Játékra fel! Játékosítással a könyvtár ösztönzéséért

Game it Up! : Using Gamification to Incentivize Your Library / David Folmar. – Lanham : Rowman & Littlefield, cop. 2015. – XIII, 133 p. : ill. ; 23 cm
ISBN 978-1-4422-5335-3

A játékosítás (gamifikáció) lényege a játékok és játékelemek alkalmazása az élet számos területén; a célja a tevékenységek érdekesebbé és eredményesebbé tétele. Remekül alkalmazható az oktatásban, kulturális területeken és irodai környezetben egyaránt.

A könyv bemutatja, hogyan használhatók a játékosítási technológiák az olvasók bevonására illetve a könyvtárosok motiválására, és segítséget nyújt a könyvtári arculat megtervezéséhez is. Vázolja az interaktív oldalak szerepét az információs műveltség megszerzésében.

A könyv hét nagyobb fejezetre tagolódik. Először röviden ismerteti a játékosítás fogalmát és céljait: hogyan lehet tanulást segítő- vagy motivációs eszköz, miként nyilvánulhat meg benne a flow-élmény, milyen jutalmak szerezhetők meg a segítségével (jelvények, kitüntetések, pontok, ranglisták, stb.), kitér a játékkészítői gondolkodás alapelveire, felsorolja az egyes markánsan elkülönülő játékos típusokat. Leírja az egyes játékelemek tervezését, a játékosok azonosításának módjait, a visszajelzések kezelését, vázolja a hibalehetőségeket, a kommunikációs csatornákat, hangsúlyozza a közösségi élmények szerepét. Áttekinti a rendelkezésre álló eszközök és alkalmazások széles körét: a már létező játékplatformokat, az avatarok megalkotását, a megszerezhető kitüntetések, jelvények tervezését, a webes játéktervező szoftvereket. Esettanulmányok keretében példákat hoz fel a már létező játékokra felsőoktatási- és közkönyvtárakban.

A könyv terjedelmének legnagyobb részét egy útmutató teszi ki, amely részletesen bemutatja a játékosítási projektek megvalósításának fázisait:hol kezdjük, melyek a tervezési folyamat lépései, ide tartozik pl. térkép a könyvtárhoz, jutalmak tervezése, a játékosok meghatározása, a játékszabályok ismertetése, a könyvtár felfedezése és együttműködés a közösségekkel, folyamatábra a játékmenethez, további alternatívák. De olyan konkrét eseteket is tárgyal, mint az olvasószolgálat játékosítása, vagy a közösségi oldalak, blogok, a saját honlap, QR-kódok használata a játékok népszerűsítésére és folyamatos követésére. További lehetőségeket is vázol a visszajelzések regisztrálásához: lájkok, játékos térképek, e-mailek, játékértesítők, stb.

Részletesen bemutatja az egyes játéktípusokat és játékelemeket úm. kiterjesztett valóság, „húsvéti tojások” (bizonyos parancsok, billentyűkombinációk hatására előbukkanó rejtett poénok, kisebb játékok, meglepetések az adott programban), többféle – tableten és okostelefonon is használható – játékkészítő programot szemléltet folyamatábrákkal, rövid leírásokkal, használati utasításokkal.

Az előrejelzések alapján egyértelműen kijelenthető, a jövőben egyre nagyobb igény mutatkozik a játékosított alkalmazásokra az üzleti életben és a kulturális szektorban egyaránt.

A könyvben ismertetett játékkészítő alkalmazások az alábbi oldalakon érhetőek el:

www.gamasutra.com (játékkészítői közösségi- és híroldal, főleg UX design és kiterjesztett valóság témakörben);

www.samcroft.co.uk (közösségi alkalmazásfejlesztő oldal, ennek segítségével készült a librarygame.co.uk oldalon található könyvtári játék is);

www.aurasma.com (az oldal fő profilja a kiterjesztett valóság, ehhez kapcsolódóan saját kampányokat építhetünk fel);

www.yoyogames.com (bemutatja a 2D-s játékok készítését lépésről lépésre, részletes útmutatókkal, ehhez kapcsolódó képzésekkel);

www.cousera.org (az oldal oktatási célú játékok, oktatóprogramok készítéséhez nyújt segítséget);

www.pixelprospector.com (ez olyan játékkészítő oldal, ahol maguk a játékkészítők is versenyezhetnek egymással a saját fejlesztéseik alapján);

www.currentlab.art.org (ezen az oldalon játéktervező kártyák segítségével alkothatunk webes játékokat);

www.opengameart.org (játékkészítő oldal tematikus fórumokkal, mely kiterjedt online közösség is egyben).

