Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár

Tartalom átvétel
Könyvtáros? Hallgató? Oktató? Kutató? Érdeklődő? Várjuk a "könyvtárosok dolgozószobájában"!
Frissítve: 2 perc 55 másodperc

Egy lappangó Ady-kézirat – a Nyugat első nemzedéke és az olvasás, avagy: ki mit tart a nachtkaszlin?

2017. 06. 15., cs - 10:33

Kedves Kollégák!

Szeretettel várjuk minden barátunkat, kedves ismerősünket és az érdeklődő, művelt közönséget a Könyvtártudományi Szakkönyvtár kamarakiállítására. A bemutatandó könyvtörténeti csemegét csupán egyetlen alkalommal, az idei Múzeumok éjszakáján lehet megtekinteni könyvtárunkban.
A kiállítás minden látogatója erre az alkalomra készült ajándékot, Major Henrik grafikáival ellátott könyvjelzőt kap.
Az esemény további részletei:

Egy lappangó Ady-kézirat – a Nyugat első nemzedéke és az olvasás, avagy: ki mit tart a nachtkaszlin?

„mit el kellett olvasnom, kezembe került, akár boltból, akár kölcsönzéssel, akár a vasúti kocsiban találtam.”

Múzeumok éjszakája, 2017. június 24.
Helyszín: Könyvtártudományi Szakkönyvtár, OSZK 7. szint

Egy lappangó, de most újrafelfedezett levél a Könyvtártudományi Szakkönyvtár állományában – és egyéb kéziratok egy 1918-ban kiadott könyvben!

  • 18.00: Egyéjszakás minikiállítás – megnyitás
  • 21.30: Az értékes lelet kézirattárnak történő átadása – PEZSGŐBONTÁSSAL egybekötve

Ady Endre egyik utolsó, eddig lappangó levele nemrég került elő a könyvtáros Kőhalmi Béla hagyatékából, a Könyvek könyve című, általa szerkesztett kötetbe beragasztva, egyéb levelekkel és ex librisekkel együtt. Kiállításunk középpontjában – a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal – az 1918-ban napvilágot látott Könyvek könyve áll, mely kortárs közéleti személyiségek, írók, tudósok vallomásait tartalmazza nagy hatású olvasmányaikról, legkedvesebb könyveikről, újra és újra elővett, éjjeliszekrényen tartott „bibliáikról”. Az irodalmi ankét 87 válaszadója között ott találjuk Ady Endrét, Babits Mihályt, Karinthy Frigyest, Móricz Zsigmondot, továbbá Jászi Oszkárt, Szabó Ervint és Kner Imrét is.

A könyv bevezetőjét idézve: „Amit tehát az ilyen ankéttől várni lehet: finom oktatások átélt könyvkalandokról, saját magunk kárörvendezése afölött, hogy íme, az általunk tisztelt tudós és író urak is hogy megjárták, vigasztalások, hogy a könyvvel szemben való elfogulatlanságot is csak temérdek bukdácsolás árán lehet megszerezni és végül egy sereg finom egyéniség vallomását az olvasás értékéről és írói hatásokról és útbaigazításokat, forrásnyomokat irodalomtörténészek számára.”

A kiállítás kurátora: Szabó Piroska könyvtáros.

Olvasópályázati nyertesek látogatása a KSZK-ban

2017. 06. 13., k - 18:15

Néhány héttel ezelőtt sok és kedves vendéget fogadtunk a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban. A tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum Gyermekrészlegének olvasópályázati győztesei kirándulást nyertek a versenyben, és ennek keretében az Országos Széchényi Könyvtárba is ellátogattak.
Vezetőjük, Vasáros Ferencné gyermekkönyvtáros kolléganő, kifejezett kérésünkre a KSZK olvasótermébe is elhozta a gyerekeket kölcsönös bemutatkozásra. Pompás ajándékokkal, meglepetésekkel is készültek, melyekből kettőt bemutatunk az alábbi képeken.
A szintén ajándékba kapott olvasópályázati anyagok közül ötöt köszönettel állományba vettük. Személyesen és könyvtárköziben is kölcsönözhetők.
Óvodás Klub
Már Tudok Olvasni Klub
Kíváncsiak Klubja
Madarakról
Természetről, madarakról
A már több mint tíz éve megrendezett olvasópályázati vetélkedők ez évi fordulóiról pedig részletes tudósítás olvasható a Tapolcai Újságban és a Veol.hu-n.
Gratulálunk az idei győzteseknek, nem kevésbé a lelkes gyerek- és könyvszerető könyvtárosoknak és pedagógusoknak!
Köszönjük a látogatást, máskor is szívesen látjuk a csapatot

