Rezümék – 2016. 3. szám

Tanulmányok

Szakkönyvtár a holnap határán
1. rész. A szakkönyvtárügy nemzetközi trendjei és a külföldi szakkönyvtárak

RÓZSA Dávid

A három tanulmányból álló sorozat első részében a szakkönyvtárak funkció-változásairól, nemzetközi trendjeiről (a digitális környezet változásairól, az információkeresési szokások átalakulásáról, a nyílt hozzáférésű tudományos tartalmak terjedésének következményeiről) ír a szerző. Új fejleménynek tartja, hogy a könyvtárak is megjelentek a tartalom-szolgáltatók piacán, továbbá, hogy a hagyományos könyv- és folyóirat-kiadás mellett egyre több, könyvtárak által kiadott e-kiadvánnyal találkozhatunk. Változások várhatók a könyvtárak fizikai tereiben; elképzelhető az olvasói és raktári terek csökkenése, miközben erős az igény a könyvtárak közösségi találkozóhelyként való szerepe iránt. A megváltozott szolgáltatási környezetben való információszolgáltatáshoz a könyvtárosoknak új kompetenciákat kell elsajátítaniuk. Alapvetően fontos, hogy a könyvtáros az adott szakterületről is rendelkezzen megfelelő ismeretekkel, netán szakképzettséggel. A szerző kitér a legfontosabb nemzetközi és európai szakkönyvtári szervezetekre (SLA, IALL, IAALD, AMSLIC, AIBM, ill. LIBER, CERL, EAHIL stb.), végül néhány európai ország (Németország, Románia, stb.) szakkönyvtári rendszeréről ad vázlatos képet. A tanulmány következő része a magyar szakkönyvtárak helyzetét ismerteti.

Olvasóközönség valóságos és virtuális térben
A Berzsenyi Dániel Könyvtár életvilága a „digitális reneszánszban”

PALLÓSINÉ TOLDI Márta

A szerző a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár használatában megfigyelhető változásokat elemezte az elmúlt negyedszázad alatt. Az áttekintés a következő területek 1990 és 2015 közötti adataira irányult: a regisztrált könyvtárhasználók száma, az olvasók száma életkoruk és foglalkozásuk szerint, a könyvtárhasználat formái (kölcsönzés, személyes látogatás), a rendezvények látogatottsága, a fiatalok könyvtárhasználatának változásai. A változások a megyei könyvtár multifunkcionális használatára utalnak, napjaink jellemző, közel egymilliós dokumentumhasználata pedig aktív olvasói jelenlétet mutat. A távhasználat és a személyes könyvtárhasználat arányai kiegyenlítődtek a 2010-es évekre, 2013-tól pedig a virtuális használat nőtt meg. A könyvtár kínálta digitális tartalmak a gyors tájékozódást és információkeresést segítik, ugyanakkor népszerű maradt a könyvtár közösségi térként, és vonzó mind gyűjteménye, mind közösségi programjai. A legfontosabb szempont, hogy a könyvtár által kínált értékek és szolgáltatások minél többféle célcsoportot tudjanak elérni és bevonzani a könyvtárba.

Három magyar közkönyvtár kultúra- és leadership vizsgálata
A magyar könyvtárosok versenyképes irányításra vágynak
MIKULÁS Gábor

A tanulmány három magyar közkönyvtár GLOBE-módszerrel végzett szervezeti kultúra és leadership (vezetői képességek) preferencia-elemzését ismerteti. Összefoglalja a szervezeti kultúra jellemzőit, bemutatja az alkalmazott GLOBE-módszertan kulturális orientációs szintjeit, majd ezek alapján ismerteti a három könyvtár válaszolóinak szervezeti kulturális orientációira és a vezetői viselkedésre vonatkozó elvárásait. A szerző a vezetőtől várható optimális tulajdonságokat összevetette a válaszadók tapasztalataival és az általuk elképzelt ideális vezetői attitűddel. A felmérésből kiderült, hogy a könyvtárak munkatársai a hat versenyképességi kulturális orientációból négy esetben a szervezet versenyképessége felé látnának szívesen elmozdulást. A versenyképesség non-profit könyvtári környezetben a szervezet erőforrásainak menedzselését és a célcsoportok igényeinek magas szintű kielégítését jelenti. A válaszolók nagyjából azonosan látják a vezető kívánatos (feddhetetlen, jövőképpel bíró karizmatikus, csoportintegráló) és nem kívánatos tulajdonságait (egoista, rosszindulatú, autokrata). Bár a válaszolók alacsony száma miatt az adatokból levonható megállapítások tájékoztató jellegűek, jól tükrözik a válaszolók által kívánatos vezetői magatartást.

