2013 októberében módosult1 a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.). A módosítások többségének az volt a célja, hogy az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU (2012. október 25.) európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban Irányelv) átültesse a hazai szabályozásba. E módosítások 2014. október 29-étől hatályosak.
Jelen írás elsősorban az árva művek felhasználásának általános szabályaira és az ún. kedvezményezett intézmények2 részére biztosított új szabad felhasználási eset bemutatására fókuszál. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek szíves figyelmébe ajánlom Grad-Gyenge Anikó3, Legeza Dénes4 és Mezei Péter5 tanulmányait.Az Irányelvrôl
A tudás és az innováció belső piacon belüli szabad mozgása fontos elem az Európai Bizottság Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című fejlesztési tervében. E stratégia egyik kiemelt területe az európai digitális menetrend kidolgozása, amelynek kulcsintézkedése az olyan szerzői vagy szomszédos jogi oltalom alá tartozó művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények digitalizálásának és terjesztésének megkönnyítésére irányuló jogi keret kialakítása, amelyeknek nincs ismert jogosultja, vagy amelyek jogosultja, ha ismert is, ismeretlen helyen tartózkodik.
Az Irányelv elfogadását az európai kulturális örökség digitalizálásának és hozzáférhetővé tételének elősegítése és felgyorsítása tette szükségessé, mivel a tagállamok eltérő szabályozása következtében az egyes tagállamok meglehetősen nehézkesen tudták a gyűjteményeik részét képező árva műveket felhasználni. Az Irányelv ezért egységesítette és megkönnyítette a kedvezményezett intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és hozzáférhetővé tételét, valamint az árva művek jogi helyzetének kölcsönös elismerésével lehetővé tette azok jogszerű, határon átnyúló felhasználását is.
Az Irányelv a jelenleg hatályos magyar szabályozáshoz képest6 szűkebb tárgykörű, mivel az árva műveknek csak egy szűkebb felhasználói körben (a kedvezményezett intézmények számára) és korlátozottabb felhasználási módokra vonatkozóan kizárólag a digitalizáláshoz és az online nyilvánossághoz közvetítéshez kapcsolódó felhasználását szabályozza. Az Szjt.-ben új, önálló fejezetbe (IV/A. fejezet) kerül együttesen az árva művek felhasználására vonatkozó összes rendelkezés: a korábbi, az árva mű felhasználásának hatósági engedélyezésére irányadó szabályok (41/B-E. §), az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználására vonatkozó – az Irányelv rendelkezéseivel összhangban álló – új rendelkezések (41/F-K. §), valamint e kétféle árvamű-felhasználási rendszerre vonatkozó közös szabályok (41/A. §) egyaránt.
A fenti törvényi rendelkezéseket együtt tárgyalom az árva művek felhasználásnak részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm.r.) lefektetett részletszabályokkal, amelyek szintén 2014. október 29-ével lépnek hatályba7.
Az árva mûvek felhasználására vonatkozó általános szabályok
Árva műveknek azok a művek számítanak, amelyek még szerzői jogi védelem alatt állnak, de a jogtulajdonos személye vagy elérhetősége (lakhelye vagy tartózkodási helye) ismeretlen, és ezen információk feltárására a mindenkor hatályos szerzői jogi szabályokon nyugvó jóhiszemű és gondos jogosultkutatás eredménytelenül zárult.8 Természetesen azon művek, amelyek közös jogkezelés hatálya alatt állnak, nem tekinthetők árváknak, hisz e művek felhasználása esetén az engedélyt a jogosultak által létrehozott közös jogkezelő egyesület adja.9
A jóhiszemű és gondos jogosultkutatást mind a hatósági engedély által érintett, mind a kedvezményezett intézmények által történő árva mű felhasználás esetében le kell folytatni, amelynek során legalább a Korm.r. 2. §-ban – az érintett mű típusa szerint – meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.10
A jogosultkutatást főszabályként abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet először kiadták vagy sugározták. Amennyiben a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges információ a jogosultról, akkor a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló hasonló releváns információforrásokban is el kell végezni.11
Félárva művek esetében, vagyis ha egy műnek több jogosultja van, akik között van ismert és ismert helyen tartózkodó jogosult is, a felhasználáshoz e jogosult(ak) engedélye is szükséges.12
Az árva műnek tekintett mű jogosultja bármikor megszüntetheti a mű árva mű jogállását és a további felhasználást illetően gyakorolhatja jogait,13 vagyis a jogosultnak kvázi feléled az adott mű felhasználására vonatkozó kizárólagos engedélyezési joga. Ugyanakkor a polgári jog alapelvei szerint a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése során mind a jogosultnak, mind pedig a kötelezettnek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően a továbbiakban úgy kell eljárnia, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Éppen erre tekintettel, ha a jogosult sem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy a jogait viszonylag hosszú időn belül érvényesítse, nem érdemli meg, hogy a bíróság segítséget nyújtson számára igénye érvényesítéséhez. Tehát amennyiben a Ptk. másként nem rendelkezik, akkor az általános elévülési idő öt év14, amely után a követelést bírósági eljárásban már nem lehet érvényesíteni.
