Hír

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. május 21-én, szerdán 10 órakor a ceglédberceli Könyvtári Piknik keretein belül tartotta meg Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozata tizenegyedik rendezvényét A Pest vármegyei könyvtárak fejlesztési lehetőségei címmel. A beszélgetés résztvevői Kogler Ágnes (a Magyar Könyvtárosok Egyesülete PEMEKSZ elnöke, Az én könyvtáram projekt vezetője), Istók Anna (a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatóhelyettese, Magyar Könyvtárosok Egyesülete), dr. Nagy Andor (Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) voltak. 

A kerekasztal-beszélgetés témája ezúttal a Pest vármegyei könyvtárak fejlesztési lehetőségei volt, amelynek kapcsán a vendégek olyan témákat érintettek, mint napjaink könyvtárosképe, a települési és vármegyei könyvtárak jövőképe, szociális funkciói, és arról is szó volt, hogy a könyvtárak milyen módon tudnak szerepet vállalni a turisztikai támogatásban és a gazdaságélénkítésben.

 

Beszélgetésünket egy, a társadalom könyvtárosokról alkotott képéről szóló kérdéssel kezdtük, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan lehetne ezen a képen változtatni. Istók Anna válaszában rávilágított arra, hogy a rendszeres könyvtárlátogatók könyvtárosképe eltér azokétól, akik nem járnak könyvtárba. Így a sztereotipikus kép megváltoztatásán az is segítene, ha több lenne a könyvtárhasználó. Kogler Ágnes szerint a legtöbben azt gondolják, hogy egy könyvtáros csak olvas, és nem tudják, mekkora munka folyik a háttérben. Erre szerinte megoldást jelente a média megnyerése, ami be tudná mutatni, hogy egy könyvtáros valójában mit is csinál. Istók Anna ehhez azt fűzte hozzá, hogy meg lehet mutatni, hogy milyen is egy könyvtáros: normális. Dr. Nagy Andor rávilágított, hogy ha elvégzünk egy Google-keresést arról, hogy mit csinál egy könyvtáros, akkor nem kapunk releváns találatokat. Szerinte sokkal proaktívabban kéne kommunikálni arról, hogy mit csinálnak a könyvtárosok, hogy ez sokkal láthatóbb legyen. 

 

A következő kérdéskörben is a könyvtárosképről volt szó azzal kiegészítve, hogy hogyan lehetne ennek a képnek a megváltoztatásához partnereket szerezni. Istók Anna szerint elsősorban azt a képet kell erősíteni, hogy nem szégyen olvasni. Ezentúl pedig ki kéne jobban használni azokat a kapcsolatainkat, amiket a munkánk során szerzünk. Ilyenek szerinte az írókkal, költőkkel, művészekkel kialakított kapcsolatok, és ők azok, akik ismertségük kapcsán láthatóbbá tehetik a könyvtárosokat és könyvtárakat. Kogler Ágnes szerint is nagy szükség lenne arra, hogy bemutassuk, hogy mit is csinál egy könyvtáros. Példaként hozta, hogy sok hollywoodi filmben vannak könyvtárosok, ezzel ellentétben Magyarországon nem jelenik meg ennyire a médiában ez a szakma. Ezenkívül fontosnak tartja azt is, hogy a könyvtárak információszolgáltató funkcióját kiemeljük. Dr. Nagy Andor egy rimaszombati példával kezdte válaszát. Az ottani könyvtárban vannak olyan napok, amikor diákok dolgoznak, persze egy könyvtáros felügyelete mellett. Ez is segít abban, hogy a társadalom szélesebb rétegei lássák meg, hogy mivel is foglalkozik egy könyvtáros. Emellett az angol Librarians című, nagy sikerű sorozatot említette, amely nagyban segített egy pozitív könyvtároskép létrehozásában. Istók Anna annyival csatlakozott az előtte szólókhoz, hogy szerinte is rengeteg jó gyakorlat van, akár az országon belül is, de ezek megvalósítása pénz nélkül nem lehetséges.

