+36 1 224-3788Elérhetőségek
A szerkesztő, Szabó Piroska összeállítása a 2018/3-as Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő rovatának anyagából.
A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2018/3).
A szakirodalomban megfigyelhető a gyűjteményszervezés, állományalakítás komplex megközelítése. A könyvtári állomány alakításához ad általános útmutatót (elsősorban a 40 ezer lakos alatti települések könyvtárainak) a 2017-ben készített csehországi szabvány az IFLA nemzetközi irányelveire építve (150/2018. sz. referátum). Az útmutató kiterjed a gyűjtemény ideális méretére, összetételére, a beszerzési keretekre, az arányos gyarapításra és törlésre, illetve a gyűjtemény ideális kihasználtságának kérdésére. Felsőoktatási környezetben a kötelező irodalom megvásárlása okozhat kihívást: a 159/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk az oktatókkal folytatott kommunikáció szemszögéből vizsgálja a kötelezők beszerzését, megállapítva, hogy az oktatók számottevő hányada nem informálja megfelelően a könyvtárosokat az irodalomjegyzékek változtatásairól, és hogy nem a könyvtárosokon múlik a sikeres együttműködés. Az olvasók által kezdeményezett könyvgyarapításról (Patron Driven Acquisition) ad esettanulmányt a 144/2018. sz. referátumban összegzett cikk, amely a Schleswig-Holstein-i Kölcsönző és Kiegészítő Könyvtár nyomtatott PDA-könyvbeszerzési gyakorlatát mutatja be. Egészen más szempontból vizsgálódik a 171/2018. sz. referátumban összegzett tanulmány, amely annak feltárására vállalkozott, hogy a könyvtárközi kölcsönzések ténylegesen előrejelzik-e bizonyos folyóiratok jövőbeli keresettségét, azaz érdemes-e ezekre a statisztikákra alapozni a folyóirat-előfizetéseket. Az elemzés végkövetkeztetése az, hogy nem, hiszen az egyes cikkek keresettsége nem korrelál a folyóiratcímek keresettségével, illetve a használók többre értékelik a széles körű hozzáférést, mint a teljes folyóiratok birtoklását.
Az állományalakítás kérdését a raktározással összefüggésben tárgyalja a 165/2018. sz. referátumban összegzett cikk, amely az Új-mexikói Egyetem raktárrendezési projektjének bemutatásával többoldalú megközelítést kínál a raktározási problémák megoldására, elsősorban a többespéldányok apasztásán keresztül. A kölcsönzés és az állományvédelem kérdését kapcsolja össze a 160/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk, amely a Colorado Állami Egyetem könyvtárán kifejlesztett munkafolyamatot ismerteti, mely magában foglalja a javítást, az állományból való kivonást és a nyomtatott vagy elektronikus formában történő pótlást, minden esetben a megfelelő döntési kritériumok alapján.
Az ilyen irányú döntéseket célszerű használat- és igényvizsgálattal megalapozni. A 193/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk az elektronikus és a nyomtatott könyveket értintő preferenciákat vizsgálja egy felsőoktatási könyvtárban, a 169/2018. sz. referátumban összegzett cikk pedig a könyvtár által előfizetett indexelő és referáló adatbázisokban, illetve a személyre szabható keresőszolgáltatásokban (discovery service) való hallgatói információkeresést vizsgálja a preferenciák és a hatékonyság szemszögéből.
Maradva a használóknál, a 183/2018. sz. referátumban összegzett cikk címe Információforrások-e a közösségi oldalak? Középiskolások információkeresési céljai a közösségi oldalak használatakor, fő megállapítása pedig az, hogy noha a közösségi oldalak használatának elsődleges célja a kapcsolatok ápolása, a legtöbb tinédzser számára információforrásul is szolgálnak. Az eggyel idősebb egyetemi hallgatók közösségimédia-használatát vizsgálta az az egyesült államokbeli felmérés is, amely arra kérdezett rá, a hallgatók milyen platformokat használnak és melyeken látnák viszont szívesen a könyvtár tartalmait (180/2018. sz. referátum).
Az információs műveltségi képzések gamifikációjára szolgáltat példát a 186/2018. sz. referátumban összegzett tanulmány (Szabadulószobák és oktatás: hogyan segítsünk a hallgatóknak kitörni a komfortzónájukból?). A washingtoni D.C. Public Library punk archívuma pedig a különgyűjtemény gyarapítását és népszerűsítését a helyi zenei közösséget megcélozva érte el, többek között pincekoncertek rendezése és mixtape lemez kiadása révén (162/2018. sz. referátum). A könyvtárak és egyéb közgyűjtemények marketingtevékenységéről, interneten fellelhető visszhangjáról hatékony visszajelzést adhat a Google Értesítő szolgáltatása, amelynek használatáról a 181/2018. sz. referátumban ismertetett cikk ad összefoglalót.
A könyvtári menedzsment kérdéseit járja körül a 175/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk (Új típusú közigazgatási menedzsment és a könyvtárak: sikertörténet vagy puszta ürügy a megszorításra?), amely Finnország egy egyetemi könyvtárának átszervezésén keresztül mutatja be a New Public Management megvalósulását. A 147/2018. sz. referátumban összegzett cikk a könyvtár- és információtudományi programokon folyó menedzsmentoktatásról foglal állást.
Az elektronikus forrásokért felelős könyvtáros munkakörének változását követi nyomon a 179/2018. sz. referátumban összefoglalt tanulmány, amely a munkafolyamatok átalakulásának és az elvárt kompetenciáknak az ismertetése mellett az ARL és az ACRL tagkönyvtárai körében végzett felmérés adatai alapján keres összefüggéseket az önálló „Electronic Resources Librarian” munkakörök/részlegek és az e-könyvek mennyisége, a gyarapítási keretösszeg és a szakképzett könyvtárosok száma között. Az e-forrásokra vonatkozik a 192/2018. sz. referátumban összegzett cikk is, amely a ’90-es évekig tekint vissza, hogy bemutassa az „A-tól Z-ig” típusú adatbázislisták változásait. Végezetül az elektronikus szakdolgozatok és disszertációk könyvtári besorolására rákérdező cikk emelhető ki, amely a szürke irodalom kategóriájának e dokumentumokra való alkalmazhatóságát vitatja (139/2018. sz. referátum).
Jó böngészést kívánunk!
Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: 1276 Budapest, Pf. 1205
Tel: +36 1 224-3725
Email: kszk@oszk.hu