Rezümé – 2014/1

Tanulmányok 

Búvópatakok a magyar könyvtári rendszerben
AMBERG Eszter

2. A minisztériumi szakkönyvtárak 2008–2012

A tanulmány első része öt évvel ezelőtt jelent meg e folyóiratban (2009. 1. szám). Jelen írás egyrészt a 2008–2012 között eltelt időszak statisztikai adataira támaszkodva, másrészt a szakkönyvtárosokkal folytatott konzultáció tapasztalataiból kiindulva kíván reális helyzetképet adni a kormányzati könyvtárak e kiemelt csoportjáról az alábbi bontásban: Kormányzati szerkezetátalakítás; Szolgáltatások; A vizsgált könyvtárak köre; Statisztikai adatok; Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a nyílt kormányzatban.Befejezetlen szimfónia? A felsőoktatási szakfelügyeletről
CSEREY Lászlóné

A szerző cikkének bevezetőjében szembeállította a könyvtári szakfelügyelet hatályos jogszabályi hátterét a jelenleg szünetelő gyakorlattal. Felsorolta a felsőoktatási területen 2007-től 2012 végéig lebonyolított vizsgálat kérdőíveinek pozitív és negatív sajátosságait, és leírta a könyvtári munkafolyamatok értékelésének módszerét. Kitért az elmúlt időszakban elemzett 112 könyvtár szöveges értékelésének terjedelmére, utalt a vizsgálati eredményekre és a megállapítások útjára a megbízást adó Közgyűjteményi Főosztály könyvtári osztályáig. Végül kifejezte reményét, hogy a megkezdett munka nem marad torzó, és a vizsgálatból kimaradt könyvtárak átvilágítására is sor fog kerülni a jövőben.

Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerű plágiumkeresés
KERESZTFALVINÉ ILYÉS Renáta

A tanulmány röviden áttekinti a szellemi tulajdon megjelenését és fejlődését a régi kultúráktól a 21. század digitális koráig. A hagyomány megőrzésében fontos szerepet játszott az egykori másoló, aki legális kópiákat készített. Később, Gutenberg nyomdatechnikája eredményeként, a szellemi tulajdon fogalma kezdett formát ölteni. A mai művek elektronikus létrehozása sohasem látott módon megkönnyíti a másolásukat, felhasználásukat és rájuk való hivatkozást. A digitális jogkezelés (DRM) a művek védelmére hivatott, azonban alkalmazása számos nehézséget okoz a gyakorlatban.

A plágium legegyszerűbb definíciója, hogy megfelelő hivatkozás nélkül használunk fel forrásokat, dokumentumokat. A cikk sorra veszi az aktuális szöveg-feldolgozási és plágiumkeresési algoritmusok lényegét. A magyar kutatási témájú és saját fejlesztésű SZTAKI–KOPI plágiumkereső innovatívan kapcsolja össze a társprojektek (SZTAKI-Szótár és kisebb kísérleti nyelvi algoritmusok) eredményeit. A bemutatott Turnitin.com az egyik legnagyobb nemzetközi plágiumkereső rendszer, óriási adatbázissal és több millió dokumentum statisztikáival. Az írás célja, hogy bemutassa azokat a technikai vívmányokat, melyekkel a nyilvános közlésre szánt digitális publikációk megvédhetők.

Olvasás és szabadidő. Vizsgálat a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium 11. osztályos diákjai körében (csak elektronikusan)
CSONTOS Annamária                       

Marosvásárhely – hivatalos nevén Targu Mures – közel 128 000 lakosának 45%-a magyar anyanyelvű (2011). A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, illetve a Református Kollégium 11. osztályos magyar anyanyelvű diákjai körében végzett felmérés az olvasási szokásokat vizsgálta: mit és mennyit olvasnak, melyek a kedvenc olvasmányaik és honnan szerzik be azokat, milyen helyet foglal el a szabadidejükben, miképpen befolyásolja olvasási szokásaikat a tévézés és a számítógépezés. A kutatás nyolc hipotézise közül beigazolódott, hogy (1) szignifikáns összefüggés van az apák iskolai végzettsége és a diákok olvasásának gyakorisága között, (3) a lányok többet olvasnak, mint a fiúk, és (4) gyakrabban járnak könyvtárba, (6) a tévézés miatt kevesebbet olvasnak a diákok, (8) az IKT-eszközök révén az olvasmányok 4%-át interneten szerzik be. Nem bizonyult igaznak az a feltevés, hogy (2) a magasabb végzettségű szülők gyermekei gyakrabban járnak könyvtárba, (5) a lányok nagyobb saját könyvtárral rendelkeznek, mint a fiúk, illetve (7) a számítógép-használat negatívan befolyásolja a könyvolvasást.

Műhely 

Biblioterápia babaváróknak – egy tematikus csoport tervezése és megvalósítása
BÉRES Judit

2012 őszén indult a Pécsett működő Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Csorba Győző Könyvtárának másfél éves távra tervezett, több korosztálynak szóló, informális olvasásnépszerűsítő projektje. A kisbabát váró családoknak szólt a Babaváró című, hét alkalomból álló, zárt kiscsoportos biblioterápiás sorozat, amely egyben a folyamatként elképzelt olvasásnépszerűsítési program első állomása is volt. A foglalkozásokon részt vevő kismamák és „kispapák” a beszélgetések kiindulópontjául választott, nem csak szépirodalmi szövegek kapcsán gondolatban együtt járták végig a baba várásától a születésen át a babagondozásig és a korai gyermeknevelésig a legfontosabb állomásokat. A csoportban az volt a cél, hogy saját élményt mozgósító, belátásokat segítő és személyes változást katalizáló beszélgetésekkel segítsék a leendő szülőket a babavárásban, a szülésre és a szülői szerepre való rákészülésben, a szorongások és félelmek leküzdésében, az önbizalom növelésében, az önismereti és a családdá alakulást segítő kapcsolati munkában.

