Tanulmányok
Szakkönyvtár a holnap határán
2. rész: A magyar szakkönyvtári rendszer és az országos szakkönyvtárak
RÓZSA Dávid
[Special libraries ont he verge of tomorrow]
A négyrészes cikksorozat nyitó tanulmányában (KF 2016. 3. sz. 313–326. p.) a szerző a szakkönyvtárügy változó trendjeit, nemzetközi szervezeteit és néhány európai ország szakkönyvtári rendszerét ismertette. A folytatásban először röviden áttekinti a magyarországi szakkönyvtárak fejlődését a XVIII. századi kezdetektől napjainkig, majd bemutatja e könyvtárak jelenlegi helyzetét, problémáit. A statisztikai adatokból kiderül, hogy 1990 és 2015 között a rendszerváltást követő könyvtár-megszüntetések miatt negyedére csökkent a szolgáltatóhelyek száma és visszaesett a főfoglalkozású könyvtárosok száma is, ugyanakkor 1990 után jelentősen nőtt a felsőfokú végzettségű könyvtárosok száma, miközben csökkent a középfokúaké. Az országos szakkönyvtárak alap- és kiemelt feladatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma 30/2014. (IV. 10.) rendelete szabályozza. A tanulmány a továbbiakban ennek mellékletében felsorolt tizenegy országos szakkönyvtár közül tíz tevékenységét foglalja össze. A cikksorozat következő része az egészségügyi, az MTA-kutatóintézeti és az egyéb típusú szakkönyvtárakról ad majd tájékoztatást.
Könyvtárosból informatikus könyvtáros – az OTDK dolgozatok tükrében
SIPOS Anna Magdolna
A magyarországi könyvtárosképzésben 2002-ben váltotta fel a „könyvtáros” szak elnevezést az „informatikus könyvtáros” kifejezés. A szerző az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákra (OTDK) 1997 és 2015 között benyújtott és díjazást nyert könyvtári dolgozatok tematikájának elemzésével azt vizsgálta, hogy a szakmában végbement változások miként tükröződnek a hallgatók témaválasztásában, és hogy mennyiben igazolja a szak névváltoztatását. Az elemzés összesen tíz versenyév (kétévente rendezik a konferenciákat) könyvtári dolgozatainak átnézését jelentette. Mivel a szerző 2007-óta felkészítő tanárként és bírálóként is jelen volt az OTDK-konferenciákon, ezért bőséges személyes tapasztalatokkal is rendelkezett. Az átnézett pályamunkákat három tematikus csoportba sorolva elemezte: könyvtári, informatikai tárgyúak; hagyományos könyvtári, könyvtárosi tevékenységekkel foglalkozó dolgozatok és történeti témát feldolgozó munkák. A dolgozatok címe alapján megállapítható, hogy a hallgatók témaválasztása sokrétű és széles körű, és ahogy bővült az informatikus könyvtáros képzésben elsajátítandó tananyag mennyisége és választéka, úgy jelentek meg a hagyományos könyvtári témák mellett a könyvtári informatika speciálisabb kérdései. Megállapítható az is, hogy az informatika és az információs technológia könyvtári alkalmazása meghonosodott a képzésben és jelen van a hallgatók érdeklődésében, témaválasztásaiban is, tehát indokolt volt a szak nevének megváltoztatása. A szerző a pozitívumok felmutatása mellett felhívja a figyelmet a témaválasztás hiányosságaira és példákat sorol a tudományos feldolgozásra váró, aktuális témákból.
Tehetséggondozás: könyvtáros diáktudósok
Könyvtáros hallgatók az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon
KOÓSNÉ TÖRÖK Erzsébet
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 48. vándorgyűlésének (Veszprém, 2016. július 7−9.) központi témája a kapcsolatok építése, az együttműködés és a közösségek fejlesztése volt, középpontba állítva a könyvtári tevékenység közösségszervező erejét. A vándorgyűlés Társadalomtudományi Szekciójában elhangzott előadás alapján készült cikkben az alcímnek megfelelően két nagy témakört érint a szerző. Az első részben magáról a tudományos diákköri munkáról, majd a könyvtárosok, az informatikus könyvtárosok az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK) való részvételéről és eredményeiről ír, a második részben pedig azokat a lehetőségeket mutatja be, amelyek keretében alkalmuk van, elsősorban a felsőoktatási könyvtáraknak együttműködni a tehetséggondozó szervezetekkel. A kölcsönös együttműködésen alapuló diáktudományos műhelymunka mind hallgatóknak, mind az oktatóknak, mind pedig a könyvtárosoknak egyformán nagy kihívás és egyben lehetőség. A támogatott, kiemelkedő képességű hallgatók élete sikeresebb, örömtelibb, tudományt előrevivő lesz. A könyvtár pedig ezáltal is teljesíti küldetését.