Az árva mûvek felhasználásának hatósági engedélyezésére vonatkozó szabályok
Az árva műveknek az újonnan beiktatott szabad felhasználási esetkört meghaladó mértékű, illetve a nem kedvezményezett, intézmény általi felhasználásának engedélyezése tulajdonképpen érdemben nem változott az eddigi szabályozáshoz képest, a jogalkotó továbbra is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (a továbbiakban SZTNH) jelöli ki e feladatra.
Az SZTNH által kiadott nem kizárólagos felhasználási engedély – szemben a kedvezményezett intézmény által végzett felhasználással – legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki és nem átruházható. Ugyanakkor az SZTNH-tól kérelmezhető felhasználási mód nem csupán digitalizálás vagy online hozzáférhetővé tétel lehet, mint a kedvezményezett intézmények általi árva mű felhasználás esetén, hanem – a mű átdolgozása kivételével – valamennyi felhasználási módra vonatkozóan elő lehet terjeszteni a kérelmet.15
Már itt szeretném megjegyezni, hogy 2014. október 29-től az SZTNH feladatköre nem csupán az árva mű felhasználásának hatósági engedélyezésére terjed ki, hanem, mint majd látni fogjuk, az árva mű kedvezményezett intézmények által történő felhasználásával összefüggő feladatokra is.
Az árva mûvek kedvezményezett intézmények által történô felhasználására vonatkozó szabályok
Az Irányelv implementálása, mint már említettem, elsősorban az Szjt. új 41/F–K. § rendelkezéseivel valósul meg, amelynek célja az európai kulturális örökség digitalizálásának ösztönzése érdekében, hogy a kedvezményezett intézmények számára hatósági engedély nélkül lehetővé tegye a gyűjteményük részét képező árva művek digitalizálását és a nyilvánosság számára történő online hozzáférhetővé tételét, feltéve, hogy e felhasználási cselekmények közérdekű feladataik ellátását, különösen a gyűjteményeik, többek között a digitális gyűjteményeik megőrzését és helyreállítását, valamint művelődési és oktatási célú hozzáférhetőségét szolgálják.16
Fontos megjegyezni, hogy a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak az Szjt. 35. § (4) bekezdés értelmében a műről eddig is készíthettek másolatot azzal a feltétellel, hogy az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, továbbá hogy a másolat tudományos, archiválási, nyilvános könyvtári ellátási vagy a könyvtárak helyiségeiben felállított dedikált terminálok képernyőjén való megjelenítési célt szolgál. Az új rendelkezések azonban az árva művek vonatkozásában a fenti többszörözési szabad felhasználási esetkört szélesítik, mivel egyrészt a kedvezményezett intézmények, köztük a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak bevételre tehetnek szert az árva művek digitalizálásából és a nyilvánosság számára történő online hozzáférhetővé tételéből. (Azonban e bevételek lehetséges felhasználása meglehetősen korlátozott, mivel a kedvezményezett intézmény ezeket kizárólag az árva művek digitalizálásával és nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételével kapcsolatban felmerülő költségei fedezésére fordíthatja.17)
Másrészt a kedvezményezett intézmények a gyűjteményük részét képező többszörözött árva műveket a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé tehetik oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, tehát már nem csak az saját helyiségeikben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén jeleníthetik meg.
