Nemzetközi dokumentum-ellátás az Országos Széchényi Könyvtárban1

Az Országos Széchényi Könyvtár sajátos könyvtárközi helyzete

A magyarországi könyvtárközi kölcsönzésben részt vevő könyvtárak között nemzeti könyvtárként sajátos szerepet tölt be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Központi feladatainak egyike2 a külföldi könyvtárközi dokumentum-ellátás, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) keretében pedig a lelőhely-tájékoztatás, a bibliográfiai és egyéb információszolgáltatás, az OSZK állományából történő másolatszolgáltatás, valamint a szabványos könyvtárkódok kiadása.

E feladatok központosított ellátását több tényező is indokolja. A nyilvánosan rendelkezésre álló információkon túl az OSZK-ban van meg a lelőhelyezéshez szükséges központi katalógusháttér3, és itt koncentrálódik az a szakismeret is, amely nélkülözhetetlen a könyvtáros tevékenységek között is speciális ismereteket igénylő nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés végzéséhez. A központosított feladatvégzés lehetővé teszi egyrészt az emberi erőforrások, másrészt a drága információforrások (fizetős nemzetközi adatbázisok) gazdaságosabb kihasználását is.
Az OSZK-ban ­– szemben a nyilvános könyvtári rendszer résztvevőinek többségével ­– igen csekély a belső, vagyis a saját beiratkozott olvasók számára történő könyvtárközi kölcsönzés, aminek egyfelől a teljességet célzó hungarika-gyűjtőkör, másfelől a kizárólag helybeni könyvtárhasználat a magyarázata. Vagyis az OSZK olvasóinak csak elvétve van szükségük olyan – leginkább külföldi – dokumentumokra, amelyekhez saját könyvtárukban nem tudnak hozzájutni, a nemzeti könyvtár saját állománya pedig csak másolatként kerülhet a könyvtárközi kölcsönzés vérkeringésébe.
Az elmondottak miatt a könyvtárközi kölcsönzés hazai rendszerében az OSZK közvetítő és koordináló szerepet lát el. Az intézmény e feladatra szakosodott szervezeti egysége az Országos Lelőhely-koordinációs és Dokumentumellátó (OLD) osztály. Hozzá tartoznak a lelőhelyezők és a lelőhelyezést a mai napig is segítő hagyományos cédulakatalógusok is.

A központi cédulakatalógus (KC) szerepe

A lelőhelyezés fontos segédeszköze a hazai internetes könyvtári katalógusok naprakész követésén és az OSZK saját katalógus-rendszerének használatán túl az ún. központi cédulakatalógus (KC), mely a hazai könyvtárak bejelentései alapján hagyományos formában tartja nyilván a Magyarországon 1952 előtt megjelent, illetve a külföldön 1801-től napjainkig kiadott és hazai könyvtárakban hozzáférhető könyvek lelőhelyeit. A KC munkatársai a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákon keresztül (e-mail-en, telefonon, személyesen) a legteljesebb hazai információforrásra támaszkodva adnak lelőhely- és bibliográfiai tájékoztatást, s egyben lelőhelyet szolgáltatnak a beérkező könyvtárközi kérésekhez is.

A külföldi könyvtárközi kölcsönzés gyakorlata az OSZK-ban

Könyvtárközi kérést bármely hazai könyvtár beiratkozott olvasója indíthat. A kérést könyvtárának könyvtárközi kölcsönzéssel foglalkozó könyvtárosa adja föl az OSZK könyvtárközi kérőlapjának kitöltésével. A kérőlap használata regisztrációhoz4 kötött, kitöltése előtt a szolgáltatás részleteiről5 célszerű tájékozódni. A bejelentkező felületről6 érhető el az új kérések űrlapja, de innen lehet belépni akkor is, ha az utolsó 120 napban leadott kérések pillanatnyi státuszát szeretnénk megtekinteni (lásd az ábrát). Ezek a státuszok a belső nyilvántartásban bekövetkező státuszváltozáskor automatikusan emelődnek át, így teljesen naprakészek.

