Rezümé – 2016/1

Tanulmányok

A nyílt hozzáférésű dokumentumok és repozitóriumok üzemeltetésének jogi kérdései
AMBERG Eszter

A szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia, a Jedlik-terv célkitűzései között szerepel a tudományos tartalmak nyílt hozzáférésének támogatása, valamint az a szándék, hogy a közfinanszírozású publikálás költségei ne a hozzáférésnél jelenjenek meg, hanem inkább a kutatás során és a közzétételnél jelentkezzenek.

A szerző áttekinti a tudományos cikkek nyílt hozzáférésének (open access) arany és zöld útjával járó jogi kötelezettségeket. Első esetben nem kizárólagos felhasználási szerződést kötnek a jogtulajdonossal. A zöld útnál (self-archiving) tematikus repozitóriumokban vagy intézeti, ill. saját honlapon teszik nyilvánosan hozzáférhetővé a tudományos szövegeket. Az önarchiválásnál a műfelhasználásnak két módja valósul meg: az egyik a digitális többszörözés, a másik az on-demand nyilvánossághoz közvetítés. A digitalizált szakirodalmi művek felhasználása csak a jogtulajdonossal kötött felhasználási szerződés birtokában lehetséges. A jogtulajdonossal kötött szerződésnél tisztázni kell olyan részletet is, hogy esetleges jogsértés esetén kit terhel a felelősség, és fontos, hogy a felek ismerjék a digitális védelmi technikák lehetőségeit és korlátait is.

A biblioterápia klinikai alkalmazásáról
G. TÓTH Anita

Biblioterápiás szempontból kiemelt terület a hosszú kórházi ellátásra szorulók, a gyakori, ellenőrzést igénylő, monoton kezeléseken résztvevők irodalomterápiája, és ide sorolhatjuk a megterhelő betegségcsoportokkal foglalkozó egészségügyi dolgozók biblioterápiás csoportjait és a hozzátartozói csoportokat is.

A mai magyar valóságban a klinikai biblioterápia elsősorban pszichiátriai intézményekben zajlik. A korábbi megközelítés szerint szocioterápiák közé sorolt biblioterápia célja a szociális és verbális készségek fejlesztése és a hasznos időeltöltésre való nevelés. A művészet-pszichoterápiaként felfogott biblioterápia mélyebbre ható és hosszabb távú terápiás célokat fogalmaz meg. A szerző bemutatja, hogy az eltérő helyszíneken és sokszor nagy eltéréseket mutató célcsoportoknak tartott foglalkozásokon a terapeutának ugyanarra a képességeire van szükség, mint a fejlesztő biblioterápiás csoportokban, nevezetesen, hogy az egyes foglalkozások jól kiválasztott szövegeinek feldolgozásával segíteni tudja a résztvevőket félelmeik megfogalmazásában, erősítse önismeretüket, és segítse a rehabilitációjukat.

A tudomány könyvtári ünnepe

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferencia az ELTE Bölcsészettudományi Karán
FODOR János

A Valóságos könyvtár – könyvtári valóság című konferencia-sorozatot az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete 2013-ban szervezte meg először, kapcsolódva az egyetem Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvényeihez. A rendezvénysorozat célja most is az volt, hogy lehetőséget adjanak az ELTE Könyvtártudományi doktori programjában részvevőknek és a tanszék kutatóinak elért eredményeik, kutatásaik széles szakmai közönség előtti bemutatására. A 2015. november 23–24-én tartott konferencián a bemutatásra szánt témák gazdagsága miatt két helyszínen, három szekcióban több mint negyven hazai és határon túli előadó szólalt meg. A bemutatások jól reprezentálták a doktoranduszok interdiszciplináris, hagyományokat és regionalitást is figyelembe vevő érdeklődését. A nyitó plenáris ülésen az ELTE két tekintélyes professzorának (Frank Tibor és Déri Balázs) előadásai a könyvtár tudományban betöltött intézményi szerepéről. megalapozták a konferencia tematikáját és hangulatát. A hallgatóságot jól szerkesztett füzet tájékoztatta a tartalmi összefoglalók alapján a választható előadásokról. A cikk röviden felvillantja a szóba került témákat.