Múltunkból

Magyar Asszonyok Könyvtára. Ismertetés és újabb adalékok
NAGY Anikó

1924 tavaszán ajándékozta könyvtárát Benczúr Gyuláné Boldizsár Kata (1854-1928) a Széchényi-könyvtárnak. A könyvekből, folyóiratokból és kéziratokból álló Magyar Asszonyok Könyvtára harmincöt esztendő gondos gyűjtésének volt az eredménye. A dokumentumokban az a közös, hogy szerzői és témájuk a nők és asszonyok, a válogatás alapja pedig, hogy a nők művelését és nevelését szolgálják. A gyűjtő életútjának rövid ismertetése után a tanulmány a nevezetesebb magyar nyelvű szerzőket és műveiket mutatja be részletesen, majd a gyűjtemény nemzeti könyvtárba kerülését és feldolgozását vázolja. Ma már az eredetileg 3148 tételes anyagnak csak a fele található meg az OSZK állományában.

Kitekintés

Trendek az európai könyvtárügyben
DIPPOLD Péter

A tanulmány három szinten közelíti meg a könyvtári trendeket. Az IFLA 2012-ben közreadott trendjelentése általánosságban közelíti meg a várható fejleményeket, és öt szempontból tekinti át ezeket, az MDT Partners által menedzselt könyvtári akciók viszont projekt-szinten mutatják az európai törekvéseket, míg a harmadik szint a közvetlen (angol dán és holland) tapasztalatokra épít.

Iskolai könyvtárak az európai országokban
FEIMER Ágnes

A szemletanulmány a Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő (referátumok) rovatában 2006 és 2013 között feldolgozott tanulmányok alapján tekinti át Nagy-Britannia, Norvégia, Finnország, Dánia, Svédország és Németország iskolai könyvtárügyét, a könyvtárak helyzetét és problémáit. (Eredetileg a Könyvtárostanárok Egyesülete őszi szakmai napján hangzott el, és annak szerkesztett, a felhasznált és a témához ajánlott irodalom jegyzékkel kiegészített változata.)

SONNEVEND Péter

A sztálini önkényuralom áldozata: a szovjet közkönyvtárak a második világháborúig (1928–1941) 2. rész: A Krasznij bibliotyekar című szaklap (1923–1941)

A szovjet közkönyvtárügy egyik központi szereplője és alakítója volt a Krasznij Bibliotekar’ (Vörös Könyvtáros) című havi folyóirat, mely 1923 őszétől 1941 tavaszáig jelent meg. A tanulmány bemutatja N. Krupszkaja szerepét, a lap szerkesztőit, példányszámának és programjának alakulását, majd két fontos tematikai áttekintést nyújt. Az olvasáskutatás egészen 1931-ig egyik központi feladata volt a lapnak, a hiányzó felsőfokú szakképzés viszonyai közt módszertani írásokkal és beszámolók közlésével segítve az érdeklődő könyvtárosokat. 1931 után a sztálinista propagandagépezet ezt a tematikát kiszorította a lap életéből, és már csak az olvasás-irányítás jöhetett szóba. Ennek pedig nem az egyéni vagy csoportos érdeklődés vizsgálata a célja, hanem a „felülről” előírt olvasmányok elfogadtatása. A másik tematika a külföldi könyvtári világ fejleményeinek ismertetése volt. 1931-ben lényegében ennek is vége szakad, elvétve található csak egy-egy ilyen témájú írás a laphasábjain. (Érdekes kivétel az 1938-ban Londonban kiadott A survey of libraries angol szerzője, H. M. Cashmore szovjet fejezetének a pozitív ismertetése 1939 nyarán.) A tanulmány végén néhány kiemelkedő szovjet szerző életútjának összefoglalása szerepel, akiknek a műve nemrég új kiadásban is megjelent. Az összegzés szerint a folyóirat és a közkönyvtárak áldozatul estek a sztálini önkényuralmi propagandagépezetnek, ezzel meggátolva évtizedekig – részben máig – a valós könyvtárelmélet kibontakozását.

Könyvszemle

Egy XIX. század eleji szerb-magyar író könyvtárának rekonstrukciójáról
„Könyvim az én fiaim”. Vitkovics Mihály könyvtára. Bev. Bor Kálmán, szerk. Csepregi Klára, Bp.: OSZK, 2013. (Ism.: Murányi Lajos)

Kézikönyv a könyvtár és információtudomány elméleti alapjairól, a digitális könyvtárakról és a digitális könyvtárosok képzéséről (csak elektronikusan)
TAMMARO, A. M. – MYBURGH, S.: Exploring education for digital librarians. Oxford: Chandos, 2013. (Ism.: Németh Márton)

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok) (csak elektronikusan)

Kategória: 2014. 1. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!