A rendelkezések hatálya az irodalmi művekre (könyv, folyóirat, hírlap, magazin vagy egyéb írásmű formájában kiadott művek), a filmalkotásokra és más audiovizuális művekre, a hangfelvételekre, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-ig előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más audiovizuális művekre terjed ki, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy – kiadás hiányában – sugároztak.18
Sőt, a szabályozás azon árva művekre is kiterjed, amelyeket nem adtak ki és nem sugároztak, azonban a jogosultak egyetértésével 2014. október 29. előtt kerültek be a kedvezményezett intézmény gyűjteményébe. Az ilyen árva művek felhasználásának további feltétele, hogy alapos okkal feltételezhető legyen, hogy a jogosult művének digitalizálása és online hozzáférhetővé tétele ellen nem tiltakozna.19 Az Szjt. új, 41/A. § (5) bekezdése értelmében az ilyen nyilvánosságra nem hozott árva művek esetében a jogosultkutatást elsődlegesen Magyarország területén kell lefolytatni.
Ezen kívül a szabályozás hatálya kiterjed az említett művekbe vagy hangfelvételekbe ágyazott vagy foglalt, illetve azok szerves részét képező művekre is.20 Ezekre az említett művekbe vagy hangfelvételekbe ágyazott vagy foglalt, illetve azok szerves részét képező művekre nézve külön-külön el kell végezni a gondos jogosultkutatást ahhoz, hogy a mű, amelyben megjelentek, digitalizálható és online nyilvánossághoz közvetíthető legyen.
Ahogy már említettem, mind a hatósági engedély által érintett, mind a kedvezményezett intézmények által történő árva mű felhasználásokat meg kell előznie a jóhiszemű és gondos jogosultkutatásnak. A jogosultak felkutatása során legalább a Korm. r. 2. §-ban meghatározott, az adott műtípus tekintetében releváns információforrásokat igénybe kell venni.
A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett gondos jogosultkutatásról és az előírt adatokat be kell jelentenie az SZTNH-nak, amely azokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (a továbbiakban: BPHH) részére.21 Az árva művek kedvezményezett intézmények általi digitalizálásának és online hozzáférhetővé tételének a feltétele, hogy az adott árva mű szerepeljen a BPHH által vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online nyilvántartásban.22
Annak előmozdítása érdekében, hogy az uniós polgárok hozzáférjenek Európa kulturális örökségéhez, biztosítani kell azt is, hogy az egyik tagállamban digitalizált és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett árva műveket a többi tagállamban is hozzáférhetővé lehessen tenni. Ezért indokolt, hogy azok a kedvezményezett intézmények, amelyek közérdekű feladataik ellátása céljából árva művet használnak fel, az árva művet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehessék más tagállamokban. Ezért szükséges lefektetni az árvamű-jogállás kölcsönös elismerésének követelményét, vagyis hogy az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában árva műnek tekintett mű Magyarországon is árva műnek tekintendő. A BPHH által vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online nyilvántartásban már szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény ismételt jogosultkutatás nélkül felhasználhatja, feltéve, hogy az saját gyűjteményében is megtalálható.23
Az árva mű felhasználással kapcsolatos – az Szjt. 41/G. § (1) bekezdésében meghatározott – adatokat az árva mű státusz kölcsönös elismerése alapján történő felhasználások esetén is el kell juttatni az SZTNH közreműködésével a BPHH részére.24
Az árva művek felhasználására vonatkozó általános szabályok ismertetése során említettem, hogy az árva műnek tekintett mű jogosultja bármikor megszüntetheti a mű árva mű jogállását és a további felhasználást illetően gyakorolhatja jogait. Az árva mű jogosultja az árva mű státusz megszüntetése érdekében igényét a BPHH-nyilvántartás felületén keresztül vagy közvetlenül a kedvezményezett intézmény felé írásban érvényesítheti. A kedvezményezett intézmény a jogosulti igény érvényesítéséről való tudomásszerzést követően az érintett mű felhasználását csak akkor folytathatja, ha erre a jogosulttól engedélyt kapott vagy a jogosult fellépése nyilvánvalóan alaptalan. Tehát, ha a kedvezményezett intézmény által árva műként felhasznált mű korábban ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultja utóbb jelentkezne, akkor a kedvezményezett intézmény haladéktalanul köteles intézkedni, hogy az általa bejelentett árva mű jogállása a BPHH-nyilvántartásban megváltozzon és az érintett árva mű felhasználását az ismertté vált jogosult engedélye alapján folytathatja. Ugyanakkor a kedvezményezett intézmény által megvalósult felhasználás fejében az utóbb ismertté vált jogosult a Korm. r. 1. sz. mellékletében megállapított megfelelő díjazást követelhet.25
A díjazás összege a felhasználás minden megkezdett éve után az első év után járó díjazás összegének felével emelkedik.
