Búvópatakok a magyar könyvtári rendszerben 2.

A minisztériumi szakkönyvtárak 2008–2012

Öt évvel ezelőtt e lap hasábjain jelent meg tanulmányom a minisztériumi szakkönyvtárakról.¹ Jelen írásomban egyrészt a 2008–2012 között eltelt időszak statisztikai adataira támaszkodva, másrészt a minisztériumi szakkönyvtárosokkal folytatott konzultáció tapasztalataiból kiindulva kívánok reális helyzetképet adni a kormányzati könyvtárak e kiemelt csoportjáról.Kormányzati szerkezetátalakítás

A 2010. évi országgyűlési választásokat követően jelentősen átalakult a kormányzati szerkezet, létrejöttek az ún. csúcsminisztériumok. Egy-egy tárca több korábbi szakminisztériumot is integrált, emiatt bár a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent a minisztériumok száma, ugyanakkor az államtitkárok száma növekedett.

Megszűnt a kormány legfőbb hivatali szerve, a Miniszterelnöki Hivatal. Jogutódja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lett, amelyből később kivált a miniszterelnök munkaszervezete, a Miniszterelnökség. A Miniszterelnökség segíti a kormányfő tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában.

Az új kormányzati szerkezet kialakításakor az egyik cél az volt, hogy lehetőleg minél kevesebb tárca legyen, a másik, hogy az ágazati lobbik ne szabdalják szét a kormányzati politikát, hanem becsatornázzák őket, a harmadik pedig, hogy jól kitapintható irányok legyenek a kormányzati politikában (pl. a gazdaságpolitika elsődlegessége, az államreform kiemelt jelentősége, stb.), amelyhez a kormányzati szerkezet is illeszkedik, mint a kormányzati politika végrehajtásának egy eszköze.

Szolgáltatások

A minisztériumi könyvtárak alapvető küldetése nem változott: biztosítsa a szükséges információkat a tisztviselői számára, továbbá információ- és tudásmenedzsmenttel segítse őket. E könyvtárak feladata tehát, hogy kövessék az adott minisztérium szakterületein megjelenő új információkat, és proaktív módon megszerezzék hivatalnokaiknak az új információforrásokat és eszközöket, továbbá segítsék őket ezek használatában.

Ugyanígy nem változott – és ezt már sajnálattal tapasztaltuk – e könyvtárak együttműködése, továbbá az, hogy alulreprezentáltak a hazai szaksajtóban. Továbbra sincs semmilyen fórumuk vagy a Magyar Könyvtárosok Egyesületében külön szekciójuk, ahol az őket érintő szakmai kérdéseket megvitathatnák. Az MKE Jogi Szekciója jelezte, hogy nyitott az együttműködésre és szívesen látná tagjai sorában a kormányzatban, azon belül is a minisztériumokban, illetőleg a minisztériumi háttérintézményekben dolgozó könyvtári szakembereket is.

Ugyancsak várat magára egy hazai kormányzati könyvtári irányelv kidolgozása is, természetesen harmonizálva mind az IFLA kormányzati könyvtári irányelveivel, mind pedig a kormány e-közigazgatás stratégiájával.

Ezen unikális gyűjteménnyel rendelkező könyvtárak célközönsége elsősorban a minisztériumok munkatársai, ugyanakkor az általuk kiszolgált közönség szélesebb, mint a kormányzati munkában foglalkoztatottak köre, hiszen sok diák, kutató és jogász veszi igénybe szolgáltatásaikat. E könyvtárak szolgáltatáskínálata szintén nem sokat módosult az eltelt öt év alatt. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtára 2012-ben – elsősorban állományvédelmi okokból – az Arcanum Adatbázis Kiadóval digitalizáltatta a II. világháború utáni diplomáciai iratokat és a Külpolitikai Évkönyvet 1968-tól napjainkig.

Természetesen továbbra is igaz az, hogy e könyv­táraknak össze kell hangolniuk szolgáltatásaikat a fenntartó terveivel, igényeivel, és közben folyamatosan fejleszteniük is kell, hogy minél jobban és gyorsabban ki tudják ezeket az igényeket elégíteni.