A felsorolt honlapok által létrehozható, kifejezetten könyvtári környezetben hasznosítható játékok készítéséhez nyújt kreatív ötleteket, átfogó segítséget ez a könyv.

Kategória: Új szerzemény_Cselekvő_Közösségek, Újdonság | Szóljon hozzá most!

Változó funkciók, átalakuló könyvtári terek és gyűjtemények

Szabó Piroska könyvismertetése

Space and collections earning their keep : transformation, technologies, retooling / ed. by Joseph Hafner and Diane Koen. – Berlin : De Gruyter Saur, cop. 2016. – VI, 209 p. : ill. ; 24 cm. – (IFLA publications ; 175.)
ISBN 978-3-11-046197-8

A helyhiány már az alexandriai könyvtárban is felütötte a fejét – a 20. század közepétől pedig becslések szerint 16 évente megduplázódott a szakkönyvtárak állománya. Ma azonban a megváltozott használói szokások és a fizikai mellett (helyett?) a digitális gyűjtemények ugrásszerű gyarapodása nem feltétlenül újabb és újabb raktárak építését, inkább szemléletváltást követelnek a gyűjteményközpontú könyvtártól a használóközpontú könyvtár felé. Ahogy a gyűjtemények elektronikussá válnak, új lehetőségek nyílnak meg a könyvtári terek használatára, hiszen apasztással, a gyűjtemény átrendezésével vagy külső raktárba helyezésével egyszerre kezelhető a helyhiány és a feleslegesség problémája. Eközben a 21. századi könyvtáraknak új szerepeket, új funkciókat kell felvenniük, a szó szoros értelmében teret kell adniuk a használóiknak, hogyha meg akarják tartani őket. A malmői könyvtár adatait használva: körülbelül csupán a látogatók egyharmada kölcsönöz, kétharmaduk más célra használja a könyvtárat. De mire? Ezt kell megértenünk és a használói igények elébe mennünk, hogy megújíthassuk a könyvtári tereket és gyűjteményeket.

A változó könyvtári terek kérdése már több mint egy évtizede foglalkoztatja a szakmát. 2014-ben az IFLA-kongresszus előtt a Könyvtári Épületek és Felszerelés Szekciója és a Szerzeményezés és Gyűjteményfejlesztés Szekciója kétnapos konferenciát szervezett Párizsban – ennek szerkesztett változatát tarthatja most kezében az olvasó. Az IFLA 175. kiadványaként 2016-ban megjelent, színes képekkel gazdagon illusztrált és számadatokat is közlő kötet 12 esettanulmányt és egy kerekasztal-beszélgetést tartalmaz, amelyek különböző könyvtárépítési,  átépítési vagy  átrendezési projekteket mutatnak be a világ minden tájáról.

A kötetben szereplő könyvtárak között több könyvtártípus is képviselteti magát. Míg a felsőoktatási könyvtárak csendes és „hangos” tanulótereket, csoportszobákat, oktatótermeket hoztak létre és a ritkán használt állományrészeknek külső tárolóraktárakat létesítettek, addig a közművelődési könyvtárak a használók igényeihez igazodva kortárs komplex művelődési intézményként és közösségi térként pozicionálták újra magukat, állományapasztással nyitva teret a használóknak. A kreativitásnak és kezdeményezőkészségnek itt nagy jelentősége van, hiszen az elkerülhetetlen funkcióváltásra számtalan megoldás, jó gyakorlat is elképzelhető. A kötet legérdekesebb fejezetei a különböző települési könyvtárak átépítési/átrendezési projektjeit ismertetik, és igazolják, hogy akár kisebb átalakításokkal milyen sokat ki lehet hozni egy addig átlagosan berendezett és közepes látogatottságú közkönyvtárból.