Íme a szellemes és ötletgazdag ajándékok – a Nagy Könyv:

… mely fontos információkat rejt:

És a bolygóközi könyvtárrajongók képregénye:




Közkönyvtárak és a társadalmi igazságosság

2017. 05. 12., p - 13:48

A Cselekvő Közösségek Program keretében beszerzett kötet már kölcsönözhető a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban.
Kovács Katalin könyvismertetése.

PATEMAN, John – VINCENT, John: Public libraries and social justice
London ; New York : Routledge, 2016.
(cop. 2010.). – 199 p.
ISBN 978-0-7546-7714-4

Nagy-Britannia egyike a világ leggazdagabb országainak, mégis minden ötödik brit szegénységben él. A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) 2009-ben olyan indikátorokat dolgoztatott ki, melyekkel számszerűsíthetők a társadalom egyes rétegei közötti egyenlőtlenségek (pl. gyermekhalandóság, születéskor várható élettartam, táplálkozási szokások, lakásviszonyok, általános közérzet, mentális állapot stb. és sok más mutató alapján).
A közkönyvtáraknak túl kell lépniük a tőlük hagyományosan elvárt szerepükön és olyan stratégiában kell gondolkozniuk, miként tudnának saját eszközeikkel részt venni és segíteni a társadalmi  egyenlőtlenségek csökkentésében. A közkönyvtárak elsősorban a középosztály könyvtári ellátásában, ill. korábban a munkások önképzésének támogatásában mutattak fel jelentősebb eredményeket, de mindezidáig kevésbé voltak sikeresek a társadalom peremére szorultak megszólításában.
Egy kisebb helyi közösségnek nagyjából 21%-a tekinthető rendszeres könyvtárhasználónak, 27% körüli a rejtőzködő vagy passzív használók aránya, míg a könyvtárat egyáltalán nem látogatók 52%-os csoportját lényegében figyelmen kívül hagyják a könyvtárak.
A szerzők először a társadalmi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségek történeti hátterét, majd a problémák megoldására tett kormányzati, politikai és szakmai intézkedéseket ismertetik. Gyakorlati példák bemutatásával támpontokat adnak a helyi szükségletekre épülő, egyedi könyvtári szolgáltatások fejlesztéséhez.
A szerzők nem győzik hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a közkönyvtárak tekintsék szívügyüknek a társadalmi igazságosság kérdéseit és a hátrányos helyzetűek igényeire épülő szolgáltatásaik kialakításával (személyre szabott információkkal és dokumentumokkal, képzéssel és programokkal, jogsegély-szolgáltatással, mobil-, ill. kihelyezett szolgáltatásokkal) segítsék a szociálisan, egészségileg vagy más okok miatt hátrányos helyzetbe került (munkanélküli, hajléktalan, menekült, testi vagy szellemi hátrányokkal küzdő, csellengő stb.) embereket.
A könyv függeléke ajánlásokat tartalmaz az állami és könyvtárszakmai szinten szükséges tennivalókról. (Kovács Katalin)

A szerző e témáról szóló, a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban elérhető, korábban megjelent művei:

Public libraries and social class / John Pateman.- Leeds : Leeds Metropolitan Univ., 1999. IV, 17 p.
(Public library policy and social exclusion working papers)
Raktári jelzete: 4-10796

The state, communities and public libraries : their role in tackling social exclusion / John Pateman
Part 2. [ed.] School of Information Management Leeds Metropolitan University. IV. 32 p.
(Public library policy and social exclusion working papers)
Raktári jelzete: 4-10800

Developing community-led public libraries : evidence from the UK and Canada / by John Pateman and Kent Williment. – Farnham : Ashgate , cop. 2013. 243 p.
Raktári jelzete: 3-15740