A vizsgált könyvtárak köre

Jelenleg három minisztérium rendelkezik saját könyvtárral², a másik ötnek a háttérintézményei tartanak fenn szakkönyvtárakat. Az öt évvel ezelőtt vizsgált 13 szakkönyvtár közül megszűnt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakkönyvtára, a minisztériumi háttérintézmények közül pedig a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Szakkönyvtára. Az előző két gyűjtemény az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, míg a harmadik a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Központi Könyvtárának állományába integrálódott.

A vizsgálatunkba bevont intézmények a következők voltak (kurzívval jelöltük azokat a könyvtárakat, amelyeket öt évvel ezelőtt is vizsgáltunk):

• a Belügyminisztérium háttérintézményeinek könyvtárai (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Könyvtára, Készenléti Rendőrség Könyvtára)
• az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézményeinek könyvtárai (GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár, GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtár, GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézet Könyvtár, Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Könyvtár, Lajtha László Folklórdokumentációs Központ Könyvtár, Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum)
• a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeinek könyvtárai (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakkönyvtára, MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár HM 1. Objektumok Üzemeltetési Igazgatóság Katonai Kézi Könyvtár)
• a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Könyvtára és a minisztérium háttérintézményének könyvtára (Balassi Intézet Könyvtára), továbbá a miniszter által felügyelt kormányhivatali szakkönyvtár (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János Szakkönyvtár)
• a Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtár és a minisztérium háttérintézményének könyvtára (Magyar Külügyi Intézet Könyvtára)
• a Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvtára és a minisztérium háttérintézményének könyvtára (Nemzeti Munkaügyi Hivatal Központi Könyvtára)
• a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeinek könyvtárai (Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft Könyvtára, MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtár, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Országos Földtani Szakkönyvtár, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Országos Geofizikai Szakkönyvtára, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft Könyvtár)
• a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézményeinek könyvtárai (Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár, Halászati és Öntözési Kutató Intézet Könyvtára, Országos Meteorológiai Szolgálat Könyvtára)

Amint a fentiekből kitűnik, a jelenlegi (statisztikai) vizsgálatunkat kétszer több könyvtárra terjesztettük ki, mint öt évvel ezelőtt. A most vizsgált 26 könyvtárnak túlnyomó része (58%) zárt munkahelyi szakkönyvtár, míg a másik fele a Nyilvános könyvtárak jegyzékében (NYKJ) szereplő szakkönyvtár, közülük kettő országos szakkönyvtár is.³

Statisztika

Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztériumi szakkönyvtárakra is vonatkozik az 1997. évi CXL. tv. és az évente megjelenő statisztikai kormányrendelet értelmében, amely az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűjtéseiről szól.

Az adatszolgáltatók száma

	2008	2009	2010	2011	2012
Könyvtárak száma	30	29	28	28	26
Elemzendő (legalább 4 évig adott adatot)	29	28	27	27	26

A vizsgált időszak második évében, 2009-ben, egyrészt megszűnt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakkönyvtára és gyűjteménye az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ állományába tagozódott, másrészt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) Központi Könyvtárának gyűjteményébe integrálódott az NSZFI Felnőttképzési Szakkönyvtárának állománya, amelynek előző fenntartói a Munkaügyi Minisztérium és jogutódjai voltak. 2011-től pedig Nemzeti Munkaügyi Hivatal Központi Könyvtáraként működik tovább.

2011-ben megszűnt a nyilvános könyvtárak jegyzékén is szereplő Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtára, amelynek állománya szintén az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ része lett.

2012-ben pedig egyesült a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal Szakkönyvtárának és a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal Szakkönyvtárának gyűjteménye: az új intézményt a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakkönyvtárának nevezik.

A rendszeresen statisztikai adatot szolgáltató könyvtárak köre az utóbbi öt évben 10%-kal csökkent (29-ről 26-ra) a fent említett intézményi és gyűjteményi integrációk következtében. Továbbá még mindig van legalább hat olyan minisztériumi háttérintézmény⁴, amelyek által fenntartott könyvtárak eddig sohasem szolgáltattak statisztikai adatokat.