Az esettanulmányokban megírt tapasztalatok első kézből mutatják meg, hogyan lehetséges sikerre vinni a könyvtárak funkcióváltását, a használóközpontú könyvtár megvalósítását a tér és a gyűjtemény átstrukturálásával. Az olvasó haszonnal forgathatja ezt a kortárs trendeket áttekintő, gyakorlatias tanulmánygyűjteményt, amely kényszer (megszorítás) szülte átrendezéseket és nagy költségvetésű könyvtárépítési projekteket egyaránt bemutat Skandináviától Afrikáig. E széles merítés, illetve a mai könyvtárügy égető kérdéseit egységben látó szemlélet mindenképpen a könyv nagy erénye, amely így a könyvtárépítéssel és  berendezéssel, illetve a gyűjteményszervezéssel foglalkozó kollégáknak és a könyvtárak stratégiáját meghatározó intézményvezetőknek és döntéshozóknak egyaránt ajánlható.
—————-
A könyvről részletes recenzió jelenik meg a Könyvtári Figyelő őszi különszámában, és   kölcsönözhető Könyvtártudományi Szakkönyvtárban., jelzete: 3-15765
Az olvasóteremben a 6.4 S 84 alatt található.

Kategória: Új szerzemény_Cselekvő_Közösségek | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Beszámoló a wrocławi, 83. IFLA Könyvtári és Információs Kongresszusról – 2017. augusztus 19-25.

 

(A képen küldöttségünk öt tagja látható. Balról jobbra: Pataki Fruzsina, Tót Barbara, Csikász-Nagy Ágnes, Németh Márton, Gerencsér Judit)

Könyvtárosként és polonistaként óriási megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár támogatásával önkéntesként részt vehettem a 83. IFLA Könyvtári és Információs Kongresszuson (IFLA World Library and Information Congress 83rd IFLA General Conference and Assembly), melyet Lengyelországban, a sziléziai Wrocławban rendeztek – abban a városban, amely 2016-ban kiérdemelte az Európa kulturális fővárosa címet. (Korábban már két alkalommal, 1936-ban és 1959-ben is Lengyelország adott otthont az éves IFLA konferenciának, azonban a helyszín mindkét esetben Varsó volt). Az idei konferencia alcímében foglalt hívószavak, azaz Könyvtárak, Szolidaritás, Társadalom nem csupán a jelenkori kihívásokra és feladatokra utaltak, hanem másodlagos olvasatban az otthont adó ország nem annyira távoli történelméhez is kapcsolódtak. A kongresszus két fő szervezője a hágai székhelyű IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) és az IFLA WLIC 2017 National Committee volt – utóbbi ez esetben a Lengyel Nemzeti Könyvtárat takarja. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: IFLA, Láttuk-hallottuk, Rendezvények | Szóljon hozzá most!

Közkönyvtárak és rugalmas városok

Public libraries and resilient cities / ed. by Michael Dudley. – Chicago : ALA, 2013. – XVI, 175 p.
ISBN 978-0-8389-1136-5
Nektár

A közkönyvtárak kulcsfontosságúak a közösségépítésben, és arra is esélyesek, hogy vezető szerepet játsszanak a közintézmények között a városok élhetőbbé változtatásában.

Ennek bizonyítására a könyv szerkesztője – aki egyszemélyben várostervező és könyvtáros is – szemléletes esettanulmányokat és gyakorlati példákat gyűjtött egybe. Valamennyi jól demonstrálja, hogy a könyvtárak hogyan vehetnek tevékenyen részt a fenntarthatósági szempontokat, gazdasági fellendülést és a társadalmi igazságosságot is figyelembe vevő intelligens város tervezésében. Példákat kapunk az innovatív könyvtárdizájnra és könyvtárigazgatásra, az újfajta együttműködési formákra és nyilvános szolgáltatásokra.
A kötet a szakmák közti határvonalak átlépését könnyítő ismereteket, eszközöket és szókészletet is nyújt a könyvtárosoknak és a várostervezőknek.

A 13 fejezet kétségbevonhatatlanná teszi azt a szerepet, amelyet a közkönyvtárak a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság támogatásában képesek betölteni a városokban. Konkrét példákon mutatja be a könyvtári fejlesztéseknek köszönhető gazdasági lehetőségeket és az erősen privatizálódó világban oly fontos közösségi helyek felkínálását. Szó esik a hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatásokról és a városi katasztrófák idején adott kríziskezelésről is. Megismerhetjük a baltimorei Enoch Pratt Free Libraryt, az írástudatlanság és munkanélküliség elleni küzdelem élharcosát, és a massachusettsi közkönyvtárak nyári étkeztetési programjait, mellyel sokat tesznek a gyermekéhezés ellen.

