Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár

Tartalom átvétel
Könyvtáros? Hallgató? Oktató? Kutató? Érdeklődő? Várjuk a "könyvtárosok dolgozószobájában"!
Frissítve: 30 perc 52 másodperc

Külföldi szakmai újdonságok (2. rész)

2017. 08. 15., k - 12:56

Folytatjuk Feimer Ágnes szerkesztő válogatásának közlését a Könyvtár Figyelő 2017/2-es számának referátumaiból:

A szórakoztató olvasmányok és általában az olvasás szerepére és fontosságára emlékeztet a 108. sz. referátumban ismertetett cikk, a 109. sz. pedig az olvasásról Ukrajnában végzett legutóbbi szociológiai vizsgálatok eredményeiről számol be.

A játékosítással (gamification) két referátum is foglalkozik: a 112. sz. a könyvtári szolgáltatások játékos megismertetésének módjairól szól, a 118. sz. pedig a tanító játékok világába enged bepillantást. A 116. sz. referátum a mobil applikációk csehországi közgyűjteményekben való használatát tekinti át, és hoz külföldi példákat e programok alkalmazásáról.

A Szlovák Nemzeti Könyvtár által megvásárolt e-könyvek elérésének módjait és e szolgáltatatás kihasználtságát mutatja be a 115. sz. referátum.

Ebben a számban igen gazdag a számítógépes könyvtári rendszerek szakcsoportja: a 120. sz. referátum egy olasz cikk alapján a könyvtári platformokról (library service platforms) nyújt áttekintést, a 121., 122. és a 124. sz. pedig a Bibliothek c. folyóirat tematikus számának köszönhetően az új generációs könyvtári rendszerek (köztük az Alma) bevezetésének osztrák, finn, ill. norvég tapasztalatait összegzi, az izlandi könyvtárakban alkalmazott megoldásokat a 123. sz. referátum ismerteti.

Hogy mit jelent a nyílt tudomány világa, azt megtudhatjuk a 127. sz. referátumban összefoglalt cikkből, és hogy mindez mivel jár a dokumentumszolgáltatás jövőjére nézve, azt a 128. sz. referátumból.

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2017/2).

Jó böngészést kívánunk!

Uborkaszezon helyett: külföldi szakmai újdonságok (1. rész)

2017. 08. 01., k - 14:41

A Könyvtári Figyelőlegújabb, 2017/2-es számának referátumaiból összeállította a szerkesztő, Feimer Ágnes:

A 2. szám elején a 73. sz. referátum a tudományos teljesítmény mérésére szolgáló új eszköz, az altmetrika (altmetrics) előnyeivel és hátrányaival foglalkozik.

Az egyes országok könyvtárügyét bemutató szakcsoportban az indiai könyvtárak jelenlegi helyzetével foglalkozik a 76. sz. referátum, a holland könyvtárüggyel a 77. sz., de ide kapcsolódik az olaszországi könyvtárak együttműködését meghatározó Sevizio bibliotecario nazionale tevékenységét ismertető 78. sz. referátum is. A bevándorlóknak nyújtott digitális könyvtári szolgáltatások terén kialakított skandináv együttműködés részleteiről számol be a 79. sz. referátum, amelynek alapjául a Scandinavian Library Quarterly utolsó számának cikke szolgált. E nagy múltú, értékes, sok gyakorlati információt tartalmazó lap történetét a 130. sz. referátumból ismerhetjük meg.

A 2016. évi új orosz kötelespéldány-törvény megalkotásának folyamatáról és a főbb változásokról ad tájékoztatást a 81. sz. referátumban összefoglalt cikk.

A 83. sz. referátumban hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogyan rendezzünk könyvtárunkban webináriumot. A norvég Nyitott könyvtárak nevű projektet mutatja be a 84. sz. referátum, a 87. sz. pedig esettanulmányt közöl arról, hogyan lehet fenntartani a könyvtári szolgáltatásokat az épület felújítása alatt egy egyetemi könyvtárban.