Az adatszolgáltatók területi elhelyezkedés szerint, mint a közigazgatás központi állami szerveinek vagy másképpen a legmagasabb állami hatóságoknak, illetve háttérintézményeiknek könyvtárai Budapesten találhatók, kivéve a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtárát, amely egyébként a Nyilvános könyvtárak jegyzékén is szerepel.

Heti nyitvatartási órák

 

 

 

 

 

 

 

 

Az öt évvel ezelőtt vizsgált könyvtári körben a nyitvatartási órák száma átlagosan 16%-kal emelkedett (29,5-ről 35-re), ugyanakkor mind az országos szakkönyvtárak, mind a többi vizsgált minisztériumi könyvtár nyitvatartási ideje 2008–2012 között átlagosan tíz, illetve hét százalékkal csökkent. Az országos szakkönyvtárak közül egyébként az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyitvatartási órái 2012-re 20%-kal csökkentek (45-ről 36-ra). Emellett elmondhatjuk azt is, hogy a nyitvatartási napok száma öt év alatt átlagosan szintén 10%-kal növekedett (4,5 napról 5 napra).

2012-re az általam vizsgált minisztériumi könyvtáraknak csak a hatoda (4 db)⁵ áll heti 40 órában vagy afeletti nyitva tartással az olvasók rendelkezésére, és közülük csak egy (a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Könyvtára) olyan könyvtár van, amelyik a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szerepel. Ugyancsak a könyvtárak hatoda⁶ heti tíz órában vagy annál kevesebb ideig van nyitva, sajnos ebből egy könyvtár, a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtára, szerepel a Nyilvános könyvtárak jegyzékén is. A statisztika szerint a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ 2012-ben zárva volt.

Tudjuk, hogy e könyvtárak nyitva tartása – érthetően – a hivatali időhöz igazodik, mégis érdemes lenne időnként felmérni, hogy a könyvtárhasználók mennyire elégedettek vele, és ha szükséges módosítani kellene a nyitva tartást.

Helyben lévő állomány

Év	Összes állomány nagysága (db)		Az összesből a 2 országos szakkönyvtár állományának nagysága (db)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtár állományának nagysága (db)		Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak állományának nagysága (db)
	Összesen	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	Átlag	Összesen	Átlag
2008	1 774 493	61 189,4	596 600	555 124	1 177 893	43 625,6	292 462	36 557,7
2009	1 777 727	63 490,2	608 149	566 161	1 169 578	44 983,8	279 792	39 970,3
2010	1 768 397	65 496,2	617 463	576 670	1 150 934	46 037,4	294 409	42 058,4
2011	1 773 110	65 670,7	626 292	585 353	1 146 818	45 872,7	284 953	40 707,6
2012	1 717 252	66 048,1	630 111	588 793	1 087 141	45 297,5	248 255	41 375,8

Éves gyarapodás (kötetek száma)

Év	Gyarapodás (db)		Az összesből a 2 országos szakkönyvtár gyarapodása (db)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtár gyarapodása (db)		Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak gyarapodása (db)
	Összesen	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	Átlag	Összesen	Átlag
2008	27 847	960,2	10 933	10 132	16 914	626,4	4 918	614,7
2009	24 782	885,0	11 549	11 037	13 233	509,0	2 919	417,0
2010	23 396	866,5	10 985	10 509	12 411	496,4	3 572	510,3
2011	20 014	741,2	9 240	8 683	10 774	431,0	2 387	341,0
2012	18 492	711,2	8 418	7 945	10 074	419,7	1 935	322,5

Állománygyarapítás összege (a kifizetett számlák alapján)