Változások időszaka. Uniós e-dokumentumok használata az Országgyűlési Könyvtár EU Letéti Gyűjtemény szaktájékoztató tevékenységében
CZÁKNÉ SZOMOR Ildikó
A tanulmány az Országgyűlési Könyvtár uniós szaktájékoztató tevékenységében történt változásokat mutatja be. A hagyományos nyomtatott tájékoztatási eszközök mellett az e-dokumentumok is helyet kaptak és egyre erőteljesebben vannak jelen. Az Európai Unió – történetéről, szakpolitikáiról, intézményeiről, jogáról stb. – hosszú ideig csak nyomtatott dokumentumokban olvashattunk. Mára megváltozott a helyzet. A gyorsan fejlődő és változó információs technológia lehetőséget adott az információ gyors eléréséhez. A cikk közel húsz adatbázist, repozitóriumot, katalógust és portált mutat be, amelyek az uniós intézmények dokumentumainak ingyenes, teljes szövegű elérését tartalmazzák. (Az írás előzménye: http://ki.oszk.hu/kf/2015/05/az-europai-unio-leteti-gyujtemeny-15-eve-az-orszaggyulesi-konyvtarban)
Megszólított elődök
„A Széchényi Könyvtár nemcsak kenyeret adott nekem évtizedekig, de hivatást is” Kozocsa Sándor (1904–1991)
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsa
Ebben a sorozatban az ELTE Könyvtártudományi Tanszék egykori tanszékvezetője (Voit Krisztina) hagyatékában talált, publikálatlan pályainterjúk szerkesztett változatát mutatják be az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet munkatársai. Az interjúk valamikor a nyolcvanas években készültek a könyvtári világ meghatározó személyiségeivel, és eddig még sehol nem jelentek meg. A most közreadott interjúban Kozocsa Sándorral, az OSZK bibliográfusával, a kurrens magyar irodalomtörténeti bibliográfia legjelesebb hazai szakértőjével beszélget a kérdező. Az interjút élet- és pályarajz, válogatott bibliográfia és alapos jegyzetanyag egészíti ki.
Kitekintés
A V4 országok könyvtárosainak válaszai a digitális kor kihívására
DANCS Szabolcs
A 2016 májusában Brnóban megrendezett „A V4 könyvtárak a digitális kor csapdájában” [Libraries V4 in the decoy of digital age] című konferencia előadásairól kapunk áttekintést. A szerző, aki maga is előadott a konferencián, elsősorban a magyarországi könyvtári fejlesztések szempontjából fontos előadásokat, és átvehető példákat ismertette részletesebben. Az összeállítás a szekciók tematikáját követte: stratégiai kérdések, együttműködési lehetőségek (cseh, lengyel, magyar, szlovák példák); a digitalizálás szerzői jogi szempontjai (svéd, cseh, lengyel példákkal); központi virtuális eszközök/portálok), és további példák az együttműködésre. A magyar előadás a nemzeti könyvtárban megalakult szabványosítási munkabizottság törekvéseiről számolt be.
Az IFLA Közkönyvtári Szekciójának összeállítása a menekültek könyvtári ellátásáról. (Töm.: Murányi Lajos)
2015-ben az IFLA Közkönyvtári Szekció Állandó Bizottságának tagjai továbbadható jó példákat gyűjtöttek össze az európai könyvtárak gyakorlatából a menekültek könyvtári ellátásáról. A könyvtárak többféle, ám lényegében egymáshoz hasonló szolgáltatásokkal segítik a menekült gyerekek és felnőttek információhoz, oktatáshoz való hozzáférését. Biztosítják a helybeni használatot és internetelérést, továbbá a nyelvtanuláshoz helyszínt és oktatási segédleteket kínálnak, alkalmanként polgári szociális munkásokkal jogi tanácsadásról is gondoskodnak.
Könyvszemle
Tudományos kutatás 2.0
Koltay Tibor – Z. Karvalics László – Spiranec, Sonja: Research 2.0 and the future of information literacy. London, Chandos, 2015. (Ism.: Hajnal Ward Judit)
Nagy adat, kis adat, nincs adat
Borgman, Christine L.: Big data, little data, no data. Scholarship in the networked world. Cambridge, MA MIT Press, 2015. (Ism.: Koltay Tibor)
Könyv az első mosonmagyaróvári nyomdáról, id. Czéh Sándor és fia műhelyéről
Helle Mária: A vásári céduláktól az agárszakkönyvekig. A magyaróvári Czéh-nyomda kiadványainak bibliográfiája 1836–1909-ig, Budapest, OSZK, Gondolat, 2015. (Ism.: Murányi Lajos)