A részvételi közkönyvtár gondolatát és skandináv megvalósítását ismerteti a 89. sz. referátum, a 91. sz. pedig tanácsokat ad ahhoz, hogyan alakítsunk ki tereket a tizenévesek számára (természetesen az érintettek bevonásával). Viszonylag ritkán előforduló könyvtártípussal, a mozgókönyvtárakkal két referátum is foglalkozik, a 92. és a 93. sz., ez utóbbi igen hangulatos képet fest a lappföldi könyvtárbuszos ellátásról.

A gyűjteményfejlesztés gyakorlatának jelenlegi irányait egy 16 könyvtárra kiterjedő észak-amerikai felmérés alapján mutatja be a 94. sz. referátum, a 96. sz. pedig svájci közös tároló könyvtár kialakításának folyamatába és működésébe ad bepillantást.

Az FRBR Library Reference Modelt egy olasz cikk alapján ismerteti röviden a 98. sz. referátum. A 100. sz. érdekes kezdeményezésről, mozgó tájékoztató szolgálat – „könyvtári járőrökkel” (BibScouts) történő – megvalósításáról tudósít.

A legnagyobb könyvtárközi kölcsönzési hálózat, a WorldShare Interlibrary Loan működését mutatja be számos példán keresztül a 101. sz. referátum. A 103. sz. referátumban összefoglalt cikk a menekültek számára nyújtott holland könyvtári szolgáltatásokról nyújt tájékoztatást.

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2017/2).

Folyt. köv!

Személyes látogatásukat legközelebb augusztus 22-én várjuk

2017. 07. 15., szo - 12:10

Az OSZK nyári menetrendjéhez igazodva a Könyvtártudományi Szakkönyvtár is augusztus 22-én nyit ki legközelebb. Addig is működik a könyvtárközi kölcsönzés, távoli szolgáltatásaink és a Könyvtárosok Dolgozószobája.
Minden kedves olvasónknak, látogatónknak, személyes és virtuális ismerősünknek szép nyarat, kellemes pihenést kívánunk!

Megjelent a Könyvtári Figyelő 2017/2. száma

2017. 07. 10., h - 15:53

Kovács Katalin felelős szerkesztő ajánlja:

Megjelent a Könyvtári Figyelő 2017. második negyedévi száma (2017. 2. ). Előfizetőink a jelszavukkal távolról is elérhetik az új számot, egyidejűleg a 2016. 4. szám elektronikus felületét mindenki számára megnyitottuk.

A Könyvtári Figyelő 2017. 2. számának tartalma:
Abstracts   165-168.

Tanulmányok

RÓZSA Dávid: Szakkönyvtárak a holnap határán
3. rész: Az egészségügyi, az akadémiai kutatóintézeti és az egyéb szakkönyvtárak Magyarországon 169-180.

SIPOS Anna Magdolna: A folyóiratkrízisről. A szakfolyóiratok kiadási modelljének változásairól és áremelkedési tendenciáiról könyvtáros szemmel. 2. rész   181-195.

HORVÁTH Ádám – NÉMETH Márton: Kulturális közkincsek feltárása nyílt bibliográfiai adatok révén    196-210.

KÁPOSZTÁS Edit – KARDOS Helga: 60 éves az ENSZ Letéti Gyűjtemény az Országgyűlési Könyvtárban (csak elektronikusan)

Műhely
DANCS Szabolcs:  Röviden az RDA-ról   211-217.

GYURICZA Andrea: Szabványos metaadatok jelentősége a kooperatív szolgáltatásokban
Átállás a HUNMARC-ról a MARC21 szabványra a WorldCat-csatlakozás előkészítéseként   218-225.

Múltunkból
KNAPP Éva: Zrínyi Miklós Adriai tengernek Syrenaia (Bécs, 1651) – a díszcímlap könyvészeti, ikonográfiai és irodalmi értelmezéséhez   226-231.

Megszólított elődök
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna:„Harmonikus egységbe olvad itt a józan gyakorlatiasság, az elmélet, a tudományos kutatás és a mások kutatásának a támogatása.” Csapodi Csaba (1910–2004) és Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993)     232-250.

Kitekintés
JÁVORKA Brigitta: A visegrádi országok könyvtárosainak további válaszai a digitális kor kihívásaira    251-256.