Megjelent a MAKSZAB 2016/2-es száma

2017. 05. 08., h - 16:28

A Honffyné Felhő Ágnes által Borvölgyi Györgyi közreműködésével  szerkesztett MAKSZAB friss, online száma már elérhető.
Idézünk a nemzeti bibliográfiai rendszer részét képező szakbibliográfia előszavából:

“A MAKSZAB hagyományosan a könyvtár-és tájékoztatástudomány teljes magyar szakirodalmának feldolgozására törekszik, a dokumentumtípusok lehető legteljesebb körét tekintve. …
Kiadványunk  a  témakör  publikált  szakirodalmát  regisztráló  nemzeti  szakbibliográfia,  amelynek  közreadásáról  több évtizede a KSZK [Könyvtártudományi Szakkönyvtár] gondoskodik. … 2007-től évente két számot adunk közre. Ettől az évtől a MAKSZAB-füzetek teljes anyaga (a monográfiák kivételével) a HUMANUS adatbázisban is kereshető (http://www.oszk.hu/humanus). …
Az e-változat – hasonlóan a korábban nyomtatott kiadvány formájában megjelent bibliográfiához – tematikus felépítésű; a bibliográfiai részhez betűrendes és tárgyszómutató tartozik, a részletes tudnivalókról lásd az útmutatókat. …
Érdeklődéssel várjuk szíves észrevételeiket

a MAKSZAB szerkesztői (makszab@oszk.hu)
Könyvtári Intézet, Könyvtártudományi Szakkönyvtár”

 

Külföldi szakmai újdonságok a Könyvtári Figyelő új számának referátumaiból – 2. rész

2017. 05. 02., k - 8:28

Folytatjuk a KF Külföldi folyóirat-figyelő rovatából a szerkesztő, Feimer Ágnes által készített összeállítás közlését. A friss referátumok teljes választéka a Humanus adatbázisban érhető el, a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2017/1).

A 45. sz. referátum a könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás helyzetéről ad áttekintést Hollandiában. A német könyvtárak közös projektjét, a 18. századi német nyomtatványok feldolgozását és digitalizálását célzó VD 18 programot ismerteti a 48. sz. referátum.

A 49. sz. referátum arról számol be, hogy a német könyvtárak hogyan vesznek részt az ország befogadási politikájának megvalósításában. Az 53. sz. referátumban tanácsokat olvashatunk arról, hogyan toborozzunk önkénteseket, és milyen módszerek segíthetnek megtartásukban.

Az információs túlterhelést új szempontból (hogyan érzékelik azt a különböző életkorú emberek) vizsgálta az 56. sz. referátumban ismertetett kutatás.
Az információs műveltség a témája 4 referátumnak is, ezek közül kettő (62. és 63. sz.) a játék szerepével foglalkozik a használók képzésében.

A 65. sz. referátumból megismerhetjük a csehországi ArcLib projektet, amelynek célja a digitális adatok hosszú távú archiválását biztosító rendszer kiépítése a könyvtárakban.
Az integrált könyvtári rendszereket felváltó könyvtári szolgáltatási platformok beszerzésével kapcsolatos teendőket veszi sorra a 68. sz.referátumban ismertetett cikk szerzője.

Jó böngészést kívánunk!

Hogyan őrizzük meg digitálisan létrejött kéziratainkat? – Beszámoló a Digitálisan létrejött (born digital) „kéziratok” kezelése című konferencia és workshop (2017. március 29-30.) első napján elhangzott előadásokról

2017. 04. 24., h - 17:57

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) digitális kéziratok kezeléséről szóló rendezvényén múzeumi, könyvtári és levéltári szakemberek számoltak be saját tapasztalataikról, intézményi gyakorlatukról és az elektronikus kéziratok megőrzésével kapcsolatos dilemmáikról. Az egyes ülésszakokat rövid diszkusszió követte, amelynek során a közönség tagjai is feltehették kérdéseiket. A konferencián a már meghonosodott gyakorlati módszerek ismertetése mellett elméleti kérdések megvitatására is lehetőség volt.

