Külföldi szakmai újdonságok a Könyvtári Figyelő új számának referátumaiból – 1. rész

A szerkesztő, Feimer Ágnes összeállítása:

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2017/1).

Az 1. számban rögtön az elején érdekes összehasonlítást találunk a könyvtár- és információtudomány és a digitális bölcsészet kapcsolatáról, vélt és valós erősségeikről és gyengeségeikről (2. sz. referátum).

A nemzetközi könyvtárügy szakcsoportjában a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglakozó nemzetközi szervezet, az IBBY (International Board on Books for Young People) tevékenységét ismerhetjük meg a 8. sz. referátum alapján, a 9. sz. pedig olyan orosz cikket ismertet, amely az ún. Right to be Forgotten (a töröltetés joga) kérdését járja körül az IFLA ezzel kapcsolatos nyilatkozatára is kitérve.

A 10. sz. referátum a gyorsan fejlődő Katar könyvtárügyét mutatja be, a 23. sz. a török közkönyvtárak múltját és jelenlegi helyzetét tekinti át. A digitális könyvtárak és a szerzői jog Lengyelországban a témája a 13. sz. referátumban összefoglalt cikknek. A 20. sz. referátumból ismerhető meg az amerikai Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ACRL) soron következő elemzése a felsőoktatási könyvtárakat érintő legfontosabb trendekről. Ugyancsak amerikai vizsgálat, a 2013.évi Digitális Befogadási Felmérés – amely a közkönyvtáraknak a digitális integrációban játszott szerepét tárta fel – eredményeiről számol be a 24. sz. referátum.

A 30. sz. referátum az oslói Biblo Tøyent, az első olyan norvég könyvtárat mutatja be, amely kizárólag a 10–15 éveseket szolgálja. A kisgyermekeknek nyújtott könyvtári szolgáltatások jelentőségére, a gyermekkönyvtárosok szerepének fontosságára hívja fel a figyelmet a 32. sz. referátumban összefoglalt cikk.

Az állomány, állományalakítás szakcsoportjának mind a négy cikke rendkívül érdekes: a 34. sz. referátum olyan kísérletről számol be, amelynek célja ún. lebegő gyűjtemény kialakítása egy felsőoktatási könyvtárban, a 35. sz. bemutatja, hogyan kezelik a „big deal”-eket a Maastrichti Egyetem könyvtárában, a 36. sz. a gyűjteményfejlesztés megújítását célzó manchesteri kísérleti projektet ismertet, végül a 37. sz. arról a berlini felzúdulásról tudósít, amit az okozott, hogy a Berlini Központi és Tartományi Könyvtár állománygyarapításának egy részét külső szolgáltatóra bízta („kiszervezte”).
Érdekes és időszerű kérdést vet fel Birger Hjørland a 43. sz. (auto)referátumban összefoglalt cikkében: van-e helye a hagyományos tezaurusznak a modern információkeresésben?

Folytatása következik!

 

A bejegyzés kategóriája: Újdonság
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>