Könyvszemle
A könyvtár és a tudományos kutatás paradigmaváltásában
Koltay Tibor – Špiranec, Sonja – Z. Karvalics László: Research 2.0 and the future of information literacy. London, Chandos, 2015. (Ism.: Fodor János)      257-261.

Egy elfeledett polgár a 19. századból: Hoffmann Alfréd. Művelt könyvkiadó és modern vállalkozó
Simon Melinda: Hoffmann Alfréd és a dualizmus könyvkereskedelme. Budapest, Balassi Kiadó, 2016.
(Ism.: Borvölgyi Györgyi)       262-265.

Martin Schmeizel feltámasztása, avagy egy rehabilitációs kísérlet eredményei
Verók Attila: Martin Schmeizel, 1679–1747. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2015. (Ism.: Tóth Béla István)   266-268.

Új ISO-szabványok a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban (Összeáll.: Csikász-Nagy Ágnes)    269-270.

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)    271-315.

Jó tájékozódást, jó olvasást kívánnak a szerkesztők.

Egy lappangó Ady-kézirat – a Nyugat első nemzedéke és az olvasás, avagy: ki mit tart a nachtkaszlin?

2017. 06. 15., cs - 10:33

Kedves Kollégák!

Szeretettel várjuk minden barátunkat, kedves ismerősünket és az érdeklődő, művelt közönséget a Könyvtártudományi Szakkönyvtár kamarakiállítására. A bemutatandó könyvtörténeti csemegét csupán egyetlen alkalommal, az idei Múzeumok éjszakáján lehet megtekinteni könyvtárunkban.
A kiállítás minden látogatója erre az alkalomra készült ajándékot, Major Henrik grafikáival ellátott könyvjelzőt kap.
Az esemény további részletei:

Egy lappangó Ady-kézirat – a Nyugat első nemzedéke és az olvasás, avagy: ki mit tart a nachtkaszlin?

„mit el kellett olvasnom, kezembe került, akár boltból, akár kölcsönzéssel, akár a vasúti kocsiban találtam.”

Múzeumok éjszakája, 2017. június 24.
Helyszín: Könyvtártudományi Szakkönyvtár, OSZK 7. szint

Egy lappangó, de most újrafelfedezett levél a Könyvtártudományi Szakkönyvtár állományában – és egyéb kéziratok egy 1918-ban kiadott könyvben!

  • 18.00: Egyéjszakás minikiállítás – megnyitás
  • 21.30: Az értékes lelet kézirattárnak történő átadása – PEZSGŐBONTÁSSAL egybekötve

Ady Endre egyik utolsó, eddig lappangó levele nemrég került elő a könyvtáros Kőhalmi Béla hagyatékából, a Könyvek könyve című, általa szerkesztett kötetbe beragasztva, egyéb levelekkel és ex librisekkel együtt. Kiállításunk középpontjában – a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal – az 1918-ban napvilágot látott Könyvek könyve áll, mely kortárs közéleti személyiségek, írók, tudósok vallomásait tartalmazza nagy hatású olvasmányaikról, legkedvesebb könyveikről, újra és újra elővett, éjjeliszekrényen tartott „bibliáikról”. Az irodalmi ankét 87 válaszadója között ott találjuk Ady Endrét, Babits Mihályt, Karinthy Frigyest, Móricz Zsigmondot, továbbá Jászi Oszkárt, Szabó Ervint és Kner Imrét is.

A könyv bevezetőjét idézve: „Amit tehát az ilyen ankéttől várni lehet: finom oktatások átélt könyvkalandokról, saját magunk kárörvendezése afölött, hogy íme, az általunk tisztelt tudós és író urak is hogy megjárták, vigasztalások, hogy a könyvvel szemben való elfogulatlanságot is csak temérdek bukdácsolás árán lehet megszerezni és végül egy sereg finom egyéniség vallomását az olvasás értékéről és írói hatásokról és útbaigazításokat, forrásnyomokat irodalomtörténészek számára.”

A kiállítás kurátora: Szabó Piroska könyvtáros.

