (kölcsönzés, látogatás-tanulás, kutatás, gyűjtemények, rólunk) mentén csoportosítva, almenüben, jól átlátható módon mélyítve az információkat mutatják be a könyvtár egészét, minden részletre kiterjedően. Ezt a fajta interaktív körbevezetést tartja Dempsey holisztikus online könyvtári élménynek, amely során szavakba öntött formában tájékoztat a könyvtár arról hogyan tud segíteni.

A járvány másik hatása a könyvtár küldetésnyilatkozatát érinti, nézőpontváltással igazodva az átalakuló intézményi prioritásokhoz. Egyenlőre nem tisztázott a felsőoktatás (új?) gyakorlata a post-COVID időszakban, de a könyvtárak gyűjteményalapúról intézményalapúra történő átállása során a gyűjteményre, mint az egyik szolgáltatásra szükséges tekinteni, a kutatások (adatmenedzsment, szövegelemzés, digitális tudomány – digital scholarship), a tanulás támogatása (hangsúlyos médiakritikai ismeretekkel, képzési tervezés – instructional design szolgáltatás, kollaboratív terek, könyvtári jelenlét a tanuláskezelő rendszerben) és a szabadidő hasznos eltöltése feladatkörök mellett.

A pandémia hatásaként említhető még a pontosan meghatározott célok optimalizálásának kényszerűsége például a költségvetési kihívások, a hullámszerűen változó stratégia és a pluralizmus (elsősorban a társadalmi egyenlőség szemszögéből) tükrében. Felsőoktatási környezetben növelni kell a könyvtári eszközök, erőforrások láthatóságát a tanuláskezelő rendszerekben. Erre példa lehet a kurzusokhoz igazított olvasmánylisták, forráskalauzok készítése és az interaktív könyvtári szolgáltatások online tájékoztatás és személyre szabott használóképzés lehetőségének biztosításával.

Stratégiai értelemben a tudományos könyvtári gyűjtemények optimalizálását az értékek, a nyitottság, a tanterv támogatása, a kollaboráció és a közösségorientáltság tulajdonságok mentén érdemes átgondolni. Jelen időszakban felgyorsult a gyűjteményszervezés új irányzatainak terjedése. Dempsey elsősorban a közös (kollektív – kollaboratív) gyűjtemények térhódítását említi, amelyek legfőbb ismérve a növekedő, hálózatos, rendszerszintű szervezés. A nyomtatott gyűjtemények közös gyűjteményszervezése helymegtakarítással is együtt jár, azonban a partnerek között eldöntendő kérdés az egyensúly/átmenet az autonómia és a konszolidáció között. Némely munkafolyamat kiszervezése a konszolidált kereskedelmi szektorba is felmerülhet lehetőségként, ekkor a versenyhelyzetben lévő szolgáltatók nézőpontjai érvényesülnek a rendszerfejlesztésben a felülről-lefelé tervezés (top down design) és a piaci erők szembenállása mentén. Akármilyen formában is valósul meg egy könyvtári fejlesztés, állandó sarkalatos pont az intézményi, nemzeti, nemzetközi politika/irányelv és a finanszírozás, amely megszabja az adott lehetőségek keretét. A járvány egyik pozitív kicsengése az open science erősítése, sokszor precedens nélküli nemzetközi együttműködések és tudásmegosztás révén. A kollaboratív gyűjteményszervezés további kihívásai a közös digitalizálási tervek koordinálásában, és az e-könyvek megosztásával kapcsolatos licence-kérdések vonatkozásában is megmutatkoznak. További kérdés, hogy a használati adatok alapján történő beszerzés (EBA), vagy a felhasználói igények által irányított beszerzés (DDA) iránt fog-e megmutatkozni jelentősebb érdeklődés. Felmerülnek irányelveket érintő kérdések is a közeljövőt illetően: az RLUK-tagok (vagy más szakmai hálózat partnerei) felelőssége a közösen gyűjtött hagyományos és digitális dokumentumok rekordjai esetében? Az Egyesült Királyságban továbbra is betagolódnak a Jisc hálózatba, és/vagy inkább többen összefogva a közös gyűjteményszervezés útját követik? Hogyan segítik a gyűjtemény elérését, milyen elvek szerint mutatják be az érdeklődők számára?

Dempsey számos példán keresztül sorol közös gyűjteményfejlesztési megoldásokat. Ilyenek például a nívós egyetemeket tömörítő USA-kanadai BIG Ten Academic Alliance (BTAA) nevű szövetség regionális kollektív nyomtatott könyvgyűjteményei. Egy másik megközelítés a használói igények mentén kínálja a gyűjteményt helyi (könyvtáron belül), külső (pl. Google Tudós, ingyenesen elérhető külső e-könyvek feltüntetése a katalógusban, Open Acces tudományos és oktatási anyagok, forráskalauzok) és közös szolgáltatások vegyítésével. Dempsey ezt nevezi „facilitált” gyűjteménynek. Itt már az igény szerinti dokumentumszolgáltatás is megvalósul, a partnerekkel közösen fejlesztett print és digitális gyűjtemények, valamint a tudományos eredmények megosztásával. A kifelé nyitó könyvtár (inside-out library) gyűjteményének középpontjában az alkotás, az adatkezelés és a felfedezhetőség áll. Egyedi, specializált gyűjteményeik révén a tudományos- és szakkönyvtáraknak különösen ideális ez a fajta megközelítés. Az előadó példának a Minnesotai Egyetem különböző információforrásait prezentáló Experts@Minnesota elnevezésű kutatástámogató discovery-felületét említi. Bármely elv mentén is fog mindez megvalósulni, a gyűjteményfejlesztés során az eldöntésre váró stratégiai kérdéseknek átfedésben kell lenniük a kitűzött célokkal.

A webinárium során megkérdezték a közönséget, hogy véleményük szerint mely tényezők a legfontosabbak a tudományos könyvtári gyűjteményszervezés optimalizálása során. A legfontosabbnak ítéltek a tanterv támogatása (26%), a nyitottság (24%) és a pénzügyi egyensúly (18%). Ezt követi a társadalmi sokszínűség feltüntetése (14%) és a közös döntéshozatal (12%). A legkevésbé fontos tényezőnek a helyi sajátosságok (5%) bizonyult a webinárium résztvevőinek válaszai szerint.

Végszóként elmondható, hogy Lorcan Dempsey vitaindító szándékkal sok kérdést feltett a gyűjteményszervezés, sőt a könyvtári szolgáltatások egésze szempontjából. Amikor felmerült kérdésként, hogy a változások tükrében az intézmények neve továbbra is könyvtár legyen-e, az előadó szerint mindenképp meg kell tartani a könyvtár (library) kifejezést, mivel őt idézve ez továbbra is „erős szó” a társadalom szemében.

A webinárium résztvevője és a hallottak tolmácsolója: Bódog András, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár tájékoztató könyvtárosa

Share

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: OSZK KI KSZK, 1827 Budapest

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.