 

A témánk a következő kérdéskörben a települési és vármegyei könyvtárak előtt álló jövőkép volt, valamint hogy mit lehet tenni ennek elérése érdekében. Nagy Andor szerint fontos, hogy milyen könyvtártípusról beszélünk. Az azonban elmondható, hogy a könyvtárak szociális szerepe mindig is nagyon erős volt, és az is lesz. Szerinte ezt kell nagyon erősíteni. Istók Anna szerint vannak olyan szerepkörök, amik jól működnek. Legfontosabb, hogy jelenleg Magyarországon demokrácia szempontjából jól állnak a könyvtárak, és ez kitörési lehetőség is lehet. Kogler Ágnes tapasztalatai szerint vannak kis települések nagy könyvtárral és magas szintű szolgáltatással, és vannak nagy települések, ahol kevésbé jó könyvtári technika áll rendelkezésre. De mindenhol azt szeretnék, hogy több olvasót tudjanak bevonzani. Szerinte a lehetőség abban van, hogy közösséget építsünk és tudást adjunk át. Istók Anna egy példát hozott Gödöllőről: az ottani egyetemen volt egy kevésbé népszerű szak, amelyik az egyik legnépszerűbbé vált, miután átnevezték. Szerinte a könyvtárosképzésben is lehet, hogy ezt kéne csinálni, hiszen a brandelés az egyik legfontosabb dolog. 

 

A következő kérdésünk az volt, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek leginkább kiemelik a könyvtár híd szerepét, és milyen szociális funkciói vannak a települési és vármegyei könyvtáraknak? Istók Anna a saját, gödöllői könyvtáráról azt mondta, hogy ott a közösségszervezés a legerősebb. Jóval előbb elkezdtek közösséget építeni, minthogy meglett volna hozzá a szolgáltatás, mert szerintük közösség nélkül nincs értelme. Kogler Ágnes elmondta, hogy nagy szerepe volt a könyvtáraknak abban, hogy ne szakadjanak le nagyon az emberek digitálisan. Emellett vannak olyan dolgok, amit a szülők nem biztos, hogy meg tudnak tanítani a gyereküknek, és ebben is segíthet a könyvtár. Szerinte nincsenek távolságok, mindent át lehet hidalni. Dr. Nagy Andor több hídról is beszélt. Szerinte van közösségeken belüli híd, van a könyvtár falain átívelő híd, és van hídképzés a fenntartóval is. Minden híd fontos szerinte, és ezeket a hidakat ápolni kell. 

 

A következő kérdéskörben azt vitatták meg vendégeink, hogy a könyvtárak hogyan tudnak szerepet vállalni a turisztikai támogatásban és gazdaságélénkítésben. Istók Anna szerint sok módon tudnak a könyvtárak ehhez kapcsolódni. Ilyenek a turisztikailag érdekes programok, rendezvényeken megjelenni szolgáltatásokkal, vagy olyan extra szolgáltatásokat adni, mint egy szabadulószoba. Ezeknek a programoknak előnye az is, hogy népszerűsítik a könyvtárat. Ezentúl a helytörténeti séták olyan típusú programok, amelyekben jól együtt lehet működni az önkormányzattal. Kogler Ágnes szerint is fontosak a különböző séták, mert ezekkel lehet segíteni a helyi turisztikai lehetőségeket. Szerinte fontos lenne az is, hogy a könyvtár elkezdjen a város fontos személyiségeivel beszélgetéseket készíteni. Ezek a beszélgetések később kortörténeti dokumentumokká válhatnak. Dr. Nagy Andor a helyi vállalkozásokkal és művészekkel való együttműködést emelte ki. Példaként hozta a saját könyvtárát, ahol a beiratkozáskor olyan kupont osztanak, amit fel lehet használni egyes helyi vállalkozóknál. Szerinte a gazdaságélénkítésben olyan módon vesznek részt a könyvtárak, hogy lesznek olyan emberek, akik a könyvtár miatt nem fognak elkallódni, így sokkal nagyobb lesz a munkája hozzáadott értéke. A könyvtár sok olyan dokumentumot szolgáltat, amivel alapvetően hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez. Kogler Ágnes azzal csatlakozott a korábbi gondolatokhoz, hogy könyvtárakat kéne elhelyezni turisztikailag érdekes helyeken, például állatkertben. Ezután elmesélt egy történetet, amivel azt szemléltette, hogy a könyvtárosok közvetlen módon is hozzá tudnak járulni a helyi turisztikához: egy győri utazáson lebetegedett az idegenvezetőjük, a könyvtárban azonban találtak olyan embert, aki képes volt jól ellátni az idegenvezető feladatát, ezzel megmentve a kirándulást.