Év	Gyarapítás (eFt)		Az összesből a 2 országos szakkönyvtár gyarapítása (eFt)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtár gyarapítása (eFt)		Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak gyarapítása (eFt)
	Összesen	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	Átlag	Összesen	Átlag
2008	125 377	4 323,3	11 241	6 400	114 136	4 227,2	17 683	2 210,4
2009	120 276	4 295,6	10 061	5 517	110 215	4 239,0	19 189	2 741,3
2010	104 524	3 871,2	7 650	2 572	96 874	3 875,0	13 240	1 891,4
2011	85 195	3 155,4	4 217	939	80 978	3 239,1	5 933	847,6
2012	130 592	5 022,8	17 209	4 650	113 383	4 724,3	2 917	486,2

A minisztériumi szakkönyvtárak dokumentumállománya 2008–2012 között 8%-kal növekedett, míg az éves állománygyarapodás 26%-kal csökkent, ugyanakkor az állománygyarapításra fordított éves összeg 16%-kal nőtt.

Az öt évvel ezelőtt vizsgált könyvtári kör dokumentumállománya 2008–2012 között 13%-kal növekedett, ugyanakkor az éves állománygyarapodás a felére (48%-kal) csökkent, az éves állománygyarapításra fordított összeg pedig a kétharmadára (78%-kal) zsugorodott. Ha az adatokat az utóbbi tíz év (2003–2012) távlatában vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy e könyvtári kör dokumentumállománya negyedével (24%-kal) növekedett, azonban az éves állománygyarapodás kb. a kétharmadával (59%-kal), az éves állománygyarapításra fordított összeg pedig drasztikusan, 91%-kal csökkent.

Emellett kiemelendő az is, hogy 2008–2012 között e könyvtárak alapterülete átlagosan kb. negyedével (23%-kal) csökkent. Tehát miközben mind a könyvtári alapterület, mind az éves állománygyarapodás drasztikusan csökkent, addig a helyben lévő állomány nagysága kissé (13%-kal) növekedett. Ezért a továbbiakban is javasolhatjuk e könyvtári körnek a tervszerű állományapasztást, amely – mint tudjuk – a könyvtári gyűjteményszervezés egyik alkotóeleme a gyarapítás mellett.

2011 óta megnőtt azon könyvtárak száma, és ez jelenleg a minisztériumi szakkönyvtárak hatodát (15%) jellemzi, amelyek saját költségvetésükből egyetlen dokumentummal sem tudták gyarapítani állományukat, vagyis nyilvánvalóan csak tiszteletpéldányokkal gyarapodhattak. Továbbra is igaz, hogy az éves állománygyarapodás mértéke az OFI-OPKM-ben évek óta a legnagyobb, és bár azt hihetnénk, hogy ehhez a könyvtár gyarapításra fordított összege – mint országos szakkönyvtáré – messze a legmagasabb, de ez még sincs így.

A használók számára fenntartott számítógépek száma

Év	Számítógépek száma (db)		Az összesből a 2 országos szakkönyvtár számítógépeinek száma (db)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtár számítógépeinek száma (db)		Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak számítógépeinek száma (db)
	Összesen	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	Átlag	Összesen	Átlag
2008	75	2,6	15	12	60	2,2	15	1,9
2009	76	2,7	15	12	61	2,3	18	2,6
2010	75	2,8	15	12	60	2,4	18	2,6
2011	73	2,7	15	12	58	2,3	18	2,6
2012	70	2,7	13	10	57	2,4	13	2,2

Ebből internet-hozzáféréssel rendelkezik

Év	Internet-hozzáférések száma (db)		Az összesből a 2 országos szakkönyvtár internet-hozzáféréseinek száma (db)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtár internet-hozzáféréseinek száma (db)		Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak internet-hozzáféréseinek száma (db)
	Összesen	Hozzáférés aránya (%)	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	Hozzáférés aránya (%)	Összesen	Hozzáférés aránya (%)
2008	64	85	15	12	49	82	14	93
2009	69	91	15	12	54	88	17	94
2010	73	97	15	12	58	97	17	94
2011	71	97	15	12	56	96	17	94
2012	67	96	12	9	55	96	13	100

