TANULMÁNYOK
Honvédségi szakkönyvtári gyűjtemények. Helyzetkép
ANDAHÁZI SZEGHY Viktor

A magyar könyvtári rendszer kevéssé ismert szereplői a honvédségi könyvtárak. A helyzet   összefügg azzal, hogy a néhány nyilvános gyűjtemény mellett e könyvtárak többsége csak részlegesen vagy egyáltalán nem nyilvános. A Magyar Honvédség fenntartásában jelenleg 31 könyvtár működik, ebből 12 lát el szakkönyvtári feladatokat. A honvédségi könyvtárak jelentősen különböznek egymástól elhelyezési, infrastrukturális, gyűjteményépítési és személyzeti körülményeik tekintetében. A tanulmány első felében általános leírást kapunk a honvédségi könyvtárak működési jellemzőiről, a második részben pedig a legrégebbi és legértékesebb gyűjteménnyel rendelkező négy szakkönyvtár – közismert nevükön: a Haditechnikai Könyvtár, a Honvédkórház Tudományos Könyvtára, a Geoinformációs Szolgálat Könyvtára, valamint a Hadtörténeti Könyvtár munkáját ismerjük meg részletesebben.

Szerzői jogi műveltség a magyar könyvtárosok körében
KOLTAY Tibor – MURÁNYI Péter – JÁVORSZKY Ferenc – AMBERG Eszter

A szerzői jogi műveltségről készült 2014-es nemzetközi (brit és négy további ország) felméréséhez kapcsolódva a magyar könyvtárosok is kitölthették a 22 kérdésből álló online kérdőívet a szerzői joggal kapcsolatos ismereteikről és könyvtári tapasztalataikról. A magyar válaszolók 145-en voltak. A kérdőív először a szerzői joggal összefüggő általános ismeretekre és a nemzeti, nemzetközi intézményekre kérdezett, aztán az intézményi szintű előírásokról való tájékozottságot mérte, végül az oktatás, képzés szerepére kérdeztek a szerzői jogi ismeretek fejlesztése érdekében. Az elemzés a kérdőív sorrendjét követve táblázatos formában mutatja be a válaszokat, melyekhez a szerzők magyarázatokat fűztek. A kisebb-nagyobb eltérésektől eltekintve a magyar eredmények is a nemzetközi megállapításokhoz hasonló eredményeket hoztak. Általánosságban és összefoglalóan elmondható, hogy a válaszadók szerzői jogi műveltségi szintje alig éri el a kívánatos szintet, és hogy a könyvtárosok szerzői jogi műveltségének fejlesztése érdekében szükség lenne a képzés erősítésére.

MŰHELY
A biográfiai index műfajának megújítási kísérlete a Magyar Életrajz Kalauzban 1. rész
Elméleti alapok és a rendszer kiépítése
NÉMETH Tibor

Több mint három évtizede építi saját erejéből (szabadidejében, saját költségén) nagyszabású életrajzi kalauzát, nemzeti digitális névkataszterét a celldömölki városi könyvtár vezetője. A tanulmányban először a biográfiai index műfaját mutatja be, majd áttér a Magyar Életrajzi Kalauz történetére. Megismerjük az 1985-ös cédulás jegyzeteléstől az 1998-as MABI (Magyar Bibliográfiai Index Betéti Társaság) bejegyeztetésén, majd a 2000-ben megjelent CD-ROM-változaton keresztül a mai kb. 400 ezer rekordot tartalmazó adatbázisig tartó utat. A reprezentatív digitális névkataszter a biográfiai index műfajának lehetőségeit kihasználva kívánja összegyűjteni azoknak a személyeknek az adatait, akik a magyar történelem során bármely területen jelentős szerepet töltöttek be, illetve, akik már önálló címszóval szerepelnek a különféle életrajzi adattárakban. Ismerteti az adatgyűjtés koncepcióját és részletesen bemutatja az adattár szerkezetét (törzsnév, születési és halálozási adatok, működési hely, foglalkozási adatcsoportok, elismerések, névvariánsok, adateltérések, kiegészítő adatok, hivatkozások), továbbá a visszakeresési lehetőségeket (névalakok, kronológiai szűkítés, adatmezők szerinti, ill. kombinált keresés) és példákkal illusztrálja a leírtakat.

E-LEARNING ÉS A KÖNYVTÁRAK
Előszó a sorozathoz (Bánkeszi Katalin)

Az új sorozat azzal a céllal indul, hogy átfogó képet adjon az elektronikus tanulásról és tanításról, és segítse az e-learning népszerűsítését Az általános fogalmak és az elméleti ismeretek bemutatása mellett a sorozat írásaiban a következő témákról lesz szó: miért e-learning, melyek az e-learning előnyei és hátrányai; mi az e-learning pszichológiája; mi jellemzi az elektronikus oktatási környezetet; milyen típusai vannak az  elektronikus tananyagnak.

Az elektronikus tanulás, avagy gondolatok az e-learning világáról
BÁNKESZI Katalin – SZEPESI Judit

A sorozat első részében a szerzők először az e-learning fontosságáról, majd a stratégiai tervek oktatásról és digitalizálásról megfogalmazott elveiről szólnak. Ezután kerül sor az elektronikus tanulás kialakulásának és változásainak (a távoktatás kialakulása, az IKT megjelenése, a hálózati alapú oktatás) ismertetésére, s végül az elektronikus tanulás szereplőit, eszközeit, mai helyzetét és a könyvtárak lehetőségeit, szerepét ismerhetjük meg.

