Rezümé – 2015/1

Tanulmányok

A tanulás szerepe az életpálya-építés során: az iskolarendszerű képzés
ESZENYINÉ BORBÉLY Mária

A 2011 és 2014 között négy év intézményenkénti adatait elemzi a nappali tagozatos, állami finanszírozású informatikus könyvtáros alapképzésben és mesterképzésben felvettek száma szerint. Rámutat, hogy a következő 5–10 évben a könyvtárosoknak mintegy negyede nyugdíjba megy, generációváltás várható, és évi 250–300 frissen végzett könyvtárosra lenne szükség a szakmai utánpótlás biztosításához. A képzésbe bekerülők jelenlegi alacsony száma előrevetíti azt a problémát, hogy az informatikus könyvtáros képzés már rövid távon sem fogja tudni kielégíteni a munkaerőpiaci igényeket.
A tanulmány azokra a képzési jelenségekre hívja fel a figyelmet, amelyek alapvetően befolyásolhatják a magyarországi könyvtárosképzést és a szakmai utánpótlást.Számokba fojtva…
MURÁNYI Péter

A könyvtáros informatikus alap-és mesterképzés felvételi adatsorait képzőhelyenkénti bontásban vizsgálva 2006-tól napjainkig (külön-külön a nappalira, levelezőre és estire, ill. az ösztöndíjas, államilag támogatott és költségtérítéses képzési formákra jelentkezőket és a felvetteket, továbbá e képzési formák kombinációit) megfigyelhető, hogy a felvettek száma az első években még nagyjából egyenletesen alakult, de 2012-től kezdve – összefüggésben a felvételihez bevezetett emelt szintű érettségi követelményeivel és az ösztöndíjas helyek számának csökkentésével – drámai visszaesés mutatkozott a könyvtár szakra felvettek számában. A képzési adatokból megállapítható negatív tendenciákhoz a szerző kiegészítő megjegyzéseket fűz az egyes képzési formák optimalizálásáról.

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei (2. rész)
A jogalkalmazási gyakorlatra és a jogi szakirodalomra vonatkozó információszolgáltatás
VARGA Tímea

A tanulmány 2. része a jogalkalmazási gyakorlatra és elméletre vonatkozó információszolgáltatást ismerteti. A jogalkalmazási gyakorlat információs forrásainak bemutatása a magyar bírósági rendszer felépítésének és a bírósági határozatok fajtáinak áttekintésével kezdődik. A közzétételi források körében bemutatásra kerülnek az időszaki kiadványként megjelenő források, a legfontosabb döntvénytárak, valamint a közzététel elektronikus formái, majd új fejezetben a bírósági joggyakorlat történeti forrásai, végül pedig a jogi szakirodalmi források bemutatása következik.
A jogi irodalom legfontosabb tájékoztatási eszközeinek sorában találjuk a bibliográfiákat, a lexikonokat, a szótárakat, a kézikönyveket, a szakfolyóiratokat, valamint sajátos jogi információs forrásként a jogszabályok magyarázatos kiadványait, a kommentárokat és az irat-mintatárakat. Jelentős szerepe van az elektronikus forrásoknak is, melyek között kiemelkedő helyet foglalnak el a jogi adatbázisok.
A tanulmány 1. részét ld. Könyvtári Figyelő 2014. 4. sz. 426–438.p.

Az Európai Unió Letéti Gyűjtemény 15 éve az Országgyűlési Könyvtárban
CZÁKNÉ SZOMOR Ildikó

Az Országgyűlési Könyvtár EU Letéti Gyűjteményének elmúlt 15 éve alatt sok változás történt az uniós kiadványok életében. Kezdetben csak a nyomtatott dokumentumok között lehetett tájékozódni, ma már számos elektronikus platformon olvashatók az e-dokumentumok. A kezdeti időkben heti késésekkel érkeztek meg a Hivatalos Lap (Official Journal of the European Communities) számai és az uniós csatlakozásig csak a Letéti Gyűjteményben és az Európai Dokumentációs Központokban lehetett ingyenesen hozzáférni a Celex adatbázishoz. Napjainkban a hatályos uniós joganyagot 24 hivatalos nyelven, a naponta frissített Eur-Lex adatbázisban lehet elérni.

