Fókuszváltás – közkönyvtárak közösségépítő szerepben

Szabó Piroska könyvismertetése.
A Cselekvő Közösségek Program keretében beszerzett kötet kölcsönözhető a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban – könyvtárköziben is!

Transforming libraries, building communities : the community-centered library / Julie Biando Edwards, Melissa S. Robinson, and Kelley Rae Unger. – Lanham : The Scarecrow Press, 2013. – XXII, 230 p. ; 23 cm
ISBN 978-0-8108-9181-4

Napjainkban már közhelyszámba megy, hogy a közkönyvtáraknak el kell mozdulniuk az információszolgáltatástól a közösség tágabb értelemben vett szolgálata felé. Jelen kötetben a szerzők nagy meggyőző erővel bontják ki ezt a tézist, és adnak egyúttal részletes gyakorlati útmutatót arra nézve, hogyan változtassuk közösségközpontúvá könyvtárunkat: pozícionáljuk újra közösségi térként, a civil párbeszéd és az esélyegyenlőség színtereként, a közösségi és humán tőke sokoldalú fejlesztőjeként. A három társszerző az egyesült államokbeli Peabody Institute Library (Massachusetts) rendezvényszervezéssel foglalkozó munkatársaként első kézből osztja meg az olvasóval, hogyan vihető sikerre ez a fókuszváltás.

A könyv elméleti megalapozását az úgynevezett értékalapú közösségfejlesztés (Asset-Based Community Development, ABCD) modellje jelenti. Ez a közösségfejlesztést nem egy felülről indított kvázi-szolgáltatásként tételezi, hanem egy alulról építkező, az értékeket, erőforrásokat, készségeket, lehetőségeket feltérképező, majd egymással összekötő folyamatként, amelynek a közösség tagjai is aktív részesei. A tőkefajták megkülönböztetése (szociális‑, humán‑, kulturális‑, pénzügyi‑, környezeti‑ és fizikai tőke) könyvtári kontextusban is hasznos kiindulópontul szolgál, hiszen segít felmérni, illetve kiaknázni a rendelkezésre álló erőforrásokat. A szerzők alapvetése, hogy az adott közösségben lappangó értékekre építve (önkéntesség, partnerkapcsolatok, könyvtárbarátok köre stb.) a könyvtár célzott programok szervezésével, újragondolt szolgáltatásokkal, intézményi együttműködésekkel a közösség fejlődésének katalizátora lehet, akár pusztán azzal, hogy összeköti egymással a megfelelő embereket. Egy „aktívabb” közkönyvtár közösségközpontúvá válásában a használók igényeire való odafigyelés, a proaktivitás a meghatározó – a közösségközpontú könyvtár szélsőségesen inkluzív tér, amely a közösség minden egyes tagját egyaránt el kívánja érni, függetlenül azok érdekérvényesítő képességétől. A közösségi kapcsolati háló szorosabbra fűzésével, a szociális tőke építésével pedig hídszerepet is be tud tölteni különböző érdeklődésű és státuszú emberek között.

A kötet az elméleti megalapozó fejezetek után rátér azokra a gyakorlati lépésekre, amelyek kijelölik a közösségközpontú könyvtárak működtetésének kereteit. Terítékre kerül a források allokálása, a hálózatépítés, a partnerkapcsolatok ápolása, a pályázás és a rendezvényszervezői mentalitás. A könyv harmadik nagyobb egysége pedig azokkal a feladatokkal foglalkozik, amelyeket egy közösségközpontú könyvtárnak fel kell vállalnia. Ezekben a fejezetekben a szerzők sorra veszik, hogyan lehet a könyvtár a civil cselekvés fóruma és a diskurzus agorája, a fenntarthatóság fellegvára, a közösség kulturális lenyomata, a sokféleség színtere és a kisebbségi csoportok segítője, művészeti központ, népegyetem, s végül, de nem utolsósorban az ifjúság védője és szószólója. A szerzők számos példát hoznak sikeres könyvtári projektekre, elsősorban az Egyesült Államok területéről, a fejezetek végén pedig gyakorlati tanácsokkal látják el az olvasót, hogyan is valósítsa meg mindezt a saját könyvtárában. Csak néhány példa a kötetben említett szolgáltatások közül: a házi feladatban való segítségnyújtás (önkéntes diákok vagy tanárok részvételével), közösségi kert kialakítása a könyvtár udvarán, kreatívírás-kurzusok szervezése minden korosztálynak, vagy éppen a helyi vállalkozók és álláskeresők összekötése.

Összefoglalva az eddigieket, a közkönyvtárak feladata a 21. században is az, mint alapításukkor volt: a szabad hozzáférés, a közművelődés elősegítése, a jól informált állampolgárok megteremtése. Ha közösségközpontú könyvtárként kívánnak megújulni, ezeket az alapelveket ki kell egészíteni a szociális funkció felvállalásával és elmélyítésével, a közösségi szerep- és felelősségvállalással. Az elitizmus és a puszta tartalomszolgáltatás helyett a részvételiség, a kölcsönösség és a tartalomelőállítás jegyében rajzolhatók ki tehát a közösségközpontú könyvtár szolgáltatásai, amelyek megvalósításához ebből az optimista kicsengésű könyvből számtalan ötletet meríthetünk.
—————
A könyvről részletes recenzió jelenik meg a Könyvtári Figyelő őszi különszámában.

A bejegyzés kategóriája: Új szerzemény_Cselekvő_Közösségek
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>