Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár

Tartalom átvétel
Könyvtáros? Hallgató? Oktató? Kutató? Érdeklődő? Várjuk a "könyvtárosok dolgozószobájában"!
Frissítve: 30 perc 58 másodperc

Külföldi szakmai újdonságok a Könyvtári Figyelő új számának referátumaiból – 2. rész

2017. 02. 10., p - 14:10

Folytatjuk a KF Külföldi folyóirat-figyelő rovatából a szerkesztő, Feimer Ágnes által készített összeállítás közlését. A friss referátumok teljes választéka a Humanus adatbázisban érhető el, a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2016/4).
———–
A könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás csehországi helyzetét mutatja be a 239. sz. referátum, a 240. sz. a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzésről 2015-ben végzett felmérés eredményeit ismerteti.

A 243. sz. referátum arra mutat be példákat, milyen lehetőségeket rejt a dolgok internete (Internet of Things, IoT) könyvtári alkalmazása.

A sokat vitatott és ma már 58 millió tudományos cikket ingyenesen elérhetővé tevő Sci-Hub weboldal működését tekinti át a 244. sz. referátumban összefoglalt cikk.

A 248. sz. referátum az olvasás népszerűsítésével foglalkozó európai szervezetek konzorciuma, az EU READ tevékenységéről ad áttekintést.

A digitalizálás szakcsoportban szereplő három referátumból kettő csehországi projektekről tudósít: a 250. sz. a Hradec Králové-i Egyetemi és Tudományos Könyvtárban, a 251. sz. pedig az Olomouci Tudományos Könyvtárban folyó munkálatokról. A következő (252. sz.) a Német Nemzeti Könyvtár 1997 óta végzett digitalizálási tevékenységének kiemelt területeit mutatja be.

A 255. sz. referátumból megtudhatjuk, hogyan nyújtanak ingyenes hozzáférést a brit közkönyvtárak 15 millió tudományos cikkhez az “Access to Research” projekt keretében.

Jó böngészést kívánunk!

Külföldi szakmai újdonságok a Könyvtári Figyelő új számának referátumaiból – 1. rész

2017. 02. 08., sze - 13:22

A szerkesztő, Feimer Ágnes összeállítása:

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2016/4).

A 4. számban a szokásosnál több referátumot találunk az információtudomány elméleti kérdéseiről, amelyek mindegyike a David Bawden–Lyn Robinson szerzőpáros nevéhez fűződik olyan izgalmas címekkel, mint Az információs és az értelmezés, Kvantumelmélet az információtudományban, Az információ és a komplexitás (207., 208., és 209. sz. referátum).

A nemzetközi könyvtárügy szakcsoportjában az egyetlen, de igen terjedelmes referátum (212. sz.) a nemzetközi kódok (ISSN, ISBN, ISRC stb.) kialakulásának történetét és újabb fejleményeit veszi számba.

Egy orosz cikk alapján készült referátumból (213. sz.) az indiai könyvtári rendszer kialakulásának történetét ismerhetjük meg.

2015-ben 23 cseh könyvtár kötött együttműködést a cseh könyvtárak központi portáljának építésére, amelynek béta-verziója már 2015 ősze óta elérhető, ennek munkálatairól számol be a 214. sz. referátumban összefoglalt cikk.

A 217. sz. referátum a könyvtáros lehetséges új szerepkörét, az adattudósit mutatja be részletesen (hogyan segítheti a könyvtáros a tudósokat az adatok, információk, eredmények értelmezésében).

Az ismert norvég szerző, Ragnar Audunson a könyvtárak és az életminőség kapcsolatát boncolgatja cikkében, amelyet a 221. sz. referátum foglal össze.

Az igény szerinti beszerzéssel (e-könyvek és nyomtatott monográfiák tekintetében egyaránt) ismét több cikk is foglalkozik, jellemzően egyetemi vagy más tudományos könyvtárak gyakorlata alapján (227., 228., 229. sz. referátum).

A 231. sz. referátum az Osztrák Nemzeti könyvtár webarchiválási tapasztalatairól nyújt áttekintést, a 234. sz. pedig a Német Nemzeti Könyvtár tizenhárom éve zajló katalógusbővítési munkálatairól számol be.

Folytatása következik.

Megjelent a Könyvtári Figyelő 2016/4. száma

2017. 01. 20., p - 16:28

A Könyvtári Figyelő továbbra is megjelenik nyomtatott formában valamint online módon, az előfizetési ár pedig változatlanul 6.000 forint (plusz postaköltség).