A Korm.r. 1. sz. mellékletének 3. pontja értelmében, ha a kedvezményezett intézmény az Szjt. 41/F. § (1) bekezdés szerinti felhasználások közül csak az egyiket valósította meg (tehát vagy csak digitalizálta vagy csak online hozzáférhetővé tette a művet), akkor az ilyen módon felhasznált mű vagy teljesítmény jogosultját az e melléklet alapján megillető díjazás felének megfelelő összeg illeti meg. A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak – mint kedvezményezett intézmények – esetében ez azt jelenti, hogy mivel az Szjt. 35. § (4) bekezdés értelmében a műről eddig is készíthettek másolatot azzal a feltétellel, hogy az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, továbbá, hogy a másolat tudományos, archiválási, nyilvános könyvtári ellátási vagy a könyvtárak helyiségeiben felállított dedikált terminálok képernyőjén való megjelenítési célt szolgál, ezért az utóbb előkerült jogosult művének pusztán a digitalizálása fejében az Szjt. értelmében díjazást nem követelhet. Abban az esetben viszont, ha a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár digitalizálás nélkül a művet nyilvánosság számára online hozzáférhetővé teszi, akkor az ilyen módon felhasznált mű jogosultját a Korm.r. 1. sz. melléklete alapján megállapított díjazás fele illeti meg. Nyilvánvalóan, amennyiben a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár digitalizálja, majd a nyilvánosság számára online hozzáférhetővé is teszi a művet, úgy az utóbb ismertté vált jogosultat a Korm.r. 1. sz. mellékletében megállapított megfelelő díjazás teljes összege megilleti.
Ha a felhasznált műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, a díjazás a jogosultakat együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg.
A jogosult a díj megfizetését a kedvezményezett intézménytől közvetlenül, írásban, az igény érvényesítésétől számított hat hónapon belül követelheti. A kedvezményezett intézmény pedig a megfelelő díjazást a jogosulttal történt megállapodás szerinti időpontban, de legkésőbb az írásbeli megkeresés kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles megfizetni a jogosult részére. Abban az esetben, ha a kedvezményezett intézmény a megfelelő díjat határidőben nem fizeti meg, vagy ha a jogosult a Korm.r. 1. sz. mellékletben meghatározott díj mértékét a felhasználás sajátos körülményeire tekintettel vitatja, a jogosult az igényét – a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági úton érvényesítheti.
ELDORADO árvái, avagy az árva mûvek szolgáltatása az országos elektronikus dokumentumküldõ rendszerben
Az Országos Széchényi Könyvtárban (a továbbiakban OSZK) 2014. október 31-i határidővel megvalósuló országos elektronikus dokumentumküldő rendszer, vagy másképpen az ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára (a továbbiakban ELDORADO) az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerhez (a továbbiakban ODR) kapcsolódva működő elektronikus dokumentumszolgáltató-rendszer, amely a nemzeti könyvtáron és a partnerkönyvtárakon keresztül fogja biztosítani a felhasználók számára, hogy digitális formában, jogszerűen hozzájuthassanak nemcsak a közkincsekhez, hanem a szerzői jogi védelem alatt álló dokumentumokhoz, így az árva művekhez is.
