Rezümék – 2016. 2. szám

Abstracts

Tanulmányok

A városi könyvtárak helyzete
TÓTH Máté – JÁVORKA Brigitta

2013-tól kezdődően a magyarországi megyei jogú városokban a városi és megyei könyvtárak összevonásával, valamint a várossá avatások következtében a korábbihoz képest homogénebb városi könyvtári kör alakult ki. Ez a városi könyvtári hálózat látja el a magyar lakosság 35%-át. A Könyvtári Intézet kutatói a közelmúltban felmérték a városi könyvtárak helyzetét (létszám, alapterület, számítógépes ellátottság, gyűjtemény, pénzügyi keretek). A vizsgálatban kétféle módszert alkalmaztak: egyrészt a 2010 és 2014 közötti időszak könyvtári statisztikai adatait elemezték, melyből felrajzolhatók voltak a fő tendenciák, másrészt kérdőíves módszerrel tájékozódtak a  könyvtárak infrastruktúrájáról, a szolgáltatások alakulásáról, a könyvtárak aktuális problémáiról és a jövőre vonatkozó várakozásaikról. A statisztikai adatokból kiderült, hogy az egy lakosra jutó könyvtárosok száma és az állománygyarapítás összege lassan emelkedik, az egy főre jutó kölcsönözhető dokumentumok száma és a számítógépek aránya viszont csökkent, ugyanakkor nőtt a távhasználat aránya. Az intézmények többségének életét az alulfinanszírozásból fakadó működési problémák nehezítik. Mindezek ellenére a válaszoló könyvtárosok nagyobbik fele pozitívan tekint a jövőre, és bízik intézménye helyzetének javulásában.

Szabványos bibliográfiai rekordok a minőségi szolgáltatás érdekében: a közös katalógusépítés tapasztalatai az ELTE könyvtáraiban
BODA Gáborné KÖNTÖS Nellei – SZÉKELYNÉ TÖRÖK Tünde

A szerzők azt vizsgálták, hogy a formai feltárás milyen összefüggésben áll a menedzsment eszközeivel, a vezetés módszereivel, valamint a könyvtári tevékenységet átható minőségirányítási szemlélettel. A minőség folyamatszemléletű megközelítésének alapelve, hogy a szervezet működésének hatékonysága és sikere az intézményen belüli folyamatok eredményeként alakul ki. A dokumentumok feltárása szoros összefüggésben áll a könyvtár valamennyi munkafolyamatával és a szolgáltatásokkal. A katalógusok és a bennük foglalt rekordok minősége alapjaiban határozza meg a könyvtár szolgáltatásainak külső megítélését. A feltárás egységessége és szabványossága csak akkor képzelhető el, ha a leírás elveit és a tevékenység megvalósítási módját rögzítő hazai szabályozások lépést tartanak a nemzetközi trendekkel, ha a különböző szintű előírások illeszkednek egymáshoz, és ha nincsenek szabályozatlan területek. Egységes, minden kiadványtípusra kiterjedő szabályozás hiányában a könyvtárak kénytelenek maguk elvégezni azt a munkát, amit a jogszabályok a nemzeti könyvtár feladatkörébe utalnak. Az ELTE-n több mint ötven kari, intézeti, tanszéki és karokon kívüli könyvtár működik. Ilyen széttagolt rendszerben a közös könyvtári rendszer építését meghatározó elvek megfogalmazása alapfeltételnek tekinthető. Az ELTE Egyetemi Könyvtár gyakorlatának ismertetésével párhuzamosan a szerzők hangsúlyozzák az országos feladat megoldásának sürgősségét a szolgáltatások színvonalát meghatározó feltárás egységesítése és minőségének javulása, valamint az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás érdekében.

A sokarcú információs műveltség néhány új arcvonása
KOLTAY Tibor

Az információs műveltség fogalmát az információs kultúrával való kapcsolatában a könyvtár- és információtudomány egészére kiterjedően is vizsgálni lehet. A megértés alapja a dokumentumok szövegének elemzése; az információs műveltségnek pedig része az információ reflexív felfedezése. A nyílt hozzáférés és a nyílt adatok elterjedése lehetővé teszi, hogy az információkhoz a kutatók széles köre férhessen hozzá. Az adatok nyíltsága egyben előfeltétele az átlátható irányításnak is.