Végigolvasva a könyvet világossá válik, hogy a kihívások hatására a közkönyvtárak hatóköre mára messze túlnyúlik saját falaikon. Az ezt bemutató kötet pedig az önkormányzati képviselők, a törvényhozók és politikusok számára is hasznos olvasmány lehet.

Természetesen kölcsönözhető!

Kategória: Új szerzemény_Cselekvő_Közösségek | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

(Marketing)forradalom a könyvtárban

Szabó Piroska könyvismertetése

Start a revolution : stop acting like a library / Ben Bizzle with Maria Flora. – Chicago : ALA, 2015. – XII, 194 p. : ill. ; 23 cm
ISBN 978-0-8389-1267-6

Ben Bizzle 2015-ben megjelent műve gyakorlati útmutatóul kíván szolgálni mindazoknak, akik a marketing eszközeivel szeretnének új lendületet adni a könyvtáruknak. Egy arkansasi közművelődési könyvtár példáján keresztül ismerhetjük meg azokat az újszerű reklámstratégiákat, amelyek a bemutatott esetben sikeresnek bizonyultak, és kétszeresére-háromszorosára növelték a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételét. A mű felépítése azokat a területeket tükrözi, amelyeket a szerző és kollégái „forradalmasítottak”, így terítékre kerül a honlap és a mobil weboldal kérdése, a szociális média, végül a hagyományos marketingfelületek használata. A mű a döntéshozók meggyőzését megkönnyítő összegző fejezettel és arra való buzdítással zárul, hogy mi, a könyv olvasói is kezdjük el a saját forradalmunkat. A marketingtől nem szabad ódzkodnunk, hiszen a szolgáltatásainkat, legyenek azok bármilyen nagyszerűek, reklámozni kell, mégpedig minden lehetséges médiumon, amelyet az emberek használnak. Jelen kell lenni az interneten, a közösségi oldalakon, de az utcán, a moziban, a tekepályán vagy akár az óvodában is. Ahhoz, hogy a könyvtár által közvetített üzenetet ne nyomja el a reklámzaj és az áradó hírfolyamok, minél egyedibb, szellemes, akár meghökkentő, de egyúttal minőségi tartalommal kell felhívni magunkra a potenciális használók figyelmét.

A könyv ehhez ad ötleteket és tanácsokat – a honlap kialakításától a facebookos profil menedzselésén keresztül a rendhagyó felületeken (például moziban) való reklámozásig. Megtudhatjuk például, mi a három kattintásos szabály, vagy hogy napi hány bejegyzés az ideális a közösségi oldalakon. A lényeg, hogy a városban és a virtuális térben megjelenő üzenetek felhívják a figyelmet gyűjteményünkre és rendezvényeinkre, és azt a képet erősítsék, hogy az embereknek egy korszerű, de emberarcú (könnyed, humoros, segítőkész) intézménnyel van dolguk, amely jelen van a közösség életében.

Noha a könyvben felsorolt ötleteket nem feltétlenül lehet egy az egyben átemelni, de a Start a Revolution: Stop Acting Like a Library szemléletformálásra, motiválásra mindenképpen ajánlható olvasmány.

——–

A könyvről részletes recenzió jelenik meg a Könyvtári Figyelő őszi különszámában, és  kölcsönözhető a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban.

 

Kategória: Új szerzemény_Cselekvő_Közösségek | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Külföldi szakmai újdonságok (2. rész)

Folytatjuk Feimer Ágnes szerkesztő válogatásának közlését a Könyvtár Figyelő 2017/2-es számának referátumaiból:

A szórakoztató olvasmányok és általában az olvasás szerepére és fontosságára emlékeztet a 108. sz. referátumban ismertetett cikk, a 109. sz. pedig az olvasásról Ukrajnában végzett legutóbbi szociológiai vizsgálatok eredményeiről számol be.

A játékosítással (gamification) két referátum is foglalkozik: a 112. sz. a könyvtári szolgáltatások játékos megismertetésének módjairól szól, a 118. sz. pedig a tanító játékok világába enged bepillantást. A 116. sz. referátum a mobil applikációk csehországi közgyűjteményekben való használatát tekinti át, és hoz külföldi példákat e programok alkalmazásáról.