A digitálisan létrejött kéziratok kezelésének feladata komoly kihívás elé állítja a közgyűjteményi szféra intézményeit, hiszen a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak eltérő mértékben ugyan, mégis egyformán érintettek az ügyben. Épp ezért nélkülözhetetlen e tekintetben az intézményközi szakmai együttműködés, az együtt gondolkodás és a tapasztalatok megosztása, ugyanis mindhárom intézménytípus célja a hosszú távú megőrzés és a hozzáférés biztosítása.

Az információcsere és a tudásmegosztás szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jól látható különbségek tapasztalhatók az egyes közgyűjtemények felkészültségében a digitális iratanyagok befogadását, feldolgozását és kutathatóvá tételét illetően.

Mindezek döntően az intézményi sajátosságokra, helyesebben a múzeumi, könyvtári és levéltári gyűjtemények eltérő jellegéből adódó lényeges különbségekre vezethetők vissza.

Míg a levéltárak láthatóan élen járnak e téren, ugyanis komoly infrastrukturális háttérrel, figyelemre méltó szakmai felkészültséggel fogadják a digitális kéziratokat, addig a hagyományos kézirattárak többsége még nem áll készen a szóban forgó e-dokumentumok kezelésére.

A meglévő differenciák alapvetően két dologból erednek. Az egyik az elektronikus iratképzés mennyiségi növekedése, illetve a jogalkotó erre adott válasza: a levéltárakat érintő jogszabályok rendeleti kiegészítése (34/2016. (XI. 30.) EMMI rendelet), a másik pedig a kézirattárakba kerülő iratanyagok hagyományos jellegének dominanciája.

Külföldi szakmai újdonságok a Könyvtári Figyelő új számának referátumaiból – 1. rész

2017. 04. 20., cs - 9:36

A szerkesztő, Feimer Ágnes összeállítása:

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2017/1).

Az 1. számban rögtön az elején érdekes összehasonlítást találunk a könyvtár- és információtudomány és a digitális bölcsészet kapcsolatáról, vélt és valós erősségeikről és gyengeségeikről (2. sz. referátum).

A nemzetközi könyvtárügy szakcsoportjában a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglakozó nemzetközi szervezet, az IBBY (International Board on Books for Young People) tevékenységét ismerhetjük meg a 8. sz. referátum alapján, a 9. sz. pedig olyan orosz cikket ismertet, amely az ún. Right to be Forgotten (a töröltetés joga) kérdését járja körül az IFLA ezzel kapcsolatos nyilatkozatára is kitérve.

A 10. sz. referátum a gyorsan fejlődő Katar könyvtárügyét mutatja be, a 23. sz. a török közkönyvtárak múltját és jelenlegi helyzetét tekinti át. A digitális könyvtárak és a szerzői jog Lengyelországban a témája a 13. sz. referátumban összefoglalt cikknek. A 20. sz. referátumból ismerhető meg az amerikai Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ACRL) soron következő elemzése a felsőoktatási könyvtárakat érintő legfontosabb trendekről. Ugyancsak amerikai vizsgálat, a 2013.évi Digitális Befogadási Felmérés – amely a közkönyvtáraknak a digitális integrációban játszott szerepét tárta fel – eredményeiről számol be a 24. sz. referátum.

A 30. sz. referátum az oslói Biblo Tøyent, az első olyan norvég könyvtárat mutatja be, amely kizárólag a 10–15 éveseket szolgálja. A kisgyermekeknek nyújtott könyvtári szolgáltatások jelentőségére, a gyermekkönyvtárosok szerepének fontosságára hívja fel a figyelmet a 32. sz. referátumban összefoglalt cikk.

Az állomány, állományalakítás szakcsoportjának mind a négy cikke rendkívül érdekes: a 34. sz. referátum olyan kísérletről számol be, amelynek célja ún. lebegő gyűjtemény kialakítása egy felsőoktatási könyvtárban, a 35. sz. bemutatja, hogyan kezelik a „big deal”-eket a Maastrichti Egyetem könyvtárában, a 36. sz. a gyűjteményfejlesztés megújítását célzó manchesteri kísérleti projektet ismertet, végül a 37. sz. arról a berlini felzúdulásról tudósít, amit az okozott, hogy a Berlini Központi és Tartományi Könyvtár állománygyarapításának egy részét külső szolgáltatóra bízta („kiszervezte”).
Érdekes és időszerű kérdést vet fel Birger Hjørland a 43. sz. (auto)referátumban összefoglalt cikkében: van-e helye a hagyományos tezaurusznak a modern információkeresésben?