Ma már egyre többet tudunk az információs műveltségnek a környezeti műveltséggel vagy a fenntartható fejlődéssel való kapcsolatáról, csakúgy, mint az egyes diszciplínákra (például a kémiai információkra) vonatkozó információs műveltség mibenlétéről. Markáns változás történt az információ értékelésében is: az információs műveltség általános fogalma az egyes tudományterületek információs műveltségének részévé válik.

Műhely
Egy novella tartalomelemzése két fejlesztő biblioterápiás csoportban
GULYÁS Enikő

A fejlesztő biblioterápiás beszélgetések elindítójául Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel című novelláját használta a szerző, melyet egy egyetemistákból álló csoporttal (Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros hallgatói n=10), valamint egy nyugdíjas csoporttal (Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár n=11) dolgozott fel. A beszélgetéseken elhangzottakat diktafonnal rögzítette a későbbi elemzés érdekében. Arra volt kíváncsi, milyen összefüggések és különbségek figyelhetőek meg ugyanazon mű több különböző csoportban történő feldolgozása esetén, továbbá hogy az egyes (kor)csoportok szóhasználata, ill. a szógyakoriság tükrözi-e mindezt.

Az eredmények szerint a szóhasználatban a kötőszavak és a határozatlanságot kifejező szavak voltak a leggyakoribbak. A témák között is megfigyelhetőek átfedések: pl. mindkét csoportban elhangzott, hogy valószínűleg önmagával – fiatalabb énjével – találkozott a mű főszereplője. A foglalkozásokon felszínre kerülő gondolatok tükrözik az adott csoport érdeklődési területét és azokat a témákat, amelyek éppen foglalkoztatják a résztvevőket. Az affektív projekció segítségével érzéseiket és problémáikat a mű szereplőire vetíthetik, ezzel enyhítve feszültségüket.

Múltunkból
A magyar könyvtárügy szovjetizálása felé (1947–1948)

SONNEVEND Péter

„1947 őszére a Magyar Kommunista Párt elfoglalta a politika és a gazdaság kulcspozícióit, politikai ellenfelei jelentős részét pedig megsemmisítette vagy meggyengítette”– írja a mai történész. E meghatározó háttér egyértelműen befolyásolta a magyar könyvtárügy fejlődési esélyeit. Az 1947–48­as években e téren is a szovjetizálás előkészítése és bekövetkezése mutatható ki, melyet a tanulmány több „esettanulmánya” mutatja be. Egyik ilyen korai (1946–1947 fordulója) példa, hogy Sebestyén Géza tanulmányának (Falusi könyvtárak) kézirata néhány ponton alapvetően megváltozott, mikor az új szabadművelődési folyóiratban, az Új Szántásban (1947. február) napvilágot látott. A szabadművelődés hivatalos vezetői – Karácsony Sándor és társai – eközben keresték a túlélés lehetőségét: számos megnyilvánulásuk mutatja az „illeszkedés” szándékát. Ez nem sikerülhetett, s a kommunista párt nevében 1948 júniusában E. Kovács Kálmán egy országos konferencián szó szerint „gleichschaltolta” a szabadművelődés addigi törekvéseit. Egyben Rákosi Mátyást idézve gyakorlatilag meghirdette a kultúrforradalmat. E. Kovács beszéde két változatban – egyik a kommunista elméleti folyóiratban, a Társadalmi Szemlében, a másik az Új Szántásban látott napvilágot – nyilvánvalóvá tette az elkövetkező pártirányítás monopolista jellegét. Ezek a tendenciák jól érzékelhetők az Új Szántás 1946. májusi „könyvtári” számában, ahol már a szovjet minta nyomul előtérbe. A könyvtárak ekkori felmérése nagy ínségről tanúskodik; a fejlesztés indokolt volt, ám a szakmai megalapozás helyett a bolsevik példa („sokaknak keveset”) vált meghatározóvá.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár ősnyomtatványainak bővülése a 18. század második felétől
KNAPP Éva

A magyarországi közgyűjteményekben körülbelül 7100 ősnyomtatvány (vagyis 1501 előtt készült nyomtatvány) található. Ezzel a számmal előkelő helyet töltünk be az európai országok hasonló gyűjteményei között. Az ősnyomtatványok több mint fele három magyar nagy gyűjteményben található: a nemzeti könyvtárban (OSZK), az akadémiai könyvtárban (MTA Könyvtár) és az ELTE Egyetemi Könyvtárban (ELTE EK).

