Rezümék – 2017/2

Tanulmányok

Szakkönyvtárak a holnap határán
3. rész: Az egészségügyi, az akadémiai kutatóintézeti és az egyéb szakkönyvtárak Magyarországon
RÓZSA Dávid

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 169–180.

A magyarországi szakkönyvtári rendszert bemutató cikksorozat jelen része néhány, a szakirodalomban többé-kevésbé elhanyagolt könyvtártípussal foglalkozik. Az egészségügyi szakkönyvtárak közé az egyetemek, az országos intézetek, a kórházak, a kutatóintézetek és a gyógyszergyárak gyűjteményeit soroljuk, ernyőszervezetük, a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége révén az egyik legszervezettebb szakkönyvtári csoport. Az akadémiai kutatóintézeti könyvtárak évtizedekig hálózati rendben működtek. Ez a kapcsolat mára meglazult, de tevékenységüket továbbra is igyekszik segíteni az egykori hálózati csomópont, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ. A több mint százötven bázis-, illetve letéti gyűjteményt számláló igazságügyi könyvtári hálózat radikálisan átalakult az utóbbi évtizedben; tevékenységüket, szolgáltatásaikat a nagyobb és erre leginkább felkészült magkönyvtárak koordinálják. A nemzeti, városi és szaklevéltári, valamint a minisztériumi-hatósági könyvtárak között egyelőre nincs hasonló együttműködés. A megmaradt kevés vállalati szakkönyvtár helyzeténél fogva, kevés kivétellel a szféra leginnovatívabb gyűjteményei közé tartozik. Szolgáltatásaikat döntően meghatározza a tudás-intenzív és profitorientált fenntartói környezet. A nem akadémiai kutatóintézeti könyvtárak közül a nemzeti könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtárát a szakma hazai központi gyűjteményeként ismerteti a cikk.

A folyóiratkrízisről

A szakfolyóiratok kiadási modelljének változásairól és áremelkedési tendenciáiról könyvtáros szemmel. 2. rész
SIPOS Anna Magdolna

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 181–195.

A tanulmány első része a folyóiratárak változási tendenciáit tekintette át nemzetközi és hazai környezetben vizsgálva az 1996 és 2015 közötti időszakot (Könyvtári Figyelő, 2017. 1. sz. 9–30. p.). A folytatásban az emelkedő folyóiratárak következtében nehéz helyzetbe került könyvtári állománygyarapítás lehetőségeit vizsgálja a szerző. A hazai szak- és felsőoktatási könyvtárak a folyóiratok tartalmát saját előfizetésű szakmai lapok, az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) programon keresztül elérhető adatbázisok, az Open Access-elérhetőségek és a repozítóriumok útján közvetítik. Bár az online folyóirattartalmak használata nem mindenhol integrálódott maradéktalanul a könyvtárak kínálatába, de biztató, hogy az EISZ statisztikái az utóbbi években mintegy ötmillió használatot regisztráltnak. A szerző elvégezte a hazai könyvtárak állománygyarapítási adatainak elemzését az elmúlt húsz évben beszerzett dokumentumokra és a hazai könyvtárak által előfizetett folyóiratok számának változásaira vonatkozóan. Az elemzés azt igazolja, hogy a hazai könyvtári rendszer leszakadóban van a kiadványpiac kínálatától, tehát a világ folyóirat-kínálata csökkenő arányban van jelen a magyarországi könyvtárakban, ez pedig a hazai tudományos csatornák szűkülését vonja maga után. A probléma komplex kezelésére a szerző javaslatokat fogalmazott meg.

Kulturális közkincsek feltárása nyílt bibliográfiai adatok révén
HORVÁTH Ádám – NÉMETH Márton

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 196–210.

A tanulmány széles összefüggésekbe ágyazva ismerteti azokat az alapelveket, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára is követett, amikor 2016-ban nyílttá tette online katalógusa összes bibliográfiai adatát. A nyílt adatok közzététele elméleti keretrendszerének megértéshez először az Open Data (nyílt adat) mozgalom történetét vázolja fel a szerző, majd értelmezi a kulturális közkincs fogalmát. Ismerteti az Europeana Public Domain Charterben rögzített alapelveket, melyek elsődleges célja a tartalomszolgáltatók számára világossá tenni, hogy az Europeana Alapítvány kiáll a közkincs-koncepció mellett és elősegíti az alapelvek megvalósulását az európai közgyűjteményekben. Az Open Data mozgalom szervezeti keretei után ismerteti az Open Data Commons, a Creative Commons (CC0), az Open Definition, OpenGLaM és Open Culture Data fogalmakhoz kapcsolódó projekteket is, illetve kivonatos részt közöl a CC0 1.0 Közkincs-nyilatkozatból. Érveket sorakoztat fel amellett, miért érdemes a könyvtáraknak nyílttá tenniük bibliográfiai adataikat, és részletezi az Europeana erőfeszítéseit a közgyűjteményi adatok aggregálásában és szolgáltatásában. Összefoglalja a nyílt bibliográfiai adatokról készült útmutató (Open Bibliographic Data Guide) szempontjait is, végül néhány európai ország gyakorlatát adataikat nyílttá tevő programjairól.

60 éves az ENSZ Letéti Gyűjtemény az Országgyűlési Könyvtárban
KÁPOSZTÁS Edit – KARDOS Helga

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp.- csak elektronikusan

Az ENSZ Letéti Gyűjtemény létrejöttét és történetét bemutató írás az Országgyűlési Könyvtár egyik, az országban egyedülálló különgyűjteményére irányítja a figyelmet. A történeti áttekintést a jelen gyűjteményi és szolgáltatási gyakorlatának bemutatása követi, mely kiegészül az online szolgáltatásokra épülő további fejlesztések ismertetésével.