Folytatása következik!

 

Mentoring A to Z – már kölcsönözhető!

2017. 04. 11., k - 9:52

Csikász-Nagy Ágnes könyvismertetése:

Nagy örömmel ismertetem a Könyvtártudományi Szakkönyvtár legújabb angol nyelvű szakkönyvei közül az alábbit, melyet könyvtárközi kölcsönzés keretében is szolgáltatunk.

Julie Todaro: Mentoring A to Z. Chicago, ALA, 2015.

A könyvtár jövője attól függ, milyen adottságait fejlesztjük. Az átgondolatlan tervezés csak felületes eredményeket hozhat, de egy megfelelően előkészített és kivitelezett mentorprogram hosszú távon fenntartható változásokat eredményezhet a karriertervezésben és a szervezetfejlesztésben egyaránt.
Julie Todaro 2015-ben az ALA gondozásában kiadott műve egy könnyen gyakorlatba ültethető útmutató a mentorálás folyamatához, mely – megkerülve az elvont szervezetirányítási elméleteket – a konkrét esetek tárgyalását tűzi ki célul. Tartalmazza a lehetséges forgatókönyveket, a mentorprogramok megtervezésének tartalmi vázlatát, céljait, az alkalmazott kommunikációs stratégiákat. Rövid áttekintést nyújt a mentorálás lehetséges módjairól (pl. rövid távú, eseti mentorálás, csoportos mentorálás, peer-mentoring, fordított mentorálás, társ-mentorálás), ugyanakkor felhívja a figyelmet a program során jelentkező hibalehetőségekre, valamint az értékelés fontosságára is. A mentor személyes kompetenciáinak bemutatása és a mentorálással kapcsolatos terminológia fogalmi tisztázása egyaránt teret kap a műben. A könyv különösen hasznos elemei a mellékletben található idő- és kerettervek, ötletgyűjtemények, feladat- és ellenőrzőlisták, értékelő kérdőívek, levélminták.
Nem csupán könyvtári szakemberek, más kulturális intézmények munkatársai is haszonnal forgathatják ezt a gyakorlati útmutatót, melynek célja a hosszú távon fenntartható mentorprogramok kidolgozásának támogatása.

Megjelent a Könyvtári Figyelő 2017/1. száma

2017. 04. 10., h - 17:30

Kovács Katalin felelős szerkesztő ajánlja:

Tájékoztatjuk Önöket, hogy megjelent a Könyvtári Figyelő 2017. 1. (első negyedévi) száma, melynek tartalmát az alábbiakban ismertetjük. Előfizetőink online is elérhetik az új számot, ugyanakkor a 2016. 3. számot mindenki számára nyilvánossá tettük.

Még lehetőség van előfizetni, ill. megújítani előfizetésüket a folyóirat nyomtatott vagy elektronikus számaira (részleteket ld. a mellékelt előfizetési űrlapon).

A Könyvtári Figyelő 2017. 1. számának tartalma:

Abstracts    5-8.

Tanulmányok
SIPOS Anna Magdolna: A folyóiratkrízisről
A szakfolyóiratok kiadási modelljének változásairól és áremelkedési tendenciáról könyvtáros szemmel. 1. rész    9-30.
HOLL András: Elektronikus folyóiratok – helyzetkép    31-35.

Műhely
MONOK István: Kulturális digitalizálás. A könyvnyomtatás ígéret volt – és az internet?    36-41.
RÁCZ Ágnes: A nemzeti könyvtár szerepe a magyar könyvtári hálózatban
Korreferátum az MKE rendezvényén    42-45.

Múltunkból
BÉNYEI Miklós: Kovács Máté és a Könyvtártudományi Tanulmányok 46-55.
CSÍK Tibor: Az információtudomány létrejötte és Horváth Tibor információtudományi eszméinek gyökerei    56-67.

Megszólított elődök
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna: „Könyvtárosnak való vagyok, ez érdekel engem.”  Walleshausen Gyula (1923–2010)    68-83.