Az írás az ELTE Egyetemi Könyvtár 1200-nál is több ősnyomtatványt őrző tára történetének és a gyűjtemény gyarapodásának rövid ismertetése, mely kiegészül az ősnyomtatványok hely szerinti, szerzetesrendenkénti, és bővebben a pálos rendházak szerinti proveniencia-statisztika bemutatásával. Az Egyetemi Könyvtár online katalógusában elektronikusan is elérhetők az ősnyomtatványok címleírásai.

„Megszólított elődök”

 „Szép szellemi szolgálat ez.” ­ Marót Miklós (1928–2006)
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Tanszék (ELTE BTK KITI) munkatársai a tanszék egykori vezetőjének, Voit Krisztinának hagyatékában eddig publikálatlan interjúkat találtak. Az interjúk szakmánk meghatározó személyiségeivel készültek, valamikor a nyolcvanas években. A tanszék munkatársai úgy döntöttek, hogy a beszélgetések szövegét nyilvánosságra hozzák, és egy sorozatban bemutatják a Könyvtári Figyelőben. Ma már nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy ki/kik készítette/ék az interjúkat, de az bizonyos, hogy a beszélgetések megismerése szakmatörténeti szempontból forrásértékű. A sorozat nyitó darabjaként a Marót Miklóssal (1928–2006), a FSZEK, majd az ELTE Egyetemi könyvtár vezető munkatársával készített interjú szövege ismerhető meg, melyben az egyetemi könyvtárosképzés indulásáról, a pályakezdéséről, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, majd az Egyetemi Könyvtárban eltöltött éveiről kapunk képet.

Kitekintés

Mozaikok a göteborgi könyvvásárról
NÉMETH Márton

Beszámoló a népszerű nemzetközi könyvszakmai rendezvényről, a göteborgi Bok och Bibliotekről (Könyv és Könyvtár), mely egyszerre állítja középpontba az irodalom és a könyvpiac szereplőit, valamint a közgyűjtemények világát. 2015 szeptemberében a rendezvény egyik díszvendége Magyarország volt. A Balassi Intézet szervezésében bemutatkozott a magyar könyves kultúra, melyet a magyar irodalommal foglalkozó tematikus beszélgetések és kiállítások egészítettek ki. A könyvtári fórumokon többek között a nyílt hozzáférésről, az alakulóban lévő svéd könyvtári stratégiáról, a felhasználóbarát könyvtári szolgáltatásokról és a testreszabott információszolgáltatásról hangzottak el előadások.

Könyvszemle

Digitális kompetenciák vizsgálata
SIPOS Anna Magdolna – VARGA Katalin – EGERVÁRI Dóra: Net! Mindenekfelett?

Kompetenciák a digitális univerzumban. Pécs, PTE FEEK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2015. 267 p. (http://mek.oszk.hu/14700/14787/14787.pdf)

(Ism.: Koltay Tibor)

Ketten ugyanarról a könyvről
HAJNAL WARD Judit: Nyitott könyvtár. Budapest, Kalligram, 2015. 298 p. (Ism.: Koltay Tibor, Tóth Béla István)

Kosáry Domokos, a könyvtáros

Kosáry Domokos, az Agrártudományi Egyetem tudományszervező könyvtárigazgatója. Forráskiadvány a Magyar Agrártudományi Egyetemen, Kosáry Domokos alkalmazása alatt keletkezett, és a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltárban őrzött iratokból. Szerk. Török Erzsébet, Kissné Bognár Krisztina. Gödöllő, Szent István Egyetem, 2015. 248. p. (Ism.: Bényei Miklós)

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)

Kategória: 2016. 2. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!