Műhely

Házi ünnepek az Országos Széchényi Könyvtárban
A hűség és a kiemelkedő szakmai teljesítmények jutalmazási formái és alkalmai

RÁCZ Ágnes

Az Országos Széchényi Könyvtárban végzett munka könyvtáron belüli elismerési formáit ismerteti az írás. A jutalmak közé tartozik az 1999-ben bevezetett „bibliothecarius emeritus” cím nyugdíjas kollégáknak az életpálya jelleggel végzett könyvtári munka honorálására. 2016-ban a bibliothecaria emerita címet Ferenczy Endréné Wendelin Lídia kapta, akinek szakmai pályáját röviden ismerteti a szerző. A könyvtárban 1989-ben vezették be Széchényi Ferenc-emlékérmet, melyet aktív, kimagasló munkát végző munkatárs kaphat. (Az írás időrendben sorolja fel a kitüntetetteket.) A „könyvtári törzsgárda” tagság jutalmazása 1970 óta létezik szakszervezeti javaslatra. A fokozatok az idők során tovább bővültek a 25, 35, 40 éves folyamatos OSZK-munkaviszony elismerésével. Az OSZK házi ünnepei az alapító Széchényi Ferenc születésének, halálának, illetve a könyvtár alapításának napjához kapcsolódnak (Széchényi Ferenc-emléknap, tudományos ülésszak).

Megszólított elődök

Borsa Gedeon, az ízig-vérig bibliográfus
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna

A Könyvtári Figyelő előző számában kezdődött sorozat célja az volt, hogy az ELTE Könyvtártudományi Tanszék egykori tanszékvezetője (Voit Krisztina) hagyatékában talált, publikálatlan pályainterjúk szerkesztett változatát bemutassa. Ez alkalommal Borsa Gedeonnal (1923–), az OSZK tudományos munkatársával, a Régi Magyarországi Nyomtatványok bibliográfiai szerkesztőségének vezetőjével készült interjú szerkesztett szövege olvasható.

Múltunkból

Éberség és káderpolitika az Országos Könyvtári Központ életében
KÉGLI Ferenc

Az írás folytatja a szerző korábbi publikációját (Könyvtári Figyelő, 2016. 1. sz. 34-50. p.), melyben az Országos Könyvtári Központ (OKK) munkáját mutatta be. A folytatás az OKK működését meghatározó politikai, ideológiai háttérre koncentrál, s arról szól, hogyan működött ott a korszakra jellemző „éberségpolitika”, és ez milyen mértékben hatott az intézmény személyzeti politikájára. A tanulmány „A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945–1956” című kutatási program keretében készült.

Kitekintés

Újra a könyvtári szolgáltatási platformokról (és egyéb könyvtári rendszerekről) Marshall Breeding 2016-os jelentése nyomán
DANCS Szabolcs

A szerző a könyvtári rendszerek világában tapasztalható legújabb fejleményeket foglalja össze, folytatva a Könyvtári Figyelő 2015. 3. számában megjelent összeállítását. A rendszerek bemutatásában Marshall Breeding 2016-os jelentésére támaszkodik, és elsősorban a magyar könyvtárügyet is esetlegesen befolyásoló könyvtár-informatikai fejleményekre fókuszál. Az írás a következő rendszereket mutatja be: Ex Libris (Pro Quest Company), EBSCO és Kuali OLE Projekt, az OCLC és a World Management Services. Szó esik még a web alapú platformokról, a mind szélesebb körben népszerű nyílt forráskódú rendszerekről és rövid piaci helyzetképet is közöl.

Könyvtári szolgáltatások a tudomány szolgálatában. Német térképtári szolgáltatások
KISS Eszter

A Német Kutatási Alap (DFG) 2015 végén döntött olyan projektekről, amelyek 21 szakterület tudományos irodalommal való ellátását támogatják. A megítélt anyagi források a gyarapítási és szolgáltatási stratégia átalakítását célozzák. Az írás a Berlini Állami Könyvtár (SBB) térképtári szolgáltatásain keresztül mutatja be a gyűjtemény átszervezését a digitális világ követelményeinek megfelelően. Ismerteti a Bibliographia Cartographicát, az egyetemes térképészeti szakirodalmi gyűjteményt, beszél a gyűjtőkör újraértelmezéséről, az olvasói megrendelés alapján történő digitalizálásról, a téradat-beszerzés támogatásáról, és szó esik a szakmai közösség bevonásának fontosságáról is.

Könyvszemle

Náci politikus, diplomata vagy könyvtári szakember? Jegyzetek egy biográfiához

Wanninger, S.: „Herr Hitler, ich erkläre meine Bereitwilligkeit zur Mitarbeit.” Rudolf Buttmann (1885–1947). Politiker und Bibliothekar zwischen bürgerlicher Tradition und Nationalsozialismus. Wiesbaden: Harrassowitz, 2014. 591 p. (Ism.: Sonnevend Péter)

A magyar-német kapcsolatok

Germanico-Hungarica: Album mit Schätzen aus der Sammlung Alter Drucke = album a Régi Nyomtatványok Tára kincseiből / [Red. von Péter Ekler, Bernadett Varga] ; [Hrsg.]  Széchényi-Nationalbibliothek. – Budapest : Országos Széchényi Könyvtár, 2016. 111 p. (Ism.: Pogány György)

Három évtized. Faragó Tamás tudománytörténeti könyve

Faragó Tamás: Három évtized. A KSH Könyvtár Történeti Statisztikai Kutatócsoportjának története, 1954–1985. Budapest : KSH Könyvtár, 2015. 270 p. (A statisztika történetei ; 2.) (Ism.: Bényei Miklós)

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)

Kategória: 2016. 3. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!