A Szlovák Nemzeti Könyvtár által megvásárolt e-könyvek elérésének módjait és e szolgáltatatás kihasználtságát mutatja be a 115. sz. referátum.

Ebben a számban igen gazdag a számítógépes könyvtári rendszerek szakcsoportja: a 120. sz. referátum egy olasz cikk alapján a könyvtári platformokról (library service platforms) nyújt áttekintést, a 121., 122. és a 124. sz. pedig a Bibliothek c. folyóirat tematikus számának köszönhetően az új generációs könyvtári rendszerek (köztük az Alma) bevezetésének osztrák, finn, ill. norvég tapasztalatait összegzi, az izlandi könyvtárakban alkalmazott megoldásokat a 123. sz. referátum ismerteti.

Hogy mit jelent a nyílt tudomány világa, azt megtudhatjuk a 127. sz. referátumban összefoglalt cikkből, és hogy mindez mivel jár a dokumentumszolgáltatás jövőjére nézve, azt a 128. sz. referátumból.

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2017/2).

Jó böngészést kívánunk!

Kategória: E-könyvek - információtár | Szóljon hozzá most!

Uborkaszezon helyett: külföldi szakmai újdonságok (1. rész)

A Könyvtári Figyelőlegújabb, 2017/2-es számának referátumaiból összeállította a szerkesztő, Feimer Ágnes:

A 2. szám elején a 73. sz. referátum a tudományos teljesítmény mérésére szolgáló új eszköz, az altmetrika (altmetrics) előnyeivel és hátrányaival foglalkozik.

Az egyes országok könyvtárügyét bemutató szakcsoportban az indiai könyvtárak jelenlegi helyzetével foglalkozik a 76. sz. referátum, a holland könyvtárüggyel a 77. sz., de ide kapcsolódik az olaszországi könyvtárak együttműködését meghatározó Sevizio bibliotecario nazionale tevékenységét ismertető 78. sz. referátum is. A bevándorlóknak nyújtott digitális könyvtári szolgáltatások terén kialakított skandináv együttműködés részleteiről számol be a 79. sz. referátum, amelynek alapjául a Scandinavian Library Quarterly utolsó számának cikke szolgált. E nagy múltú, értékes, sok gyakorlati információt tartalmazó lap történetét a 130. sz. referátumból ismerhetjük meg.

A 2016. évi új orosz kötelespéldány-törvény megalkotásának folyamatáról és a főbb változásokról ad tájékoztatást a 81. sz. referátumban összefoglalt cikk.

A 83. sz. referátumban hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogyan rendezzünk könyvtárunkban webináriumot. A norvég Nyitott könyvtárak nevű projektet mutatja be a 84. sz. referátum, a 87. sz. pedig esettanulmányt közöl arról, hogyan lehet fenntartani a könyvtári szolgáltatásokat az épület felújítása alatt egy egyetemi könyvtárban.

A részvételi közkönyvtár gondolatát és skandináv megvalósítását ismerteti a 89. sz. referátum, a 91. sz. pedig tanácsokat ad ahhoz, hogyan alakítsunk ki tereket a tizenévesek számára (természetesen az érintettek bevonásával). Viszonylag ritkán előforduló könyvtártípussal, a mozgókönyvtárakkal két referátum is foglalkozik, a 92. és a 93. sz., ez utóbbi igen hangulatos képet fest a lappföldi könyvtárbuszos ellátásról.

A gyűjteményfejlesztés gyakorlatának jelenlegi irányait egy 16 könyvtárra kiterjedő észak-amerikai felmérés alapján mutatja be a 94. sz. referátum, a 96. sz. pedig svájci közös tároló könyvtár kialakításának folyamatába és működésébe ad bepillantást.

Az FRBR Library Reference Modelt egy olasz cikk alapján ismerteti röviden a 98. sz. referátum. A 100. sz. érdekes kezdeményezésről, mozgó tájékoztató szolgálat – „könyvtári járőrökkel” (BibScouts) történő – megvalósításáról tudósít.

A legnagyobb könyvtárközi kölcsönzési hálózat, a WorldShare Interlibrary Loan működését mutatja be számos példán keresztül a 101. sz. referátum. A 103. sz. referátumban összefoglalt cikk a menekültek számára nyújtott holland könyvtári szolgáltatásokról nyújt tájékoztatást.