Ikt. Önnél Ikt. OSZK Érk. dátuma Állapot

osz/818-13

005606

2013.11.07

A kérést töröltük.

osz/824-13

005620

2013.11.08

A kérést külföldre továbbítottuk.

osz/873-13

006086

2013.11.29

Választ várunk! (tájékoztató küldése)

osz/905-13

006547

2013.12.17

A kérést postán visszaküldtük. (Kérje közvetlenül.)

osz/013-14

000063

2014.01.07

A kölcsönzött dokumentum határideje lejárt.
Kérjük, sürgősen küldje vissza!

osz/037-14

000148

2014.01.10

Választ várunk! (vállalja a költséget?)

osz/143-14

000594

2014.02.13

A kért dokumentumot elküldtük.

osz/177-14

000736

2014.02.28

A kérését iktattuk.

 1. ábra
Példák különböző státuszú, már leadott kérésekre

Ha a kérőnek olyan közölnivalója is van, melyhez nem talál megfelelő mezőt (pl. előzetes árajánlatot kér, csak bizonyos kiadás felel meg, a számlázást más címre kéri, a KC már lelőhelyezte a kérést, ritka vagy egyedi dokumentum esetén ismeri a lelőhelyet, adatforrást közöl, stb.), azt az „Egyéb megjegyzések” között tudja feltüntetni.
Amennyiben van hazai lelőhely, a kérő könyvtár erről értesítést kap, és a kölcsönzés vagy másolatkérés az ODR-en keresztül bonyolítható le. Ha a kérés Magyarországról nem teljesíthető, és a kérő a külföldről történő teljesítést is bejelölte, a lelőhelyek közötti választást számos szempont mérlegelése előzi meg: a szolgáltató könyvtár gyorsasága, megbízhatósága, árai (másolatoknál gyakran előzetes ajánlatot kell kérni), a szóba jöhető fizetési módok (voucher, előrefizetés, átutalás, csekk, depozit), a postázási szokások, korábbi vitás esetek (melyek általában nehezítik a zökkenőmentes kapcsolatot), valamint a hosszabbítás ottani gyakorlata.
Másolatok külföldről történő beszerzése elsősorban nemzetközi adatbázisokon (OCLC, Subito) keresztül történik, mert ezek – koncentráltságuk révén – nagy hatékonysággal, gyorsan és általában a legolcsóbban nyújtják a szolgáltatást. Ritkább vagy unikális dokumentumokról kért másolatok beszerzésekor közvetlenül a dokumentumot őrző könyvtárnak megy a kérés.
Az OSZK OLD osztálya világszerte mintegy 4500 (2000 európai és 2500 tengerentúli) könyvtárral áll kapcsolatban, s ez a szám a felmerülő újabb igényeket követve folyamatosan nő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy különleges, akár egzotikus kérések is a siker reményében kezdeményezhetőek. Ha jogi akadályok vagy könyvtárpolitikai megfontolások nem hátráltatják, a kommunikációs eszközök ugrásszerű fejlődésének és a könyvtári állományok feltártságának is köszönhetően szinte kivétel nélkül teljesíthetők az igények.
Előfordul, hogy mindezek ellenére sem sikerül információt szerezni egy-egy dokumentum lelőhelyéről. A bekérő könyvtáros ilyenkor is tesz még egy próbát a kiadás helye szerinti egyetemi vagy nemzeti könyvtárnál, melytől jó esetben olyan új információt kaphat, amivel végül eljuthat a keresett dokumentum konkrét példányáig.

Folyamatos információgyûjtés a szolgáltató könyvtárakról

Ilyen nagy számú partnerkönyvtárral csak akkor lehet hatékonyan tartani a kapcsolatot, ha folyamatosan pontos információk állnak róluk rendelkezésre. Ezek persze az interneten részben megvannak, de a világhálón a változások olykor csak jelentős késéssel jelennek meg. Ezért a külföldi könyvtár-adatbázisokból kinyert saját adatbázisban azonnal rögzítésre kerül minden észlelt változás (pl. friss e-mail címek), valamint minden olyan tényező (gyorsaság, megbízhatóság, különleges adottságok), amelyek elősegíthetik az olvasók minél gyorsabb és zökkenőmentes kiszolgálását.

