Hír

Könyvtárosok dolgozószobája 4. Közgyűjteményi digitalizálás – online tartalomszolgáltatás

Beküldte bubno.katalin - 2025. március 12. - 15:05
Könyvtártudományi Szakkönyvtár
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. január 28-án, kedden 15 órától megrendezte a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat negyedik rendezvényét. A kerekasztal-beszélgetésen a magyar kulturális intézmények gyűjteményein alapuló digitalizálási és digitális tartalomszolgáltatási feladatokat jártuk körbe. Négy intézmény képviselői beszéltek intézményeik tevékenységéről, tartalomszolgáltatási projektjeiről, a digitalizált tartalmak megőrzéséről és szolgáltatásáról: Derzsy Dorottya múzeumi informatikus az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központtól, Hegedűs Henriett, a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Digitálisarchívum-fejlesztési Osztály osztályvezetője, Bánki Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztály osztályvezetője, Hegedűs István, a Magyar Nemzeti Levéltár Tartalomfejlesztési Osztály osztályvezetője és Uri-Kovács József, az MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ Alkalmazás- és Digitálistartalom-fejlesztési Osztály osztályvezetője.
 
Az első kérdés az intézménynek bemutatására vonatkozott, illetve arra, hogy mi az intézmények „zászlóshajója”. Hegedűs Henriett válaszából azt tudtuk meg, hogy 2014-től van a MANDA-nál, amely 2013-tól működött. Az intézmény szétválása után Forum Hungaricum Nonprofit Kft. lett az új/jelenlegi munkahelye neve. 2014 áprilisa óta Europeanának szolgáltatnak adatokat. Nagyon fontos az intézmény együttműködése a Nemzeti Filmintézettel. A Forum Hungaricum zászlóshajója egyértelműen a MANDA. Az adatbázis építése érdekében nemcsak közgyűjteményekkel működnek együtt, hanem civil szervezetek és magángyűjtemények anyagait is digitalizálják. Derzsy Dorottya 2022 óta az OMMIK munkatársa. Az OMMIK-ban négyen vannak, 2023-tól ellátják a MuseuMap portállal kapcsolatos feladatokat. További feladataik a múzeumi trendek figyelése, módszertani ajánlások kidolgozása, MuseumDigit konferencia megszervezése, „Múzeum most” hírlevél (elektronikus), MuseuMap szolgáltatás fejlesztése. Zászlóshajójuk a MuseuMap múzeumi aggregációs szolgáltatás publikus felülete. Elvégzik a digitalizált műtárgyadatok publikációját, műtárgyakról készült rekordokat készítenek (részletes metaadatokkal), valamint műtárgyfotókat, 3D-s modelleket. Technikai partnerük a Monguz Kft. 2024 végén 71 partnerintézményük volt. Uri-Kovács József 2013 óta dolgozik az OSZK-ban, ahol jelenleg az OSZK tartalomszolgáltatásaival, digitalizált tartalmaival (MEK, EPA) és egyéb tartalomszolgáltatásokkal foglalkozik. A MEK-et és az EPA-t tartja a legfontosabbnak, valamint új generációs területkéntként a különgyűjtemények digitalizált tartalomszolgáltatásait (pl. Copia, Földabrosz). Hegedűs István elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) az Országos Levéltár és a megyei/vármegyei levéltárak összevonásával jött létre, 2012-ben. 74 telephelyük, 670-700 munkavállalójuk van. Ő a Digitális Tartalomfejlesztési Osztályt vezeti. Náluk dokumentált, minőségbiztosított levéltári munkafolyamatok vannak. Bánki Zsolt az MNL Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztály vezetőjeként fontosnak érzi az együttműködést Hegedűs István osztályával (tartalom- és szolgáltatásfejlesztés) – egy igazgatóságon belül dolgoznak. Három elektronikus szakrendszer van az MNL-ben: a Scope archívum (ez amolyan IKR könyvtári terminológia szerint), az Adatbázisok Online (AOL) a használóknak, és ezt a kettőt koordinálja egy harmadik, egy nagy repozitórium. 
 