Kitekintés
DANCS Szabolcs: RDA-kitekintés. Példák az angol-amerikai katalogizálási szabályzat európai átültetéseire     85-89.
SONNEVEND Péter: Orosz könyvtárak a változó világban    90-98.

Könyvszemle
Emlékkönyv Dörnyei Sándor tiszteletére
Alexander multifrons. Tanulmányok a 90 éves Dörnyei Sándor tiszteletére. Szerk. Perger Péter. Budapest, Argumentum, 2016. 214 p. (Ism.: Pogány György)    99-102.

A genius loci. Jeles elmék gondolatai Bényei Miklós válogatásában
A szülőföld varázsa. Idézetek ötven év olvasmányaiból. Összeáll. Bényei Miklós. Kiad. Az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, Győr, MKE, 2016. 50 p.(Ism.: Czeglédi László)    103-104.

A föld- és éggömb – az oktatás eszköze, a lakás dísze…
Plihál Katalin: Nyomtatott magyar föld- és éggömbök 1840–1990. + DVD-ROM. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2016. 232 p. (Ism.: Klinghammer István)     105-107.

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok) 109-160.

Jó olvasást, böngészést, tájékozódást kívánnak a szerkesztők.

Már kölcsönözhető a beépített könyvtáros!

2017. 04. 04., k - 14:03

A “Hogyan váljunk beépített könyvtárossá” című könyv akár izgalmas kémtörténet is lehetne, ám az alcímből — Kapcsolatépítés az osztályban — kiderül, hogy nem kevésbé érdekes dologról, az osztályokba kihelyezett / beágyazott könyvtárosságról szól.

A szerző a szakirodalomban eddig megszokott rideg, tárgyszerű megközelítés helyett saját, közvetlen tapasztalatai alapján járja körül és teszi elevenné a témát. Miközben lépésről lépésre bemutatja, egyúttal demisztifikálja a beépített könyvtárosságot, és érdekfeszítően részletezi, hogy mért is olyan fontos az osztályteremben végzett munka. Rávezet, hogy hogyan lehet a segítségével tanulói közösséget építeni; megmutatja a könyvtáros segítő szerepét; stratégiákat ajánl a kapcsolatépítéshez, a célok kitűzéséhez, és végig kalauzol a beépített könyvtáros brand építésének folyamatán.

A tartalomjegyzékből:
Az alapoktól: a hagyományos könyvtárosság más utat követ
A beépített könyvtárosság meghatározása
A jelenlét fontossága
A kapcsolatépítés fontossága
Tisztázzuk a szerepünket az osztályban, ahová beépülni szándékozunk
Alakítsuk ki saját tanítási stílusunkat
Hogyan válik közösséggé az osztály a gyakorlati munka során
A beágyazott könyvtáros, mint a folyamatok elősegítője
A személyes célok kitűzése
A beágyazott könyvtáros brand-építése
Beágyazottá válni: egy odüsszeia
Visszatekintés

A fejezeteket további ajánlott olvasmányok bibliográfiája egészíti ki.
Ahogy a rangos folyóiratokban megjelenő recenziók is rámutatnak: a mű világos szerkezetű, könnyen követhető, koherens és szakzsargontól mentes. Felsőoktatási könyvtárosoknak és könyvtárostanároknak egyaránt ajánlhatjuk.
A könyv a Cselekvő Közösségek projektnek köszönhetően kölcsönözhető a Könyvtártudományi Szakkönyvtárból.

OSZK használói elégedettségmérés – kérjük, segítsen a kérdőív kitöltésével!

2017. 03. 22., sze - 20:56

Felhasználói elégedettség- és igényfelmérés
Az Országos Széchényi Könyvtár használói elégedettség- és igényfelmérést  végez az alábbi céllal:Kedves Felhasználónk!
Szeretnénk megismerni, hogy könyvtárunk online szolgáltatásai mennyiben felelnek meg az Ön számára, hogy azokat a jövőben, lehetőségeinkhez mérten, az Önök igényeinek megfelelően alakíthassuk.
Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

A válaszadás önkéntes és név nélküli,//közreműködését előre is köszönjük.