Kérjük, ne felejtsék el megújítani előfizetésüket!

A Könyvtári Figyelő 2016. 4. számának tartalma:

Abstracts

Tanulmányok
RÓZSA Dávid: Szakkönyvtár a holnap határán
2. rész: A magyar szakkönyvtári rendszer és
az országos szakkönyvtárak

SIPOS Anna Magdolna: Könyvtárosból informatikus könyvtáros
- az OTDK dolgozatok tükrében

Koósné Török Erzsébet: Tehetséggondozás: könyvtáros
diáktudósok. Könyvtáros hallgatók az Országos Tudományos
Diákköri Konferenciákon

CZÁKNÉ SZOMOR Ildikó: Változások időszaka.  Uniós e-dokumentumok használata az Országgyűlési Könyvtár EU Letéti Gyűjtemény szaktájékoztató tevékenységében [csak elektronikusan]

Megszólított elődök
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna: “A Széchényi Könyvtár
nemcsak kenyeret adott nekem évtizedekig, de hivatást is”
Kozocsa Sándor (1904-1991)

Kitekintés
DANCS Szabolcs: A V4 országok könyvtárosainak válaszai
a digitális kor kihívásaira

Az IFLA Közkönyvtárak Szekciójának összeállítása a
menekültek könyvtári ellátásáról (Töm.: Murányi Lajos)

Könyvszemle
Kutatás 2.0
Koltay Tibor – Z. Karvalics László – Sonja Spiranec: Research
2.0 and the future of information literacy. London, Chandos
Publ., 2015. (Ism.: Hajnal Ward Judit)

Nagy adat, kis adat, nincs adat
BORGMAN, Christine L.: Big data, little data, no data.
Scholarship in the networked world, Cambridge (MA),
London, MIT Press, 2015. (Ism.: Koltay Tibor)

Könyv az első magyaróvári nyomdáról, id. Czéh Sándor
és fia műhelyéről
Helle Mária: A vásári cédulától az agrárszakkönyvekig.
A magyaróvári Czéh-nyomda kiadványainak bibliográfiája
1836-tól 1909-ig. Budapest., OSZK, Gondolat, 2015. (Nemzeti
téka) (Ism.: Murányi Lajos)

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)

Kellemes és hasznos olvasást, böngészést kívánunk!

Szenzációs karácsonyi ajándék :)

2016. 12. 13., k - 18:19

Az OSZK Digitalizáló Osztály és az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály munkatársai két digitalizált könyvtári folyóirattal ajándékoztak meg minket és a kedves olvasókat. Mindkettőt a Könyvtártudományi Szakkönyvtár javaslatára és  kérésére tették hozzáférhetővé az EPA-ban. Hálásan köszönjük!

Az egyik a Könyvtári Szemle című, mely 1934-1935-ben jelent meg, és nem túlzás szenzációsnak nevezni, hogy mostantól bárki (ingyenesen) hozzáférhet a két évfolyam 24 füzetéhez. A szerzők közül olyan kiváló szakemberek kívánkoznak említésre, mint Fitz József, Kozocsa Sándor, Goriupp Alisz – és olyan témák, mint a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete megalakulásának dokumentumai, vagy az első könyvtáros tanfolyam megszervezésének nagy horderejű kérdése.

Egy rövid idézet a Könyvtári Szemle 1934-1935-ös évfolyamairól Pogány Györgynek A magyar könyvtári szaksajtó vázlatos története című, a Könyvtári Figyelő 1996/4-es számában megjelenő cikkéből:

“Könyvtári tárgyú cikkeinek írói közül a kor jeles szakíróit fedezhetjük fel, Fitz József Kozocsa Sándor, Bay Ferenc, Barótí Dezső, Enywári Jenő, Tolnai Gábor, Trócsányi Zoltán, Dercsényi Dezső, Szentkuthy (Drescher) Pál rendszeresen publikált a lapban. Művelődéstörténeti és könyvművészeti jellegű írások mellett a Könyvtári Szemle foglalkozott a könyvtárosképzéssel, a vidéki könyvtárak helyzetével, a külföldi országok könyvtárügyével, a bibliográfiával, a mikrofilm jelentőségével a könyvtári munkában, a könyvtári duplumok értékesítésével – aktuális, fontos kérdésekkel. Cikkeivel sokoldalú tájékoztatást nyújtott, új szempontokat vetett fel a magyar könyvtárügyben…”
http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1996/4/pogany.html

A második ajándék a Könyvtári Figyelő 1955-1989-ig terjedő évfolyamainak kereshető változata. Ezzel a digitális forma a teljeshez közelít, hiszen az 1991-től napjainkig tartó évfolyamok már eddig is elérhetők volt az EPA-ban. (Az 1990 és 2008 közötti időszak html formátumú számainak kereshető PDF változata 2017-ben fog elkészülni.)
A folyóiratfüzetek cikkekre szeletelve, PDF-ben érthetők el. A tartalomjegyzékek feldolgozása a KSZK-ban történt.