A második kérdés arra vonatkozott, hogy mi a digitalizálás módszertana, és milyen ütemben halad. Ezúttal az MNL munkatársai kezdték a kört, akiktől megtudtuk, hogy a levéltári iratoknak van egy életútja. Ezeket a dokumentumokat közfeladatot ellátó szerv hozza létre, végigmennek az irattározás folyamatán, majd itt lép be a levéltár először, amikor irattartalmi ellenőrzést végez. Megállapítja, hogy mely iratok képviselnek maradandó értéket, ezek a 15. év végén levéltárba adhatók. A levéltáré a főszerep a rendszerezés, a nyilvántartás, a feldolgozás területén (elektronikus iratokról is szó van!). Az MNL-nek van digitalizálási stratégiája. A digitalizált dokumentumok tárolásának jelentős költségei vannak, ezért a digitalizálandó dokumentumokat két fő paraméter mentén választják ki: az egyik a dokumentum kutatottsága, a másik a veszélyeztetettsége. A digitalizált dokumentumokat a nyilvántartási és szolgáltatási területnek adják át. Alapvetően három input köré szerveződnek a digitalizálási folyamatok: 1. munkatervi feladat, 2. projektek, 3. valamilyen kiemelt projekt köré. Munkatervi feladat az MNL valamelyik gyűjteményi egységének digitalizálása és az Adatbázisok Online (AOL). A projektek köré szerveződő feladat a más intézményből származó iratok digitalizálása (pl. a Hadtörténeelmi Levéltár iratai vagy a Petőfi 200 projekttel kapcsolatos munka, és ilyen lesz 2025-ben a felszabadulás 80. évfordulójához kapcsolódó iratok, illetve 2026-ban a mohácsi csata 570. évfordulója kapcsán digitalizálandó iratok publikációja. A levéltár kiemelt projektje volt a közelmúltban a  Szovjetunióban lévő magyar hadifoglyok anyaga. Ez a munka több évig eltartott, és használták a mesterséges intelligenciát is. Jelenleg ilyen kiemelt projekt az állami anyakönyvek digitalizálása. A Forum Hungaricum Kft.-nél a partnerintézmények jelölik ki a digitalizálandó anyagot. Munkaterv készül. Nekik is fontos a digitalizálandó anyag veszélyeztetettségének felmérése, meghatározzák a számosságot (terjedelmet), a minőségi rátát és a jogi felhasználás lehetőségeit. Az intézmény nemcsak közgyűjtemények, hanem civil szervezetek és magángyűjtemények anyagát is digitalizálja. A civil szervezetek esetében az új anyagok digitalizálása különböző jogi kérdéseket vet fel. A magángyűjteményeknek pedig be kell küldeniük a digitalizálni kívánt anyagot. Az OMMIK-nál is a partnerintézmények jelölik ki a digitalizálandó anyagot. Az OMMIK elküldi a dokumentációt a partnerintézményeknek, együttműködési megállapodást köt, tisztázzák azt is, hogy a partnerintézmény kér-e Europeana-feltöltést, vagy nem. Huntéka-alapú adatbázisba gyűjtik az adatokat. Ellenőrzik a digitalizált állományt, mielőtt feltöltenék (nem megfelelő minőség, duplum, legyenek meg a minimum leírások, metaadatok), majd feltöltik a digitalizált anyagot a MuseuMapra. Az OSZK-ban a kiválasztás többlépcsős rendszerben történik, és az OSZK több szervezeti egysége is érintett benne. A MEK közkincsek digitalizálására „szakosodott” – ezek olyan dokumentumok, amelyekre a szerzői jog már nem vonatkozik. Különgyűjtemények anyaga esetén a kollégák szakértelme sokat tesz hozzá a minőséghez (Copia, Földabrosz).
 
Mi a helyzet az intézményekkel szembeni társadalmi elvárással? Uri-Kovács József szerint az OSZK-val mint nemzeti könyvtárral szemben nagy az elvárás. Derzsy Dorottya a MuseuMap portált említette, hiszen a célközönségük a partnerintézmények, a portál látogatói. Fontos a hozzáférhetőség biztosítása. Hegedűs Henriett kiemelte, hogy a digitalizált dokumentumokat azonosító adatok között szerepel, hogy milyen jogi feltételek között lehet őket felhasználni. Hegedűs István szerint a kilencvenes évekre emlékeztet a jelenkori igény a családtörténet-kutatás fellendülésével. Kevesebb egyéb levéltári kutatás jellemző és 90%-os online használat. Az utóbbi évek tartalomszolgáltatási projektjeit ennek szellemében, a társadalmi elvárások mentén alakították ki (pl. orosz hadifogolyanyagok). Bánki Zsolt szerint fontos a jogkövetés, és ez a közgyűjtemény dolga, nem a felhasználóké. Beszélt a közétett anyag és a társadalom kapcsolatáról (társadalmi igény, illetve társadalmi érzékenység figyelembevétele). A közzétett anyagokkal kapcsolatban van egy döntési rend és prioritás.
 