Statisztika

2012-ben az OSZK által könyvtárközi úton külföldről beszerzett dokumentumok közel fele Németországból érkezett. Ennek fő oka a kiváló állományokon túl a német könyvtárközi szolgáltatások általánosan magas színvonala. Nagyon kedvezőek a tapasztalatok a skandináv partnerekkel is, különösen az angol nyelvű könyvek tekintetében, az Egyesült Államok magas részaránya pedig elsősorban az OCLC-ből rendelt szakcikkeknek köszönhető. Kölcsönzések a tengerentúlról csak abban az esetben érkeznek, ha a beszerzés Európából nem lehetséges.

Dokumentumbeszerzés külföldről (2013)

Németország

44%

USA

10%

Franciaország

  9%

Norvégia

  7%

Nagy-Britannia

  4%

Ausztria

  3%

Svédország

  3%

Olaszország

  3%

Külföldről érkező kérések esetén a másolatok az OSZK állományából készülnek, a kölcsönzéseket pedig a hazai partnerkönyvtárak állományából az ODR igénybevételével teljesíti az OSZK. Németország ebben az irányban is jelentős célország, de – főként a határon túli magyarság igényeinek kielégítése miatt – a szomszédos országok is fontos helyet foglalnak el.

Külföldre teljesítés (2013)

Szlovákia

21%

Németország

17%

USA

11%

Ausztria

10%

Olaszország

  5%

Franciaország

  4%

Lengyelország

  4%

Csehország

  3%

Románia

  3%

Horvátország

  3%

Oroszország

  3%

Svájc

  3%

Használt fôbb adatbázisok

Tekintsük át a beszerzési statisztika sorrendjében a külföldről történő könyvtárközi kölcsönzésnél leghatékonyabb segítséget jelentő adatbázisokat. Mivel elsősorban szakirodalom behozatalára van igény, azok a közös katalógusok a legfontosabbak, amelyek az egyetemi és főiskolai könyvtárak, valamint a szakkönyvtárak állományait egyesítik.
A világ legfontosabb könyvtári adatbázisai fölötti nagy ernyőként használható a KVK (Karlsruher Virtueller Katalog) metakeresője7, mely egyidejűleg kb. 500 millió dokumentum között biztosít keresési lehetőséget.
Németországban a közös katalógusok tartománycsoportok (SWB8 – Délnyugat-Németország, HBZ9 Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-Pfalz, HEBIS10 – Hessen és Rajna-Pfalz egy része, GVK11 – Észak-Németország, KOBV12 – Berlin-Brandenburg, BVB13 – Bajorország és Berlin) főként felsőoktatási és szakkönyvtárainak állományait gyűjtik egybe.
Az amerikai OCLC (Online Computer Library Center), a világ legnagyobb könyvtári adatbázisa Resource Sharing elnevezésű könyvtárközi modulja14 2014 májusáig használható, de 2013 tavaszán párhuzamosan elindult az újonnan fejlesztett World Share Interlibrary Loan15 is, mely számos új kényelmi funkció mellett a keresett könyvek közvetlen megvásárlására is lehetőséget kínál. 2012 óta a megrendelt másolatok fel- és letöltésére rendszeren belüli alapszolgáltatás (Article Exchange16) is rendelkezésre áll.
A SUDOC17 (Système Universitaire de Docu­men­tation) közös katalógus a francia felsőoktatási könyvtárakon kívül szak- és közkönyvtárak állományait is egyesíti. A norvég BIBSYS18 rendszerben a felsőoktatási könyvtárakon kívül szintén részt vesznek szakkönyvtárak, valamint a norvég nemzeti könyvtár is. Hasonló szerepet tölt be Nagy-Britanniában a COPAC19 adatbázis. Ausztriában az egyetemi és szakkönyvtárak az ÖVB20-ben (Österreichischer Bibliothekenverbund) egyesülnek. A svéd LIBRIS21 rendszerben a felsőoktatási és szakkönyvtárakon kívül néhány közkönyvtár is részt vesz. Olaszország hasonló adatbázisa az SBN22 (Servizio Bibliotecario Nazionale).