A szakkönyvtárak helyiségeiben a használók rendelkezésére álló számítógépek száma 2008-2012 között 7%-kal csökkent, amely csökkenés fele minden bizonnyal az OFI-OPKM gépparkja amortizációjának és selejtezésének tudható be. A könyvtárak számítógép-ellátottsága átlagosan megfelelő, az internet-hozzáféréssel rendelkező gépek aránya majdnem maximális (96%). Mindazonáltal 2012-ben még négy olyan minisztériumi könyvtárt találunk, ahol egyetlen számítógép se állt a használók rendelkezésére (sajnos ebből egy könyvtár, a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtára, szerepel a Nyilvános könyvtárak jegyzékén). 2008–2012 között a legtöbb számítógéppel és internet-hozzáféréssel, az OFI-OPKM és a GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtára rendelkezik, sőt ez utóbbi intézmény 2012-ben a könyvtár helyiségeiben a használók rendelkezésére álló számítógép- és internet ellátottság tekintetében megelőzte az országos pedagógiai szakkönyvtárunkat.

2012-re a vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak 42%-a (11 db) összetettebb struktúrájú, rendszeresen frissülő tartalmú honlappal rendelkezik, 38%-ának (10 db) nincs saját honlapja, 12%-a (3 db) egyszerű struktúrájú, statikus adattartalmú honlappal, 8%-a (2 db) portálszerű szolgáltatásokkal és naponta többször frissülő tartalmú honlappal rendelkezik. A vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak fele (13 db) saját, online elérhető, digitalizált tartalommal, 15%-uk (4 db) pedig csak helyben elérhető digitalizált tartalommal rendelkezik, míg harmaduk (9 db) egyáltalán nem rendelkezik saját, elérhető digitalizált tartalommal.

 Könyvtári személyzet

Év	Alkalmazottak száma (fő)			Az összesből a 2 országos szakkönyvtárban alkalmazottak száma (fő)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtárban alkalmazottak száma (fő)			Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárban alkalmazottak száma (fő)
	Összesen	TMI	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	TMI	Átlag	Összesen	TMI	Átlag
2008	127	120	4,4	59	45	68	63	2,5	22	21,5	2,8
2009	123	117	4,4	57	44	66	62	2,5	24	23	3,4
2010	129	120	4,7	56	43	73	66	2,9	24	23	3,4
2011	120	112	4,4	55	43	65	59	2,6	20	20	2,9
2012	101	94	3,9	47	36	54	54	2,2	15	15	2,5

 

Év	Könyvtáros szakképesítésűek száma (fő)			Az összesből a 2 országos szakkönyvtárban dolgozó könyvtáros szakképesítésűek száma (fő)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtárban dolgozó könyvtáros szakképesítésűek száma (fő)			Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárban dolgozó könyvtáros szakképesítésűek száma (fő)
	Összesen	TMI	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	TMI	Átlag	Összesen	TMI	Átlag
2008	96	91	3,3	38	29	58	54	2,1	20	19,5	2,5
2009	92	87	3,3	37	28	55	50	2,1	19	18	2,7
2010	96	89	3,5	37	27	59	54	2,4	20	19	2,8
2011	91	86	3,4	37	27	54	50	2,2	17	16,75	2,4
2012	84	78	3,2	33	24	51	46	2,1	14	13,75	2,3

2008–2012 között átlagosan 4 főt alkalmaztak a minisztériumi könyvtárakban, ebből 3 fő könyvtáros szakképesítéssel rendelkezik. A vizsgált időszakban az alkalmazottak száma 20%-kal csökkent, ezen belül a könyvtáros szakképzettségűek száma 12%-kal. Szembeötlő, hogy 2011-ről 2012-re az alkalmazottak létszáma 16%-kal csökkent, ugyanakkor az alkalmazásban álló könyvtáros szakképesítésűek száma csak 8%-kal.

A munkaügyi statisztikai adatgyűjtésekben az alkalmazásban állók a munkaidő hossza szerint lehetnek teljes munkaidőben foglalkoztatottak és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak. A minisztériumi könyvtárakban foglalkoztatott alkalmazottaknak, illetve könyvtáros szakképzettségűeknek csak elenyésző része (7%-a) olyan, akiket nem teljes munkaidőben (de átlagosan havonta minimum 60 munkaóra részmunkaidőben) foglalkoztatnak.