Az Irányelv 3. cikke értelmében ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, egy mű árva-e vagy sem, jóhiszemű és gondos jogosultkutatásnak kell megelőznie e művek felhasználását, mégpedig az adott műtípusra vonatkozó, megfelelő források igénybevétele révén. A jogosultkutatás során felhasznált releváns forrásokat az egyes tagállamok határozzák meg, és azoknak magukban kell foglalniuk legalább az Irányelv mellékletében felsorolt forrásokat. Az Irányelv mellékletében az ARROW26, többféle adatbázist és nyilvántartást egyesítő forrásként szerepel. Az ARROW négy adatbázist egyesít (TEL, VIAF, BiP, reprográfiai szervezetek adatbázisai), amelyek közül kettő, a books-in-print (BiP) és a reprográfiai adatbázis hazánkban jelenleg még előkészítési fázisban van.
Az ELDORADO a gondos jogosultkutatás vonatkozásában az ARROW hazai megvalósítójaként is definiálható. Ezt támasztja alá az is, hogy a Korm.r.-ben nevesített az ELDORADO, mint „országos elektronikus dokumentumküldő rendszer”, mégpedig a könyvek és sajtótermékek felhasználását megelőző gondos jogosultkutatás során kötelezően igénybe veendő adatbázisokat és nyilvántartásokat egyesítő információforrásként.27
Az ELDORADO rendszerben az árva művek felhasználását megelőző gondos jogosultkutatás a Korm.r.-ben megjelölt külső adatbázisok lekérdezésével történik. Miután már megállapítottuk egy műről, hogy nem a közkincsek körébe tartozik, a jogtisztázás folyamatát a BPHH-nyilvántartás lekérdezésével folytatjuk. Ha az adott mű szerepel a BPHH-nyilvántartásban, akkor ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett intézmények, köztük a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, amennyiben az adott mű gyűjteményük részét képezi, többszörözhetik és nyilvánossághoz közvetíthetik az adott árva művet. Amennyiben az adott mű nem szerepel a BPHH-nyilvántartásban, akkor a jogi helyzet tisztázása a szerzők életrajzi adatainak vizsgálatával, majd a kiadási és kereskedelmi forgalomban való hozzáférhetőségre vonatkozó adatok lekérdezésével folytatódik.
Abban az esetben, ha a fenti vizsgálatok során az adott mű összes jogtulajdonosa beazonosítható, akkor a jogi helyzet tisztázása munkafolyamat a felhasználási engedély beszerzésével folytatódik.
Ha nem mindegyik jogtulajdonos azonosítható, akkor azoktól, akik beazonosíthatóak, engedélyt kell szereznünk a mű felhasználására. Azon jogtulajdonosok esetében pedig, akik nem beazonosíthatóak, a jogi helyzet tisztázása az árva művé nyilváníthatóság vizsgálatával folytatódik.
Amennyiben a Korm.r. 2. §-ban megjelölt adatbázisok lekérdezése után arra a megállapításra jutunk, hogy valószínűsíthetően nem árva műről van szó, ismételten meg kell próbálni a jogtulajdonosoktól beszerezni a szolgáltatáshoz szükséges engedélyeket. Amennyiben ez továbbra sem sikerül, akkor a dokumentum nem szolgáltatható.
Ha a gondos jogosultkutatás nem vezetett eredményre, és úgy döntünk, hogy elindítjuk az árva művé nyilvánítási folyamatot, és az pozitív eredménnyel zárul (bekerül a mű a BPHH-nyilvántartásba), és erről értesítést kapunk, akkor a dokumentum árva műként szolgáltatható.
Ha az árva művé nyilvánítási folyamat negatív eredménnyel zárul, vagyis kiderül az adott műről, hogy mégsem árva, és erről értesítést kapunk, akkor a dokumentum a jogtulajdonosok engedélyének beszerzéséig továbbra sem szolgáltatható.