Olvasópályázati nyertesek látogatása a KSZK-ban

2017. 06. 13., k - 18:15

Néhány héttel ezelőtt sok és kedves vendéget fogadtunk a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban. A tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum Gyermekrészlegének olvasópályázati győztesei kirándulást nyertek a versenyben, és ennek keretében az Országos Széchényi Könyvtárba is ellátogattak.
Vezetőjük, Vasáros Ferencné gyermekkönyvtáros kolléganő, kifejezett kérésünkre a KSZK olvasótermébe is elhozta a gyerekeket kölcsönös bemutatkozásra. Pompás ajándékokkal, meglepetésekkel is készültek, melyekből kettőt bemutatunk az alábbi képeken.
A szintén ajándékba kapott olvasópályázati anyagok közül ötöt köszönettel állományba vettük. Személyesen és könyvtárköziben is kölcsönözhetők.
Óvodás Klub
Már Tudok Olvasni Klub
Kíváncsiak Klubja
Madarakról
Természetről, madarakról
A már több mint tíz éve megrendezett olvasópályázati vetélkedők ez évi fordulóiról pedig részletes tudósítás olvasható a Tapolcai Újságban és a Veol.hu-n.
Gratulálunk az idei győzteseknek, nem kevésbé a lelkes gyerek- és könyvszerető könyvtárosoknak és pedagógusoknak!
Köszönjük a látogatást, máskor is szívesen látjuk a csapatot

Íme a szellemes és ötletgazdag ajándékok – a Nagy Könyv:

… mely fontos információkat rejt:

És a bolygóközi könyvtárrajongók képregénye:




Közkönyvtárak és a társadalmi igazságosság

2017. 05. 12., p - 13:48

A Cselekvő Közösségek Program keretében beszerzett kötet már kölcsönözhető a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban.
Kovács Katalin könyvismertetése.

PATEMAN, John – VINCENT, John: Public libraries and social justice
London ; New York : Routledge, 2016.
(cop. 2010.). – 199 p.
ISBN 978-0-7546-7714-4

Nagy-Britannia egyike a világ leggazdagabb országainak, mégis minden ötödik brit szegénységben él. A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) 2009-ben olyan indikátorokat dolgoztatott ki, melyekkel számszerűsíthetők a társadalom egyes rétegei közötti egyenlőtlenségek (pl. gyermekhalandóság, születéskor várható élettartam, táplálkozási szokások, lakásviszonyok, általános közérzet, mentális állapot stb. és sok más mutató alapján).
A közkönyvtáraknak túl kell lépniük a tőlük hagyományosan elvárt szerepükön és olyan stratégiában kell gondolkozniuk, miként tudnának saját eszközeikkel részt venni és segíteni a társadalmi  egyenlőtlenségek csökkentésében. A közkönyvtárak elsősorban a középosztály könyvtári ellátásában, ill. korábban a munkások önképzésének támogatásában mutattak fel jelentősebb eredményeket, de mindezidáig kevésbé voltak sikeresek a társadalom peremére szorultak megszólításában.
Egy kisebb helyi közösségnek nagyjából 21%-a tekinthető rendszeres könyvtárhasználónak, 27% körüli a rejtőzködő vagy passzív használók aránya, míg a könyvtárat egyáltalán nem látogatók 52%-os csoportját lényegében figyelmen kívül hagyják a könyvtárak.
A szerzők először a társadalmi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségek történeti hátterét, majd a problémák megoldására tett kormányzati, politikai és szakmai intézkedéseket ismertetik. Gyakorlati példák bemutatásával támpontokat adnak a helyi szükségletekre épülő, egyedi könyvtári szolgáltatások fejlesztéséhez.
A szerzők nem győzik hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a közkönyvtárak tekintsék szívügyüknek a társadalmi igazságosság kérdéseit és a hátrányos helyzetűek igényeire épülő szolgáltatásaik kialakításával (személyre szabott információkkal és dokumentumokkal, képzéssel és programokkal, jogsegély-szolgáltatással, mobil-, ill. kihelyezett szolgáltatásokkal) segítsék a szociálisan, egészségileg vagy más okok miatt hátrányos helyzetbe került (munkanélküli, hajléktalan, menekült, testi vagy szellemi hátrányokkal küzdő, csellengő stb.) embereket.
A könyv függeléke ajánlásokat tartalmaz az állami és könyvtárszakmai szinten szükséges tennivalókról. (Kovács Katalin)