Mivel a böngészők beépített PDF olvasói nem mindig kezelik kielégítően a nagy méretű, OCR-es PDF-eket, a megfelelő megjelenítés érdekében javasoljuk, hogy töltsék le a fájlokat, és PDF olvasóval, offline módon nyissák meg őket.

Még egyszer köszönjük a Digitalizáló Osztály és az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály munkatársainak kiváló munkáját, az olvasóknak pedig hasznos és kellemes böngészést kívánunk!

Képek és beszámoló a könyvbemutatóról

2016. 12. 09., p - 12:19

A KSZK-ban jeles és válogatott közönség előtt lezajló  könyvbemutatóról a Qulto honlapján Németh Márton számolt be:
Research 2.0 and the future of information literacy – angol nyelvű szakkönyv magyar és horvát szerzőkkel

Néhány kép az eseményről:

Magyar szerzők könyve a londoni Chandosnál! – könyvbemutató a KSZK-ban december 5-én

2016. 11. 22., k - 15:38

A Research 2.0 (Kutatás 2.0) című könyv két hazai szerzője,
Koltay Tibor
és Z. Karvalics László részvételével
az OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár és az MKE Társadalomtudományi Szekciója a KSZK olvasótermében (Budavári Palota F épület, 7. emelet)
2016. december 5-én, hétfőn 14 órai kezdettel
könyvbemutatót tart.
A beszélgetést Fodor János  (ELTE BTK KITI Információtudományi Tanszék) vezeti.

A férőhelyek miatt kérjük előzetes jelentkezésüket a kszk@oszk.hu címen.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A kötetről:

KUTATÁS 2.0
Research 2.0 and the future of information literacy
Tibor Koltay, Sonja Špiranec, László Z. Karvalics
London: Chandos Publishing, 2015. [190 p.]
Print Book ISBN: 9780081000755
eBook ISBN: 9780081000892

„Az információs műveltség (information literacy) fogalma és problematikája az elmúlt évtizedek időről időre újra felbukkanó, gazdagodó tematikájú, népszerű kérdésköre. Számos meghatározása és megközelítése létezik szerte a világban, azonban a kritériumok többnyire közös elemekre épülnek. Legutóbb az Amerikai Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ACRL) fogadta el az információs írástudás követelményrendszerét, amely hat mérvadó kritériumot tartalmaz. Ezek közül az egyik a tudomány párbeszédjellegét hangsúlyozza: az információforrás a szerzők szakértelmét és hihetőségét tükrözi, és azon információs igény kontextusában értékelendő, ahol az információt használni kívánják. A Kutatás 2.0 elméleti bevezetője után a szerzők a kutatást végző tudósok képességeit és készségeit sorolják fel. Az első fejezet kiemelkedő része a nyitott tudomány részletezése a szakirodalom és a gyakorlat alapján, beleértve annak előnyeit és már látható buktatóit. A legterjedelmesebb rész ebben a fejezetben a tudományt adatintenzív paradigmaként tekinti át, kezdve az adatkezeléstől a menedzselésen át a hozzáférés biztosításáig. A második fejezet összefoglalja mindazt, amit az információs írástudásról tudni illik, a harmadik fejezet pedig könyvtári, könyvtár-informatikai összefüggésben közelíti meg az információs írástudás elméleti kérdéseit, és a könyvespolcoktól a Web 2.0 felé vezető utat járja végig.

A Research 2.0 and the future of information literacy című kötet joggal nevezhető értékes kézikönyvnek mind a felsőoktatási és tudományos könyvtárak, mind a könyvtárakat használó kutatók és oktatók számára.”

(Részlet Hajnal Ward Judit ismertetéséből a Könyvtári Figyelő rövidesen megjelenő 2016. 4. számából.)

A kötet szerzőiről:

Koltay Tibor főiskolai tanár 2004 óta az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusának (és annak jogelődje, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar) munkatársa. Jelenleg a Tudástechnológiai Intézet igazgatója. 2012-ig a Nyugat-Magyarországi Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszékén is tanított. Szerkesztőbizottsági tagja a Könyvtári Figyelőnek, a LIBER Quarterlynek és három további külföldi folyóiratnak. Tagja az UNESCO Információt Mindenkinek Program Információs Műveltségi Munkacsoportjának.