Nyilvánvalóan azon művek jogtulajdonosaival, akiknek személye vagy tartózkodási helye ennek feltárására irányuló gondos jogosultkutatást követően sem vált ismertté, az OSZK nem tud felhasználási szerződést kötni műveiknek az ELDORADO rendszerben való szolgáltatásáról, azonban ezeket az árva műveket az elektronikus kölcsönzés céljából hatásos műszaki intézkedésekkel látja el. Ez a megoldás azt a célt szolgálja, hogy egyértelműen azonosítható és nyomon követhető legyen az ELDORADO rendszeren keresztül történő műfelhasználás az utóbb ismertté váló jogtulajdonosokkal az őket megillető megfelelő díjazás tárgyában folytatott egyeztetések során.
Az árva művek esetén a szabad felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját is szolgálhatja, vagyis a felhasználással összefüggésben bevételhez juthatnak a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak. Az elért bevételek azonban csakis az árva művek digitalizálásával és online nyilvánossághoz közvetítésével kapcsolatban felmerült költségekre fordíthatók.
Mint láttuk, a jogtulajdonos ismertté válását követően az árva mű szabad felhasználása fejében megfelelő díjazást követelhet. Mivel azonban a költségvetési szervek esetében az árva művekhez kapcsolódó esetleges szerzői jogdíj fizetési kötelezettség elég nehezen kezelhető, ezért az ELDORADO rendszerben az árva művek körébe tartozó, elektronikus formában már elérhető dokumentumok ingyenes online olvasása és elektronikus kölcsönzése csak e-olvasójegy birtokában vehető majd igénybe, amely e-olvasójegyek árába be kell építeni az árva művek jogdíját, hogy az esetlegesen utóbb felbukkanó jogtulajdonosnak legalább a Korm.r. 1. sz. mellékletében megállapított megfelelő díjazást meg tudjuk fizetni.
Természetesen a gondos jogosultkutatásnak, illetve az azt automatizáló, forrásegyesítő rendszerek létrehozásának és működésének nemcsak az árva művek azonosításában van szerepe, hanem a jogszerű digitalizálás alapfeltételeit is ez biztosítja. Az ELDORADO mint országos hatáskörű szolgáltatást nyújtó rendszer, éppen ezt kívánja biztosítani, ami még inkább indokolja az ELDORADO jogi kereteinek megalkotását, beleértve az általa használni kívánt adatbázisok létrehozását és adataik frissítésének biztosítását is.
Összegzés
Az európai könyvtárak állományában megtalálható árva művek a gyűjtemények azon jelentős részét képezik28, amelyek digitalizálása és online hozzáférhetővé tétele nem lenne jogilag lehetséges közösségi szabályozás, pontosabban a vonatkozó irányelv nélkül.
A jogosultaknak az irodalmi műveik többszörözésére és nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kizárólagos jogai következtében egy mű digitalizálásához és hozzáférhetővé tételéhez a jogosult előzetes hozzájárulása szükséges. Árva művek esetében, mivel e művek jogtulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a többszörözési vagy a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételi cselekményekhez ilyen előzetes hozzájárulás nem szerezhető.
A kedvezményezett intézmények a gyűjteményükben található potenciális árva művek felhasználása előtt kötelesek elvégezni a gondos jogosultkutatást abban az országban, ahol az adott művet először kiadták vagy sugározták. Amennyiben a jogtulajdonos személye vagy elérhetősége továbbra is ismeretlen, úgy az adott potenciális árva művet be kell jelenteni a BPHH által vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online nyilvántartásba annak érdekében, hogy az adott művet Európa-szerte árva műként szolgáltatni lehessen a jogtulajdonos(ok) esetleges jelentkezéséig, szükségtelenné téve a gondos jogosultkutatás többszöri lefolytatását.
Az ELDORADO olyan rendszer, amely Magyarországon automatizált és egységes módon segíti a gondos jogosultkutatást, így biztosítva az Irányelvben meghatározott célokat, illetve a Korm.r. 2. §-ában felsorolt adatforrások összekapcsolását.