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2017/2).

Folyt. köv!

Kategória: Újdonság | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Személyes látogatásukat legközelebb augusztus 22-én várjuk

Az OSZK nyári menetrendjéhez igazodva a Könyvtártudományi Szakkönyvtár is augusztus 22-én nyit ki legközelebb. Addig is működik a könyvtárközi kölcsönzés, távoli szolgáltatásaink és a Könyvtárosok Dolgozószobája.
Minden kedves olvasónknak, látogatónknak, személyes és virtuális ismerősünknek szép nyarat, kellemes pihenést kívánunk!

Kategória: Működés | Címke: | Szóljon hozzá most!

Megjelent a Könyvtári Figyelő 2017/2. száma

Kovács Katalin felelős szerkesztő ajánlja:

Megjelent a Könyvtári Figyelő 2017. második negyedévi száma (2017. 2. ). Előfizetőink a jelszavukkal távolról is elérhetik az új számot, egyidejűleg a 2016. 4. szám elektronikus felületét mindenki számára megnyitottuk.

A Könyvtári Figyelő 2017. 2. számának tartalma:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Kiadványok | Címke: | Szóljon hozzá most!

Egy lappangó Ady-kézirat – a Nyugat első nemzedéke és az olvasás, avagy: ki mit tart a nachtkaszlin?

Kedves Kollégák!

Szeretettel várjuk minden barátunkat, kedves ismerősünket és az érdeklődő, művelt közönséget a Könyvtártudományi Szakkönyvtár kamarakiállítására. A bemutatandó könyvtörténeti csemegét csupán egyetlen alkalommal, az idei Múzeumok éjszakáján lehet megtekinteni könyvtárunkban.
A kiállítás minden látogatója erre az alkalomra készült ajándékot, Major Henrik grafikáival ellátott könyvjelzőt kap.
Az esemény további részletei:

Egy lappangó Ady-kézirat – a Nyugat első nemzedéke és az olvasás, avagy: ki mit tart a nachtkaszlin?

„mit el kellett olvasnom, kezembe került, akár boltból, akár kölcsönzéssel, akár a vasúti kocsiban találtam.”

Múzeumok éjszakája, 2017. június 24.
Helyszín: Könyvtártudományi Szakkönyvtár, OSZK 7. szint

Egy lappangó, de most újrafelfedezett levél a Könyvtártudományi Szakkönyvtár állományában – és egyéb kéziratok egy 1918-ban kiadott könyvben!

  • 18.00: Egyéjszakás minikiállítás – megnyitás
  • 21.30: Az értékes lelet kézirattárnak történő átadása – PEZSGŐBONTÁSSAL egybekötve

Ady Endre egyik utolsó, eddig lappangó levele nemrég került elő a könyvtáros Kőhalmi Béla hagyatékából, a Könyvek könyve című, általa szerkesztett kötetbe beragasztva, egyéb levelekkel és ex librisekkel együtt. Kiállításunk középpontjában – a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal – az 1918-ban napvilágot látott Könyvek könyve áll, mely kortárs közéleti személyiségek, írók, tudósok vallomásait tartalmazza nagy hatású olvasmányaikról, legkedvesebb könyveikről, újra és újra elővett, éjjeliszekrényen tartott „bibliáikról”. Az irodalmi ankét 87 válaszadója között ott találjuk Ady Endrét, Babits Mihályt, Karinthy Frigyest, Móricz Zsigmondot, továbbá Jászi Oszkárt, Szabó Ervint és Kner Imrét is.

A könyv bevezetőjét idézve: „Amit tehát az ilyen ankéttől várni lehet: finom oktatások átélt könyvkalandokról, saját magunk kárörvendezése afölött, hogy íme, az általunk tisztelt tudós és író urak is hogy megjárták, vigasztalások, hogy a könyvvel szemben való elfogulatlanságot is csak temérdek bukdácsolás árán lehet megszerezni és végül egy sereg finom egyéniség vallomását az olvasás értékéről és írói hatásokról és útbaigazításokat, forrásnyomokat irodalomtörténészek számára.”

A kiállítás kurátora: Szabó Piroska könyvtáros.

Kategória: E-könyvek - információtár | Szóljon hozzá most!