Műhely

Hírek a könyvtári szabványosítás háza tájáról
Az Országos Könyvtári Szabványosítási bizottság megalakulása
DANCS Szabolcs

2015 decemberében az Országos Széchényi Könyvtárban megalakult az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottság. A Bizottság sürgető tennivalói közé tartozik a szabványok korszerűsítése a régi szabványok megújításával, illetve az aktuális ISO szabványok honosításáról és mielőbbi fordításáról való döntés meghozatala. Álláspontot kell kialakítani olyan elvi kérdésekben is, mint az RDA honosítása, illetve a MARC-fejlesztések és mérlegelni kell a BIBFRAME-modell implementálásának lehetőségét is. A Bizottság a Magyar Szabványügyi Testület 46. Információ és dokumentáció munkabizottságának tagjaként bekapcsolódik a nemzetközi szabványalkotásba is. A Szabványosítási Bizottság ezentúl rendszeres tájékoztatást közöl majd a munkájáról a lap hasábjain.

Múltunkból

Adalékok könyvtárügyünk homályos éveiről 1945–1949
Az Országos Könyvtári Központ első évei és a körzeti könyvtárak szervezése
KÉGLI Ferenc

Az írás „A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945–1956” kutatási program keretében született résztanulmány. Célja, hogy bemutassa a magyar könyvtárügy szempontjából fontos szerepű, 1945. decemberben létrehozott Országos Könyvtári Központ (OKK) működésének első éveit. Az 1952-ben megszüntetett központ munkatársainak elévülhetetlen érdemei voltak a háború utáni magyar könyvtárügy kialakításában, a külföldi könyvtári kapcsolatok újraindításában, a megszüntetett szerzetesrendek könyvtárainak megmentésében, a külföldi könyvek és folyóiratok központi címjegyzékének szerkesztésében, az alapfokú könyvtárosképzés megszervezésében, valamint a hazai körzeti könyvtári rendszer létrehozásában, amelyre a mai területi nyilvános könyvtárak rendszere épült. A szerző eddig nem dokumentált levéltári források alapján mutatja be az intézményalapítás körülményeit és az OKK tevékenységét.

„Munkáját alaposság, lelkiismeretesség és széles látókör jellemzi”

Goriupp Alisz emlékezete
POGÁNY György

A Goriupp Alisz (1894–1979), az OSZK vezető munkatársa volt, szakmai pályafutása és személyisége a könyvtárosság esszenciáját fejezi ki: benne tisztelhetjük pályánk ideájának megtestesülését, a nélkülözhetetlen háttérembert, aki csaknem öt évtizedes munkássága alatt nagy jelentőségű reformok kezdeményezője és megvalósítója volt. Az OSZK Hírlaptárában kezdett dolgozni, majd kurrens szakbibliográfusként folytatta. Részt vett Fitz József főigazgató mellett az OSZK feldolgozó munkájának modernizálásában. 1946-ban őt bízták meg az akkor induló kurrens nemzeti bibliográfia szerkesztésével. A könyvtárosok képzésében a katalogizálás és a bibliográfiai ismeretek oktatójaként vett részt. Nyugdíjas éveiben a Magyar Könyvészet 1945–1960 közötti ciklusának szakmai munkáit segítette.

A Nemzeti Casino
GYURICZA Andrea

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ hazánk tudományos életének egyik kiemelkedő központja. A legfrissebb tudásanyag gyűjtése és hozzáférhetővé tétele mellett művelődéstörténeti értékű állományrészek feltárásával és digitális hozzáférhetővé tételével is foglalkozik. A könyvtár egyik különleges figyelmet érdemlő dokumentum-együttese a múlt században feloszlatott Nemzeti Casino (NC) könyvtára, melynek elektronikus és történeti feltárása kutatói ösztöndíj pályázat keretében valósul meg. A 17 700 kötetes gyűjtemény rendezése, szakszerű feldolgozása és digitalizálása 2014-ben indult, és a feldolgozással párhuzamosan kezdetét vette az NC történetének és iratainak kutatása is. A tanulmány a kutatás és feldolgozás jelen állásáról számol be

Rendhagyó nekrológ

Berlász Jenő (1911–2015) (Fülep Katalin)

Visszaemlékezés az életének 105. évében elhunyt történészre, könyvtárosra, a Magyar Tudományos Akadémia doktorára, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanárára, az Országos Széchényi Könyvtár örökös tagjára, a Bibliothecarius Emeritus cím tulajdonosára.

