Könyvtártudományi Szakkönyvtár

A MEK friss gyarapodásából novemberben az alábbi műveket válogattuk  a KÖSZ-be:

A jövő könyvkereskedelméről / Sugár Jenő
Budapest : Rózsa Ny., 1912
“A kiadók a kézhez kapott kézirat átolvasása után, azt mérlegelik, hogy hol van az a száz vagy ezer ember, a ki megvenné azt a bizonyos könyvet… és nem azt, hogy a kiadandó könyv mily kultúrális célt tudna szolgálni, hogy hány embert tudna az alkohol rombolásától megóvni, hány szülőnek adna felvilágosítást gyermeke neveléséről.”
A sokszorosító ipar a honfoglalás ezredik évében / Falk Zsigmond
Budapest : Pesti Könyvny., 1898
Klny.: Ezredéves kiállítás eredménye 7.
“A műveltség terjedésével a könyvnyomtatás is mindig több tért hódított, s még sem terjedt az az első századokban oly gyorsan, mint az a hasonló kihatású találmányokkal a mi napjainkban történni szokott. Gondoljunk csak a villamosságra, a mely kevés évtized alatt mindent hatalmába kerített, vagy a gőzre.”
Lovag Falk Zsigmond élete és működése : 1843-1913 / hetvenéves nyomdászsága emlékére kiad. a Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesülete
Budapest : Pesti Könyvny., 1913
“Hetven esztendő! E példátlan hosszú munkálkodási idő már maga is tiszteletet parancsol. Hátha még telve van a közjóért, a szaktársak generációiért való legtisztább, legönzetlenebb, önfeláldozó munkával, a szívjóságnak, lelki nemességnek sok ezernyi megnyilatkozásával!”
A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága bemutatkozó kiállításának katalógusa / [szerk. Naményi Ernő]
Budapest : Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága, 1930
“A tipográfia a maga fejlődésének csúcspontjára a 18. és 19. század határán érkezett el, a nagy klasszicista tipográfusok, Bodoni, Didot és társaik munkáiban. Ezekben az időkben találta meg a tipográfia a maga legpuritánabb, tisztán saját eszközeire támaszkodó, igazán tipográfiai kifejezési lehetőségeit.”
Tapintható írásrendszerek, alternatív olvasási módszerek : Jegyzet / Pajor Emese, Fekete Csilla, Balla Ágnes, Prónay Beáta
tartalma: Tapintható írásrendszerek, alternatív olvasási módszerek; A Moon-írásrendszer magyarországi adaptációjának tapasztalatai
egyetemi/főiskolai jegyzet ; magyar
Budapest : ELTE BGGYK, 2009
(Fogyatékosságtudományi tudásbázis)
“A tapintható írás hallatán szinte mindenkinek a Braille jut eszébe. Csak kevesen gondolnak arra, hogy a pontírás kialakulásáig számos ötlet, próbálkozás született, amelyek mind arra voltak hivatottak, hogy a súlyos fokban látássérült emberek írását és olvasását lehetővé tegyék.”
Digitalizált források a könyvtárakban és a szerzői jog / kész. Stefanecz Mária
Eger : EKF, 2010
A dolgozat a XXX. Jubileumi OTDK versenyen (Kecskemét, 2011) II. helyezett lett a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióban.
“A digitális világ különböző dokumentumtípusai szerzői jogi szabályozás és védelem szempontjából eltérő megoldásokat igényelnek. Az elmúlt években több próbálkozás is született ennek megvalósítása érdekében. Ezek közül a két legismertebb és legelterjedtebb a Digital Rights Management és a Creative Commons.”
A Magyar Könyv- és Zeneműkereskedő Alkalmazottak Országos Egyesületének “Csak szorosan” negyvenéves története : 1873-1913 / Kiszlingstein Gusztáv
Budapest : M. Könyv.- és Zeneműkeresk. Egy., 1913
“Egyletünk nemcsak kimondottan, de gyakorlatban is társadalmi egyesület volt. A kartársi összetartozandóság érzetét kellett általa növelni. Egyesületünk eme kívánalmaknak meg is felelt. Nem volt tagjai között olyan, aki igaz örömmel nem osztozott volna társa örömében, igaz fájdalommal a mások fájdalmában.”

Az MTDA portálról pedig a következő könyv- könyvtár- és nyomdászattörténeti műveket illesztettük a listába:

Tíz írás a nyomdászatról
Bp.  :  Hungária nyomda, 1942.
A könyv története / Fitz József
Budapest : Magyar Szemle Társaság, 1930
Gutenberg / Fitz József
Budapest : Hungária nyomda, 1940
Kommunista könyvtárpolitika / Gulyás Pál
Budapest : Szent István Akadémia, 1921