Műhely

Kiszervezzük vagy mégsem? Az outsourcing könyvtári alkalmazásának gyakorlatai
JUHÁSZ Éva

Az írás a fogalom áttekintése után brit, olasz és magyar példákat mutat be a kiszervezés könyvtári alkalmazásáról. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a kiszervezés során a könyvtár nemcsak ügyfél lehet, hanem olyan szolgáltató, amely ezzel a formával színvonalasabb és hatékonyabb szolgáltatást tud nyújtani a használóinak.

Áttekintés a Tabula Hungariae-kutatások állásáról
DANKU György

A bemutatás alapja Plihál Katalin: A Tabula Hungariae … Ingolstadt, 1528: térkép és utóélete az eddigi és a jelenlegi kutatások tükrében (Bp., OSZK, 2013.) című könyve, melynek tanulmány mélységű ismertetése egyrészt bemutatja az Ingolstadban 1528-ban nyomtatott első Magyarország térképpel, a Lazarus-Tanstetterként is emlegetett térképpel, illetve a szerző személyével kapcsolatos kutatásokat, másrészt összefoglalja a kutatástörténeti vizsgálatok eredményeit, illetve a téma két vezető kutatójának megállapításait.

Múltunkból

Fél évszázados álom. A Széchényi Könyvtár építési tervei a józsefvárosi palotanegyedben a 20. század első felében
RÁCZ Ágnes

A Magyar Nemzeti Múzeum 1846-ban átadott épületében található múzeumi gyűjtemények – köztük a nemzeti könyvtár – a századfordulóra már súlyos helyhiánnyal küzdöttek. A  múzeumépület bővítésére és a könyvtár méltó elhelyezésére a kulturális kormányzat támogatásával számos tervezet készült. Az írás az 1906 és 1950 közötti időszakban készült, a könyvtár bővítésével, költöztetésével, illetve új épületével kapcsolatban született terveket ismerteti. A tervek többsége a Nemzeti Múzeum  mögötti Esterházy utcában lévő ún. józsefvárosi palotanegyed épületeiben, a Festetics, az Esterházy és a Károlyi palotában, illetve a Nemzeti Lovardában képzelte el a könyvtár új helyét.
A tervek többsége nem valósult meg. Az OSZK a várba költözéséig, 1985-ig a múzeum épületében, a Festetics palotában, és a város egyéb pontjain bérelt helyiségekben működött.  Az OSZK bővítése, ill. elhelyezése azóta is központi kérdés.

Kitekintés

Oslo, Helsinki, Lyon, Brno. Konferencia-mozaikok 2014 tavasza és 2015 januárja között
NÉMETH Márton

Beszámoló az információkeresés, információszervezés, osztályozás új útjait kutató Knowledge Organisation Days keretében Oslóban tartott éves konferenciáról, a Helsinkiben rendezett”erős társadalom, erős könyvtárakkal” IFLA elnöki programmal hirdetett szakmai találkozóról, majd az IFLA általános konferenciáját megelőző, Lyonban rendezett fiatal könyvtárosok találkozójáról és végül a 2015. január végén a csehországi Brnóban megtartott BOBCATSSS- konferenciáról.

Könyvszemle

Szinnyei és követői
Szinnyei és követői. Id. Szinnyei József halálának 100. évfordulójáról megemlékező centenáriumi emlékkönyv. Szerk. Szőnyi Éva. Bp. OSZK, Gondolat, 2014. (Ism.: Szabó Sándor)

Magyar könyvtártörténeti kronológia 4.
Magyar könyvtártörténeti kronológia 2008–2010 : pótlások, javítások, 996–2007.
4. kötet. Szerk. Gerő Gyula, közrem. Rácz Ágnes, Bp., OSZK, 2014. (Ism.: Pogány György)

A pécsi püspöki könyvtár története
Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. [...] Egyik fény gyújtja a következőt.” A pécsi püspöki könyvtár története 1774–1945. Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár, 2012. (Ism.: Béres Judit)

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ (Referátumok)*

*csak elektronikusan

Kategória: 2015. 1. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!