Függelék I. Életrajz – Munkásság – Program. [Berlász Jenő önéletrajza 1945-ből]

Függelék II. Berlász Jenő 1936 és 2000 között nyomtatásban megjelent munkái, tanulmányai és cikkei (A bibliográfiát összeállította Buza János); Berlász Jenő könyvtártörténeti tanulmányai az OSZK Híradó hasábjain (összeáll. Rácz Ágnes)

Kitekintés

Névtér építése nemzeti könyvtári környezetben és a bibliográfiai metamorfózis
DANCS

A besorolási rekordok és rekordkapcsolatok készítése a napi bibliográfiai feltáró tevékenység része. A használók igényeit ma már a megfelelő szabványok alkalmazásával a besorolási rekordállományok szemantikus képességei hatékonyabban tudják kielégíteni. A francia könyvtárosok 2014-ben foglaltak állást az RDA-honosítása mellett, és az FRBR entitás-kapcsolat modell bevezetésével vállalták a bibliográfiai átállást. A széles nyilvánosságnak szánt webes felület az egyes fogalmak köré szerveződő forrásokat összegyűjtő html-oldalakból áll. Az írás első fele a francia nemzeti könyvtár (BnF) által támogatott data.bnf.fr projektet ismerteti az átállásról, a második felében pedig a cseh nemzeti könyvtár által kialakított, a közgyűjtemények közötti együttműködésre támaszkodó cseh nemzeti besorolási adatbázis és névtér működését mutatja be.

Mozaikok az információs műveltség európai konferenciájáról (ECIL, 2015)
NÉMETH Márton

Az ECIL (European Conference on Information Literacy) 20l3 óta szervezi az IFLA és az Európai Unió támogatásával nagyszabású nemzetközi rendezvényeit. 2015 októberében a Tallinni Egyetem volt a konferencia házigazdája. Az eseményen ötven ország 361 szakembere vett részt, és tíz szekcióban csaknem kétszáz témát beszéltek meg. A konferencia vezérgondolata a médiával kapcsolatos ismeretek és az információs írástudás különféle megközelítése, az információs írástudás oktatásának kérdései voltak a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vételével. A konferencia szervezői igyekeztek a témák egyensúlyát kialakítani az elméleti előadások és a világ sok tájáról érkező, regionális, helyi gyakorlatok bemutatásával. A konferenciáról Sheila Webber blogja is beszámolt, és a Springer kiadónál e hónapban megjelent a konferencia előadásait tartalmazó kötet is.

Könyvszemle

Mindenes könyv a tájékoztatásról

NAGY Enikő: A tájékoztató szolgáltatások evolúciója a magyarországi közkönyvtárakban. Szentes, Szentesi Városi Könyvtár, 2014. (Ism.: Vörös Klára)

Hódmezővásárhelyi társadalmi egyletek. Barátné Hajdu Ágnes kismonográfiája

BARÁTNÉ HAJDU Ágnes: Társadalmi egyletek a két világháború között és a koalíció időszakában Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, Németh László Városi Könyvtár, 2015. (Ism.: Bényei Miklós)

„Kezembe vészem, olvasom, és arról elmélkedem”

Emlékkönyv Fekete Csaba születésének 75. és könyvtárosi működésének 50. évfordulójára

„Kezembe vészem, olvasom, és arról elmélkedem” Emlékkönyv Fekete Csaba születésének 75. és könyvtárosi működésének 50. évfordulójára. Szerk. Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert. Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, 2015. (Ism.: Bényei Miklós)

Sikeres kutatási stratégiák: Nyelvészet

GANTERT, Klaus: Erfolgreich Recherchieren: Linguistik. Berlin, Boston, de Gruyter Saur, 2013. (Ism.: Dudás Anikó)

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)

Kategória: 2016. 1. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!