A magyarországi digitális fejlesztéseket a Digitális Jólét Program foglalja keretbe. Ehhez kapcsolódóan 2017 tavaszán elkészült a Közgyűjteményi Digitális Stratégia 2017–2025, mely foglalkozik az elektronikus tanulási formákkal is. A stratégia támogatja a távoktatás szerepének erősödését és javasolja a közgyűjteményi tartalomra épülő digitális tananyagok körének bővítését. Az írás áttekinti az e-tanulás, a távoktatás, a számítógép alapú tanulás és az online oktatás formáit, ismerteti az elektronikus tanulás napjainkban használatos formáját, definiálja a tanulási folyamat szereplőit, a képzést támogató eszközöket, és megvizsgálja a könyvtárak szerepét az online tanulási felületek kialakításában. Megállapítja, hogy az e-tanulás egyénhez igazodó lehetőségei (a tanulás eszközkészlete és a tutor szerepe) vonzóan rugalmassá és személyre szabhatóvá teszik ezt a tanulási formát.

MÚLTUNK
Magyar királyi honvédségi tiszti magánkönyvtárak a XIXI-XX. század fordulóján
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella

A Magyar Királyi Honvédség létrejötte (1868) után fokozatosan szerveződött meg a különféle információs igényeknek megfelelő differenciált intézményi könyvtári rendszer: a Honvédelmi Minisztérium, a Ludovika Akadémia, a katonai iskolák, kórházak, az alakulatok, laktanyák és a tudományos, vagy kaszinóegyletek könyvgyűjteményei. Ezek mellett maga a Honvédség is elvárta, jó szemmel nézte a katonák önművelését, tudományos munkásságát, a magánkönyvtárak birtoklását, gyarapítását, a katonai bibliofíliát. 1886-ban jelent meg György Aladár tollából az első hazai könyvtárstatisztikai munka, a Magyarország köz- és magánkönyvtárai, amely az intézmények és magánszemélyek önkéntes adatközlésén alapul. A dolgozat György Aladár munkájára alapozva mutatja be Kostyán Ferenc, Máriássy János, Hollán Ernő, Türr István, Jelentsik Vince, Kápolnai Pauer István és Mádi Kovács György könyvtárát, életútját és erudícióját.

MEGSZÓLÍTOTT ELŐDÖK
„Tudatosan vállalta a könyvtárosságot, évtizedekenkeresztül hűséggel szolgálta választott hivatását egyetlen munkahelyén, a Budapesti Egyetemi Könyvtárban” Vértesy Miklós (1907–1991)
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna

Az ELTE Könyvtártudományi Tanszék egykori tanszékvezetője, Voit Krisztina hagyatékában talált, publikálatlan pályainterjúk szerkesztett változatát mutatták be két éven át tartó sorozatukban az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet munkatársai. Az interjú-sorozat befejező részében Vértesy Miklós, az ELTE Egyetemi Könyvtár Ritkaságtárának vezetője beszél – öninterjú formájában – életéről és szakmai pályafutásáról. Generációk nőttek fel a Szentmihályi Jánossal közösen jegyzett, 1963-ban megjelent szakirodalmi kalauzán (Útmutató a tudományos munka magyar és nemzetközi irodalmához), tanultak  könyvtártörténeti munkáiból (Könyv- és könyvtártörténet; A Budapesti Egyetemi Könyvtár története, Magyar könyvtártörténet) és tájékozódtak az Egyetemi Könyvtár általa szerkesztett évkönyveiből. Válogatott bibliográfia és gazdag jegyzetanyag egészíti ki a pályarajzot.

KITEKINTÉS
Nemzetközi körkép a webarchiválás gyakorlatából
NÉMETH Márton

Az OSZK fejlesztési projektében megteremtődtek a feltételei annak a kísérleti projektnek, amelyben felmérik a webarchiváláshoz szükséges szoftver és hardver igényeket és szakmai ismereteket. Az írás áttekinti a webarchiválási szolgáltatásokat megalapozó nemzetközi jó gyakorlatokat. A bemutatott példák (ausztrál, nagy-britanniai, dán, cseh, szlovák, szlovén, észt, holland és osztrák) alapján látható, hogy mind a szervezeti kereteket, mind a jogi szabályozást tekintve vegyes az összkép. Az adott ország gazdasági, pénzügyi helyzete, szakmai háttere, az együttműködés kultúrája mind befolyásolják a kialakított gyakorlatot.

LIBER Journčes – LIBER napok könyvtárvezetőknek
GAÁLNÉ KALYDY DÓRA

A szerző a LIBER (Ligue des Bibliothčques Européennes de Recherche) könyvtárvezetők számára Párizsban rendezett három napos továbbképzésén vett részt. Cikke a rendezvény eseményeit és tapasztalatait rögzíti.

Új utakon az RDA – rövid jelentés az European RDA Interest Group 2017-es éves találkozójáról
DANCS Szabolcs

A cikk az EURIG (European RDA Interest Group, www.rda-rsc.og) Firenzében tartott találkozójáról és fontos üzeneteiről számol be. Az előadásokat az érdeklődő a http://casalini.it/eurig2017/ címen olvashatja el.

KÖNYVSZEMLE
Nem lenyelni – rágni! Z. Karvalics László Szó-kalauzáról

Karvalics László, Z.: Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához. Budapest, Tinta Kvk., 2017. 532 [1] p. (Ism.: Koltay Tibor)

Könyv a biblioterápiáról
Béres Judit: „Azért olvasok, hogy éljek”. Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig. Pécs: Kronosz Kiadó, 2017. 292 p. (Ism. Hajnal Ward Judit)

A nyomdászok Petőfije
Simon Melinda: A nyomdászok Petőfije: Mórocz Jenő és a többi „poéta szaktárs”. Budapest: MTA KIK ; Jaffa K. 111 p. (Ism. Pogány György)

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)