Az alkalmazott hazai vagy külföldi jó gyakorlatok hasznosításáról Hegedűs Henriett azt mesélte, hogy az aggregátor fórum tagjai az OMMIK-kal együtt az Europeanának szolgáltatnak. Közös projektek is vannak. Az OMMIK újra elvégez munkákat professzionálisabban, mint ahogyan azt a Forum Hungaricum korábban tette. Derzsy Dorottya azzal egészítette ki ezt, hogy az Europeana nemcsak online felület, hanem a tudásmegosztás jó példája, a MuseuMap szolgáltatást is inspirálja. Uri-Kovács József is az együttműködéseket emelte ki. A Szántai-térképgyűjtemény digitalizálásakor a partnerük az MTA KIK volt, és a digitalizált anyag hozzáférhető az OSZK Földabrosz tartalomszolgáltatásában. Stéger Ferenc (1824–1911) operaénekes naplói kapcsán pedig a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum volt a partner. Hozzáférhető az OSZK Copia tartalomszolgáltatásában. Hegedűs István szerint a sok együttműködés létszükséglet. Az országos levéltári kapcsolatok fontosak, illetve a külföldi partnerek Európában és Európán kívül. Pályázati együttműködéseik vannak, nemzetközi kapcsolatok. Jó gyakorlatok tekintetében azt mondta, az intézményvezetőnek jobb a saját feje után menni, „más jó gyakorlatok” legfeljebb a finomhangolásban segítenek. Bánki Zsolt nem derűlátó a közgyűjteményi együttműködéssel kapcsolatban, hiszen csak az informális kapcsolatok működnek, holott később kiderül, tanulni lehet mindig az együttműködésből. Pozitív példák (MNL) együttműködésre: Nyelvtudományi Kutatóközpont Levéltár; Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet.
 
Jogtisztázás, szolgáltatáspolitika tekintetében Uri-Kovács József kiemelte, hogy a MEK born digital dokumentumokat is szolgáltat. Felhasználói szerződést kötnek, figyelnek a felhasználói igényekre. Derzsy Dorottya arról számolt be, hogy náluk a partnerintézmény teszi meg a jogtisztázást. A partnerintézményekkel kötött együttműködési megállapodásban három felhasználási mód felajánlása szerepel. Többnyire a legszigorúbb licenceket választják. A MNM-nek a leírásban fel kell tüntetni a licence módját. A MuseuMap díjmentes szolgáltatás, és nemzetközi szinten is megpróbálják elérhetővé tenni a tartalmakat, hiszen az Europeana-gyűjteményekben lehet keresni. A látogatók elérése cél. A My museum net aloldal regisztrációköteles szolgáltatásuk. Saját galériákat lehet létrehozni, letölteni. Hasznos az oktatás és a múzeumpedagógia számára. 2020-as fejlesztésük, hogy a partnerintézmények anyagát kontextusba helyezve mutatja meg. Hegedűs Henriett intézményében is a partnerintézmény teszi meg a jogtisztázást. Nekik is az a tapasztalatuk, hogy a legszigorúbb licenceket választják. Szolgáltatáspolitikájuk szerint virtuális kiállításokat készítenek, akár a Facebookon is. Több mint egymilliós nézettségük van. Nehézségeik vannak a facebookos megjelenésben, licence, forrás feltöltése (a MÉTA nem támogatja). Hegedűs István szerint a levéltári törvény (és más jogszabályok?) alapján a társadalmi elvárás felülírja a személyiségi jogokat (pl. hadifoglyok adatbázisa). Bánki Zsolt az MNL szolgáltatáspolitikájáról azt mondta, hogy a nemzeti közgyűjtemények feladata, hogy innovatív fejlesztéseket hajtson végre. Az állami anyakönyvek projektben a teljes eljárás révén hozzávetőlegesen 22 millió oldalt dolgoznak fel. 
 
Milyen minőségbiztosítási eljárást használnak, illetve mi a helyzet a hosszú távú megőrzéssel? Hegedűs István arról mesélt, hogy az MNL-nél 2018–2019-ben végezték el a minőségbiztosítási feladatokat. Először a szakmai feladatok leírása történt meg, utána az adminisztratív feladatok leírása. ISO 91-es szabványt használnak. A minőségbiztosítási feladatok elvégzését a munkafolyamatok átadásának (új belépő) gördülékenyebbé tétele hívta életre. A hosszú távú megőrzésre –  elektronikus levéltár (1. fázis: 2013; 2. fázis: 2016-tól) – az igény régebben is megvolt. A digitális tartalmak archiválása repozitóriumi rendszerben történik. Ha a tárolást nézzük, a digitális tartalmak 10 százaléka hosszú távú, 90 százaléka átmeneti tárolókon, szervereken van. Hegedűs Henriett szerint el vannak maradva a minőségbiztosítással. Ennek oka a sok átalakulás, változás (fenntartók, vezetés, feladatok). Most kezdik leírni a folyamatokat. Az igény itt is az új kollégákban fogalmazódott meg. A hosszú távú megőrzésről azt mondta, hogy a partnereknél vannak a master fájlok, náluk a metaadatok. Ezek megőrzése fontosabb. Adatgazdagítást végeznek főként. Derzsy Dorottya a minőségbiztosítást elkezdte, ezt szintén a kollégák igénye hívta életre. Nagy munka. Uri-Kovács József is arról számolt be, hogy az OSZK-ban is elindultak a folyamatleírások. A hosszú távú megőrzés kapcsán a FADGI-leírásokat és a METS-et említette, valamint a repozitóriumot (DSpace).
 
Az eseményről készült felvétel megtekinthető az OSZK YouTube csatornáján
Share

További oldalak

 

Gyorslinkek

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: 1276 Budapest, Pf. 1205

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.