Műhely

Röviden az RDA-ról
DANCS Szabolcs

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 211–217.

A hazai könyvtári szabványosítás megújításának kiemelt eleme a korszerűség kívánalmainak megfelelő, átfogó katalogizálási szabályzat bevezetése. Az írás célja, hogy közérthetően összefoglalja, amit az RDA-ról (Resource Description Access – forrásleírás és hozzáférés), azaz az angol-amerikai katalogizálási szabályzatról az olvasóknak első körben elmondani érdemes.

Szabványos metaadatok jelentősége a kooperatív szolgáltatásokban. Átállás a HUNMARC-ról a MARC21 szabványra a WorldCat-csatlakozás előkészítéseként
GYURICZA Andrea

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 218–225.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) 2016. januártól a korábban HUNMARC formátumban feldolgozott állományát ezután MARC21 formátumban tárja fel. Az automatikus konverziót precíz előkészületek és folyamatos utómunkálat követi. Az átállást a könyvtár Szakinformatikai, valamint Gyűjteményszervezési osztálya végezte a különböző állományrészek feldolgozóinak tapasztalatai alapján. Az írás részletesen bemutatja a két formátum közötti különbségeket és az átállás folyamatát. Az MTA KIK csatlakozási szerződést kötött a WorldCat adatbázissal. A csatlakozással a könyvtárnak az a szándéka, hogy megjelenjen a világkatalógusban, jobban bekapcsolódjon a nemzetközi kölcsönzésekbe és a digitális másolatrendelésekbe. Most egy próbacsomag összeállításán dolgoznak, melynek ellenőrzése és a konverziós folyamatok elvégzése után megkezdik az állomány feltöltését a WorldCat adatbázisába. A csatlakozás egyik fő feltétele az volt, hogy a tételek MARC21-formátumban kerüljenek a rendszerbe. Az írás a konverzió megtervezésének és végrehajtásának részletes bemutatásával a formátumkonverzió előtt álló könyvtáraknak is mintát ad a munkák megtervezéséhez és megszervezéséhez.

Múltunkból

Zrínyi Miklós Adriai Tengernek Syrenaia (Bécs, 1651) – a díszcímlap könyvészeti, ikonográfiai és irodalmi értelmezéséhez
KNAPP Éva

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017. no. 2. pp. 226–231.

A Syrena díszcímlapja eddigi értelmezéseinek és a képi toposzok elemzésének áttekintése után a szerző funkcionális könyvészeti megközelítéssel egészítette ki az illusztráció értelmezését összevetve egy korabeli olasz mű hasonló szerepű illusztrációt tartalmazó díszcímlapjával.

Megszólított elődök

„Harmonikus egységbe olvad itt a józan gyakorlatiasság, az elmélet, a tudományos kutatás és a mások kutatásának a támogatása” Csapodi Csaba (1910–2004) és Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993)
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 232–250.

Az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet munkatársai egykori tanszékvezetőjük, Voit Krisztina hagyatékában talált publikálatlan pályainterjúk szerkesztett változatát mutatják be egy éve kezdődött sorozatukban. A most közreadott interjúban a Corvina-könyvtárral foglalkozó könyvtörténész házaspárral, Csapodi Csabával, az MTA Könyvtár kézirattárának egykori vezetőjével, és Csapodiné Gárdonyi Klárával, az OSZK kézirattárának egykori vezetőjével készült beszélgetésben ismerhető meg pályakezdésük, kutatói, könyvtárosi munkájuk. Az interjút élet- és pályarajz, válogatott bibliográfia és magyarázó jegyzetek egészítik ki.

Kitekintés

JÁVORKA Brigitta: A visegrádi országok könyvtárosainak további válaszai a digitális kor kihívásaira

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 251–256.

2016 májusában Brnóban rendeztek A V4 könyvtárak a digitális kor csapdájában (Libraries V4 in the decoy of digital age) címmel konferenciát, melyről a 2016. 4. számban már megjelent egy ismertetés Dancs Szabolcstól. Ez az írás kiegészítésül szolgál az ott elmondottakhoz két további szekció (Poszter és a Könyvtárosi hivatás) munkájának, előadásainak összefoglalásával. A Poszter-szekcióban a digitalizálás egyedi megvalósításait, egy 2016–2020 közötti futamidejű közép-európai biblioterápiai projekt eddigi eredményeit, valamint az oktatás és könyvtárosképzés helyzetét emelték ki témaként. A Könyvtárosi hivatás szekcióban többféle megközelítésben tárgyalták a szakképzett professzionális tudású) könyvtárosoktól elvárható újfajta kompetenciákat, melyek igazodnak a modern könyvtári világ igényeihez és a humánerőforrás-menedzsment elvárásaihoz.

Könyvszemle

A könyvtár és a tudományos kutatás paradigmaváltásában
Koltay Tibor – Špiranec, Sonja – Z. Karvalics László: Research 2.0 and the future of information literacy. London, Chandos, 2015. (Ism.: Fodor János)

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 257–261.

Egy elfeledett polgár a 19. századból: Hoffmann Alfréd
Művelt könyvkiadó és modern vállalkozó

Simon Melinda: Hoffmann Alfréd és a dualizmus könyvkereskedelme. Budapest, Balassi Kiadó, 2016. (Ism.: Borvölgyi Györgyi)

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 262–265.

Martin Schmeizel feltámasztása, avagy egy rehabilitációs kísérlet eredményei
Verók Attila: Martin Schmeizel, 1679–1747. Eger, EFK Líceum Kiadó, 2015. (Ism.: Tóth Béla István)

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 266–268.

Új ISO-szabványok a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban (Összeáll.: Csikász-Nagy Ágnes)

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017. no. 2. pp. 269–270.

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 271–315.

Kategória: 2017. 2. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!