Az Irányelv elfogadása mérföldkőnek tekinthető az egységes digitális piac kiépítéséhez vezető rögös úton, amely lehetővé teszi valamennyi európai polgár számára, hogy könnyen hozzáférhessen kulturális örökségünkhöz. A 2011 szeptemberében napvilágot látott, a közgyűjteményekben őrzött, kereskedelmi forgalomban már nem kapható kiadványok digitalizálásáról és hozzáférhetővé tételéről szóló egyetértési megállapodás (Memorandum of Understanding)29 mellett jelen Irányelv újabb lépés az online kulturális tartalmak engedélyezése és az azokhoz való határokon átívelő hozzáférés megkönnyítése érdekében.
Jegyzetek
1. A Magyar Közlöny 2013. évi 172. számában (X. 17.) megjelent a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény.
2. Az Irányelvvel összhangban ilyen intézmények az Szjt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmények – a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok –, továbbá a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezetek lehetnek.
3. GYENGE Anikó: Elárvult jog nevelőszülőt keres = Magyar Jog, 2009. 3. sz. 160–172. p. és GRAD-GYENGE Anikó: Magyar árvák valahol Európában = Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2012. 6. sz. 28–50. p.
4. LEGEZA Dénes István: „Segítsük az árvákat” – útmutató az árva művek egyes felhasználásaihoz = Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2012. 5. sz. 23–58. p.
5. MEZEI Péter: Mi várható a magyar szerzői jogtól 2014-ben? = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2014. 4. sz. 129–141. p.
6. Az Szjt. 2009. február 1-jétől tartalmaz az árva művek felhasználására vonatkozó rendelkezéseket [Szjt. 57/A-57/D. §], amelyek az árva művek egyes felhasználásainak engedélyezésére – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) által lefolytatott – hatósági eljárást vezettek be.
7. Megjelent a Magyar Közlöny 2014. évi 61. számában (IV. 30.)
8. Szjt. 41/A. § (1) bek.
9. Szjt. 41/A. § (9) bek.
10. Szjt. 41/A. § (2) bek.
11. Szjt. 41/A. § (3) és (6) bek.
12. Szjt. 41/A. § (7) bek.
13. Szjt. 41/A. § (8) bek.
14. Ptk. 6:22. §
15. Szjt. 41/B. § (1) bek.
16. Szjt. 41/F. § (1) bek.
17. Szjt. 41/J. §
18. Szjt. 41/F. § (2) bek.
19. Szjt. 41/F. § (3) bek.
20. Szjt. 41/F. § (4) bek.
21. Szjt. 41/G. § (1)-(2) bek.
22. Szjt. 41/G. § (3) bek.
23. Szjt. 41/H. § (1) bek.
24. Szjt. 41/H. § (2) bek.
25. Szjt. 41/I. §
26. Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works Towards Europeana rendszer adatbázisok és jogtulajdonosi nyilvántartások hálózata, amelynek célja, hogy tisztázza a művek jogait, azonosítsa a jogtulajdonosait, és kiépítsen egy automatizált európai szintű jogi adatbázist, ezáltal támogassa a tömeges digitalizálást Európa-szerte. Egyik legfontosabb funkciója, mint az nevéből is kitűnik, az Europeana, az európai digitális könyvtár támogatása.
Az ARROW tulajdonképpen egy olyan eszköz, amely megkönnyíti a jogi információk menedzselését bármely szöveg és kép alapú digitalizálási projektben. A projekt tehát egy együttműködés a könyvtárak és a jogtulajdonos csoportok között annak érdekében, hogy technológiai megoldásokat találjanak a tömeges digitalizálás során felmerülő jogkezelési problémákra.
27. Korm.r. 2. §. 2. bek. h) pont és 3. bek. g) pont
28. A British Library becslése szerint a gyűjteményében megtalálható szerzői jog által védett művek 40%-a árva.
29. Memorandum of Understanding (MoU)
http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/docs/copyright-infso/20110920-mou_en.pdf [2014. okt. 16.]
Beérkezett: 2014. október 16.