Z. Karvalics László egyetemi docens 2007 óta a Szegedi Tudományegyetemen a Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék munkatársa (2011-ig vezetője). A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) alapító-igazgatója, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Információs- és Tudásmenedzsment Tanszék vezetője volt 2005 és 2006 között. 2001 és 2006 között az Információs Társadalom című folyóirat főszerkesztője.

Mindketten tagjai az Európai Információs Műveltségi Konferencia (ECIL, European Conference on Information Literacy) állandó és programbizottságának.

Sonja Špiranec a Zágrábi Egyetem Információ- és Kommunikációtudományi Tanszékének docense, az Információtudományi Intézet igazgatója. Az információs műveltséggel foglalkozó európai konferencia (European Conference on Information Literacy, ECIL) egyik alapítója és főszervezője. A szerbiai ČITALIŠTE szerkesztőbizottságának tagja.

A kötet a Prospero.hu oldalon vásárolható meg, december 31-ig 20 %-os kedvezménnyel 18 656 Ft helyett 14 924 Ft-ért.

Várjuk Önöket a bemutatón!

Külföldi szakmai újdonságok a Könyvtári Figyelő új számának referátumaiból – 3. rész

2016. 10. 27., cs - 15:17

Feimer Ágnes, a KF Külföldi folyóirat-figyelő rovatának szerkesztője összeállításának utolsó részében az alábbi referátumokat ajánlja:

A 184. sz. referátumban összefoglalt cikk a Reykjavíki Városi Könyvtár interkulturális programjait mutatja be, amelyeket a bevándorlók számára szervez (akiknek többsége lengyel, litván és Fülöp-szigeteki).

A könyvtári kiállítások szervezésének sajátosságaival foglalkozik – öt brit tudományos könyvtár tapasztalati alapján – a 189. sz. referátum.

A 190. sz. referátum arra mutat be példát, hogy lehet a crowdsourcingot a használókkal való kapcsolatépítés eszközeként alkalmazni, a 197. sz. pedig hasznos tanácsokat ad a közösségi média legcélszerűbb használatára egyetemi könyvtárakban.

A könyvtári nyári olvasóklubok hatását vizsgálja az általános iskolások olvasási szokásaira és teljesítményére a 194. sz. referátumban ismertetett cikk.

A 2000-es évek eleje óta működő cseh webarchívum elmúlt évi tevékenységéről számol be a 203. sz. referátum.

Az „örökzöld” téma, a nyílt hozzáférés ezúttal is szerepel számos cikkben: a 204. sz. referátum a nyílt hozzáférésű folyóiratok helyzetét tekinti át Olaszországban, a 205. sz. pedig a nyílt hozzáférésű publikálás alapelveinek meghatározására tesz kísérletet.

Jó böngészést kívánunk!

Külföldi szakmai újdonságok a Könyvtári Figyelő új számának referátumaiból – 2. rész

2016. 10. 25., k - 10:38

A Könyvtári Figyelő 2016/3-as számának külföldi folyóirat-figyelőjéből Feimer Ágnes, a rovat szerkesztője ad ízelítőt:

A 163. sz. referátum svéd közkönyvtári vezetők körében végzett felmérés eredményeit ismerteti, amely a könyvtár iránti politikai figyelemről érdeklődött. A 181. sz. referátumban összefoglalt cikk azt vizsgálta, hogyan szolgálhatják ki legjobban a közkönyvtárak a szegénységben élő gyermekeket.

A 166. sz. referátumból megismerhetjük azokat a kihívásokat, amelyeket az elektronikus könyvek kötelespéldány-szolgáltatása jelent a nemzeti könyvtárak számára, a 167. sz. pedig bemutatja, hogyan történik a hálózati kiadványok gyűjtése, megőrzése és szolgáltatása a Német Nemzeti Könyvtárban. Az e-könyvek előfizetési csomagjainak visszásságaira hívja fel a figyelmet a 168. sz. referátumban ismertetett cikk.

A 177. sz. referátum érdekes kutatásról számol be, amely azt vizsgálta, alulértékelik-e a tájékoztató könyvtárosok munkájuk eredményességét. A 178. sz. referátumból megtudhatjuk, hogyan kezeli a könyvtárközi kölcsönzési kéréseket a Norvég Tároló Könyvtár, ahol a tárolás alapelve a kaotikus tárolás (a könyveknek nincs állandó helye a raktárban).

Folytatása következik!