Az öt évvel ezelőtt vizsgált könyvtári kör tekintetében megállapítható, hogy az alkalmazottak száma harmadával csökkent (32%), csakúgy, mint a könyvtáros szakképesítésűek száma (30%). Továbbá, mint láthatjuk, 2011-ben és 2012-ben mind az alkalmazottak, mind a könyvtáros szakképzettségűek teljes munkaidőre átszámított létszáma megegyezik, azaz valamennyiüket teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) foglalkoztatják.

A vizsgált két országos szakkönyvtár vonatkozásában a táblázatból az is kiolvasható, hogy 2008–2012 között az OFI-OPKM alkalmazottainak száma 20%-kal csökkent, ezen belül a könyvtáros szakképzettségűek száma 17%-kal. A GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtára alkalmazottainak száma 22%-kal csökkent, viszont a könyvtáros szakképzettségűek száma változatlan maradt.

Leszámítva az OFI-OPKM-et és a GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtárát, ahol összesen 36, ill. 11 főt alkalmaznak⁷, a többi minisztériumi szakkönyvtárban átlagosan két főt foglalkoztatnak, akik felső- vagy középfokú könyvtáros szakképesítésűek. Hangsúlyozom még egyszer, hogy átlagosan, hiszen a skála egyik végén találjuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János Szakkönyvtárát, ahol 6 főfoglalkozású könyvtáros szakképzettségű alkalmazott dolgozik, míg a skála másik végén egyszemélyes könyvtárakat találunk. Fontos különbség ugyanakkor az előző vizsgált ciklushoz (2003–2007) képest, hogy már mindegyik egyszemélyes minisztériumi könyvtárban könyvtáros szakképesítésű kollegák dolgoznak.

Forgalmi adatok

Év	Könyvtárhasználatok (személyes- és távhasználat) összesen (alkalom)		Az összesből a 2 országos szakkönyvtárban regisztrált összes könyvtárhasználat (alkalom)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtárban regisztrált összes könyvtárhasználat (alkalom)		Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárban regisztrált összes könyvtárhasználat (alkalom)
	Összesen	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	Átlag	Összesen	Átlag
2008	451301	15562,1	338464	328564	112837	4179,1	58430	7303,7
2009	701748	25062,4	605935	590474	95813	3685,1	37119	5302,7
2010	573434	21238,3	477305	345646	96129	3845,1	36929	5275,6
2011	653588	24206,9	517118	372636	136470	5458,8	61801	8828,7
2012	533678	20526,1	444547	353281	89131	3713,8	37976	6329,3

 

Év	Távhasználatok összesen (alkalom)		Az összesből a 2 országos szakkönyvtárban regisztrált távhasználat (alkalom)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtárban regisztrált távhasználat (alkalom)		Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárban regisztrált távhasználat (alkalom)
	Összesen	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	Átlag	Összesen	Átlag
2008	371459	12808,9	310937	304412	60522	2241,5	31270	3908,7
2009	625661	22345,0	582387	571457	43274	1664,4	11606	1658,0
2010	498887	18477,3	450712	322000	48175	1927,0	12151	1735,8
2011	579627	21467,6	491941	350000	87686	3507,4	35931	5133,0
2012	465443	17901,6	418893	330000	46550	1939,6	15507	2584,5

 

Év	Kölcsönzött dokumentumok összesen (db)		Az összesből a 2 országos szakkönyvtárból kölcsönzött dokumentumok (db)		Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtárból kölcsönzött dokumentumok (db)		Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárból kölcsönzött dokumentumok (db)
	Összesen	Átlag	Összesen	Ebből az OFI-OPKM	Összesen	Átlag	Összesen	Átlag
2008	85349	2943,1	32056	22409	53293	1973,8	28141	3517,6
2009	81152	2898,3	31513	20091	49639	1909,2	25026	3575,1
2010	80500	2981,5	33749	25187	46751	1870,0	23381	3340,1
2011	79328	2938,1	29798	23337	49530	1981,2	24561	3508,7
2012	66958	2575,3	29791	23741	37167	1548,6	17776	2962,6