Fôbb tendenciák a külföldi könyvtárközi kölcsönzésben

A könyvtárközi kérések száma évek óta csökken, miközben egyre több a különleges dokumentumtípusokra vonatkozó, nem rutinszerű, nagy munkaigényű kérés. Ennek hátterében a válság hatásán kívül nyilván az is meghúzódik, hogy az interneten egyre nagyobb arányban férhetők hozzá a könyvtárközi kölcsönzésben hagyományosnak tekinthető szövegek.
A másolatokat mind gyakrabban kérik elektronikus formátumban, ezek aránya a papírmásolatokkal szemben meredeken nő. A folyamatot erősíti az is, hogy számos könyvtár igényel saját digitalizálási tevékenysége kiegészítéseként digitális másolatokat hiánypótlásként, helyismereti gyűjteményének vagy akár digitális könyvtárának bővítésére.
A könyvtárközi kölcsönzés finanszírozásában is növekszik a pályázatok szerepe. Ez a környező országok magyarlakta területeiről is elmondható, a számukra kiírt pályázati forrásokból olykor digitalizálási projektek is támogathatók.
Növekvő igény mutatkozik a külföldi könyvtárak és magánszemélyek részéről a korszerű fizetési módok (hitelkártya, elektronikus fizetés) igénybevétele iránt is. Ennek infrastruktúráját a közeljövőben mindenképpen fontos lenne biztosítani.
A könyvtárak világában is egyre jelentősebb szerepet játszó e-könyveknek a könyvtárközi kölcsönzésben – elsősorban jogi akadályok miatt – egyelőre még nincs hasonló súlya.
A most említett szinte valamennyi tényezőt új megvilágításba helyezi majd az OSZK-ban jelenleg zajló ELDORADO (Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára)-projekt 23, mely 2014 végétől nemcsak országos keretrendszert biztosít az elektronikus dokumentumszolgáltatásnak, de egyben az e-dokumentumok kiterjedt információs bázisa is lesz.

Jegyzetek

1.   A Tatabányán 2013. október 14-én rendezett XIII. Országos ODR-konferencián elhangzott előadás kissé bővített változata.

2.   Ld. 1997. évi CXL. tv. 60. § c, 61. § h

3.   Megszervezése az 1920-as években kezdődött, történetéről lásd: http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/2/rady.html.

4.   http://www.oszk.hu/sites/default/files/konyvtarkozi_regis ztracio.pdf

5.   http://www.oszk.hu/konyvtarkozi_dokumentumellatas

6.   http://www.oszk.hu/kok/?language=hu

7.   http://www.bibliothek.kit.edu/cms/ueber-uns.php

8.   http://swb.bsz-bw.de

9.   http://okeanos-www.hbz-nrw.de

10. http://www.hebis.de

11. http://gso.gbv.de

12. http://www.kobv.de

13. http://www.bib-bvb.de

14. http://www.oclc.org/content/dam/oclc/services/brochures/ 211370usb_worldcat_resource_sharing.pdf

15. http://oclc.org/worldshare-ill.en.html

16. http://www.oclc.org/worldshare-ill/features/article-exchange.en.html

17. http://en.abes.fr/Sudoc/Sudoc-Catalogue/The-Sudoc-cat alog

18. http://bibsys.org/english/pages/organisation_bibsys.php

19. http://copac.ac.uk/about

20. http://www.obvsg.at/bibliothekenverbund/grundlagen

21. http://librishelp.libris.kb.se/help/about_libris_eng.jsp?o pen=about

22. http://www.iccu.sbn.it/opencms/opencms/en/main/sbn/cat_sbn

23. http://epa.oszk.hu/01300/01367/00213/pdf/EPA01367_3 K_2013_05_22-30.pdf

Beérkezett: 2014. március 6.

A bejegyzés kategóriája: 2014. 2. szám
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!