A szerző e témáról szóló, a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban elérhető, korábban megjelent művei:

Public libraries and social class / John Pateman.- Leeds : Leeds Metropolitan Univ., 1999. IV, 17 p.
(Public library policy and social exclusion working papers)
Raktári jelzete: 4-10796

The state, communities and public libraries : their role in tackling social exclusion / John Pateman
Part 2. [ed.] School of Information Management Leeds Metropolitan University. IV. 32 p.
(Public library policy and social exclusion working papers)
Raktári jelzete: 4-10800

Developing community-led public libraries : evidence from the UK and Canada / by John Pateman and Kent Williment. – Farnham : Ashgate , cop. 2013. 243 p.
Raktári jelzete: 3-15740

Megjelent a MAKSZAB 2016/2-es száma

2017. 05. 08., h - 16:28

A Honffyné Felhő Ágnes által Borvölgyi Györgyi közreműködésével  szerkesztett MAKSZAB friss, online száma már elérhető.
Idézünk a nemzeti bibliográfiai rendszer részét képező szakbibliográfia előszavából:

“A MAKSZAB hagyományosan a könyvtár-és tájékoztatástudomány teljes magyar szakirodalmának feldolgozására törekszik, a dokumentumtípusok lehető legteljesebb körét tekintve. …
Kiadványunk  a  témakör  publikált  szakirodalmát  regisztráló  nemzeti  szakbibliográfia,  amelynek  közreadásáról  több évtizede a KSZK [Könyvtártudományi Szakkönyvtár] gondoskodik. … 2007-től évente két számot adunk közre. Ettől az évtől a MAKSZAB-füzetek teljes anyaga (a monográfiák kivételével) a HUMANUS adatbázisban is kereshető (http://www.oszk.hu/humanus). …
Az e-változat – hasonlóan a korábban nyomtatott kiadvány formájában megjelent bibliográfiához – tematikus felépítésű; a bibliográfiai részhez betűrendes és tárgyszómutató tartozik, a részletes tudnivalókról lásd az útmutatókat. …
Érdeklődéssel várjuk szíves észrevételeiket

a MAKSZAB szerkesztői (makszab@oszk.hu)
Könyvtári Intézet, Könyvtártudományi Szakkönyvtár”

 

Külföldi szakmai újdonságok a Könyvtári Figyelő új számának referátumaiból – 2. rész

2017. 05. 02., k - 8:28

Folytatjuk a KF Külföldi folyóirat-figyelő rovatából a szerkesztő, Feimer Ágnes által készített összeállítás közlését. A friss referátumok teljes választéka a Humanus adatbázisban érhető el, a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2017/1).

A 45. sz. referátum a könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás helyzetéről ad áttekintést Hollandiában. A német könyvtárak közös projektjét, a 18. századi német nyomtatványok feldolgozását és digitalizálását célzó VD 18 programot ismerteti a 48. sz. referátum.

A 49. sz. referátum arról számol be, hogy a német könyvtárak hogyan vesznek részt az ország befogadási politikájának megvalósításában. Az 53. sz. referátumban tanácsokat olvashatunk arról, hogyan toborozzunk önkénteseket, és milyen módszerek segíthetnek megtartásukban.

Az információs túlterhelést új szempontból (hogyan érzékelik azt a különböző életkorú emberek) vizsgálta az 56. sz. referátumban ismertetett kutatás.
Az információs műveltség a témája 4 referátumnak is, ezek közül kettő (62. és 63. sz.) a játék szerepével foglalkozik a használók képzésében.

A 65. sz. referátumból megismerhetjük a csehországi ArcLib projektet, amelynek célja a digitális adatok hosszú távú archiválását biztosító rendszer kiépítése a könyvtárakban.
Az integrált könyvtári rendszereket felváltó könyvtári szolgáltatási platformok beszerzésével kapcsolatos teendőket veszi sorra a 68. sz.referátumban ismertetett cikk szerzője.

Jó böngészést kívánunk!