Az összes regisztrált használó száma 2011-ig növekvő tendenciájú, majd 2012-re 14%-kal visszaesik, ugyanakkor a két országos szakkönyvtárban regisztrált használók száma permanensen emelkedett. 2009-ben az összes vizsgált könyvtár esetében (főleg a két országos szakkönyvtárnak köszönhetően) a könyvtárhasználatok kiugróan, 55%-kal emelkedtek, ebből a távhasználat 68%-kal. Az összes többi minisztériumi könyvtár esetében azonban a könyvtárhasználatok 2008–2010 között 15%-kal csökkentek, majd 2011-ben hirtelen 42%-kal megugranak, hogy aztán 2012-re 35%-kal ismét csökkenjenek. Az összes vizsgált könyvtár vonatkozásában (főleg a többi, nem országos szakkönyvtár jellegű minisztériumi könyvtár miatt) a kölcsönzött dokumentumok száma 22%-kal csökkent.

Tehát összességében megállapíthatjuk, hogy 2008–2012 között – a külföldi és a hazai könyvtárhasználati tendenciával megegyezően – a távhasználatok teszik ki a minisztériumi könyvtárak használatának 87%-át, ezzel párhuzamosan a kölcsönzött dokumentumok száma több mint ötödével csökkent. Ha a két országos szakkönyvtárt nem számítjuk, akkor a többi minisztériumi szakkönyvtárban a távhasználatok az összes könyvtárhasználat kb. 55%-át teszik ki. Azaz, a hagyományos dokumentumok gyűjtése, megőrzése mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani e könyvtáraknak a különböző, új formátumokban megjelenő digitális tartalmak beszerzésére és szolgáltatására egyaránt, összhangban a közigazgatás célkitűzéseivel, amelyek – többek között – az elektronizáltság és a szolgáltatások hatékonyságának a növelése.

Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a nyílt kormányzatban

A 2013. évi szingapúri IFLA Kongresszus egyik szekcióját a nyílt kormányzat tematikája köré szervezték. A téma a nyílt és átlátható kormányzás megteremtésére, az együttműködésre és a társadalmi részvétel erősítésére utal, hisz a nyílt kormányzás egyik fő célja és alapvető feltétele egyben a polgárok aktív szerepvállalásának erősítése a különböző közügyek megoldásában. Egyre több állam csatlakozik a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (Open Goverment Partnership)⁸, ugyanakkor szükséges annak megfontolása is, hogy a különböző információs folyamatokat hogyan befolyásolja a nyitottság.

A résztvevők a szekcióban megvitathatták, hogyan lehetne alkalmazni a jelenlegi tájékoztatási eszközöket a kormányzati szektorban, valamint az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások részeként. Minden országban az állampolgároknak szüksége van olyan helyre („community hub”), ahol elérhetik a nyílt kormányzati eszközöket egy szakember segítségével. És ez a hely nem más, mint a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, amely megfelelő irányelvekkel és támogatással költséghatékony és fenntartható nyílt kormányzati csomópontokként (hubként) működ(het)ne.

A nyílt kormányzat addig nem tekinthető igazán nyitottnak, amíg nem tartalmaz rendelkezéseket azok számára, akik nem jutnak hozzá a kormányzat által előállított információkhoz és szolgáltatásokhoz. Hazánk Nyílt Kormányzati Együttműködési Akciótervének⁹ is tartalmaznia kellene azt, hogy a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak biztosítják a szabad hozzáférést a kormányzati információkhoz, a könyvtárosok továbbképzését az e-kormányzati információforrások és -technológiák használatában, továbbá tájékoztatják a széles nyilvánosságot az e-kormányzati kampányokról, kiadványokról és népszerűsítik azokat számukra.

Véleményem szerint az Akciótervben megfogalmazott főbb pontokat, kötelezettségvállalásokat nem elég csak információk nyújtásával és az eszközpark biztosításával teljesíteni, hanem olyan nyílt kormányzati kezdeményezéseket is támogatni kellene, amelyek garantálják az információkhoz való nyilvános és egyenlő hozzáférést és az információforrások és eszközök használatához a képzési támogatást, hogy az emberek ténylegesen meg tudják találni, hozzá tudjanak férni és igénybe tudják venni az új szolgáltatásokat.

Az állampolgárok és a civil társadalom csak akkor tudja kiaknázni a nyílt kormányzat teljes potenciálját, ha bárhol elérhető, képzett információs szakemberek állnak rendelkezésükre annak érdekében, hogy megtalálják és használni tudják a számukra szükséges kormányzati adatokat és online szolgáltatásokat. Ezek nélkül az információs szakemberek nélkül azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek megfelelő műszaki ismeretekkel vagy anyagi forrásokkal, lemorzsolódnának. Ezért fontos a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak képzési támogatása, hogy a könyvtárosok segíteni tudjanak azoknak, akik kevésbé ismerik az online eszközök és új szolgáltatások előnyeit és használatát.

A nyílt kormányzati kezdeményezéseket össze kell kapcsolni olyan nyilvános kampányokkal, amelyek bevezetik az e-kormányzati információforrásokat és szolgáltatásokat a köztudatba. A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak megbízható partnerek e célra. A könyvtárosok el tudják terjeszteni az új kezdeményezéseket a társadalomban az oktatási intézményekkel, az üzleti szférával és a különböző közösségekkel, társadalmi csoportokkal meglévő kapcsolataik által, és maga a könyvtári környezet is ideális a képzésekhez és konzultációkhoz egyaránt.

Végezetül, véleményem szerint a jövőbeni sikeres és hatékony működés feltétele egyrészt továbbra is az lenne, hogy a kormányzati szakkönyvtárak nyitottabbakká váljanak, szolgáltatásaik (vagy azok egy része) minden állampolgár számára elérhetőek legyenek; másrészt pedig a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakkal kialakítandó partnerség a nyílt kormányzati szolgáltatások magasabb használati arányához vezethetne és javíthatná a polgárok és a kormányzat közötti interakciót is.

Jegyzetek

1.   AMBERG Eszter: Búvópatakok a magyar könyvtári rendszerben: a minisztériumi szakkönyvtárak = Könyvtári Figyelő, 2009. 1. sz. 17-28. p.

2.   Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

3.   A NyKJ-n szereplő könyvtárak, kurzívval szedve a vizsgálatban szereplő országos szakkönyvtárak: Balassi Intézet Könyvtára, GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtár, GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár, Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtára, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Könyvtára, Lajtha László Folklórdokumentációs Központ Könyvtár, MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtár, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Országos Meteorológiai Szolgálat Könyvtára, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János Szakkönyvtár, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Könyvtár.

4.   Pl. Információs Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

5.   Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Könyvtár, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Könyvtára, Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtára.

6.   Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtára, Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Könyvtár, Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ, Országos Meteorológiai Szolgálat Könyvtára.

7.   A felső- és középfokú könyvtáros szakképesítésűek aránya az OFI-OPKM-ben 67%, a GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtárában 82%.

8.   Bővebben: http://www.opengovpartnership.org

Magyarország 2012-ben csatlakozott e nemzetközi együttműködéshez, amelynek célja, hogy erősítse a részes országok elkötelezettségét a nyílt és átlátható kormányzás megteremtése és a társadalmi részvétel erősítése iránt, valamint hatékony államközi keretet nyújtson a nemzetközi „jó gyakorlatok” és tudás kicseréléséhez. A csatlakozás részeként Magyarország a 1080/2013. (II. 25.) kormányhatározattal elfogadott akciótervben vállalást tett többek között a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritásirányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban. A cél tehát egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése.

9.   Bővebben: http://korrupciomegelozes.kormany.hu/down load/5/60/60000/Ny%C3%ADlt%20korm%20akci% C3%B3 terv.pdf

Beérkezett: 2014. január 18.