A fogvatartottak oktatása

Lapunk 2012. 2. számában jelent meg Amberg Eszter összefoglaló írása a büntetés-végrehajtási intézetek könyvtárainak helyzetéről.* Az írás kiegészítéseként most a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó képzésekről kapunk gyorsfényképet. A nyomtatott változatban a tanulmány rövidített szövege jelent meg, az összes illusztrációt tartalmazó teljes szöveg itt olvasható.

Magyarország 28 büntetés-végrehajtási intézetében (2012. október 5-i adatok szerint) 17 639 fogvatartott töltötte szabadságvesztését vagy előzetesen letartóztatva várja azt.
A napjainkban uralkodó szemlélet szerint a büntetés-végrehajtási (továbbiakban bv) intézményekben a fő cél nem a fogvatartottak átnevelése, hanem az, hogy képessé tegyék őket önmaguk megváltoztatására. Elérendő célként fogalmazódik meg az elítéltek reszocializációja, felelősségérzetük kialakítása, fizikai és szellemi egészségük megőrzése, helyreállítása is. A nevelés tehát a “pozitív irányú befolyásolás” gyűjtőfogalma a magyar büntetés-végrehajtásban, amelyhez hozzátartozik az elítélt megismerése, foglalkoztatása, önképzése, rehabilitációs és szabadidős tevékenységének szervezése, jutalmazása, fegyelmi felelősségre vonása, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása. A nevelés egyik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás. Ebbe a fogalomba nemcsak a célszerű munkáltatás tartozik, hanem az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel is. A foglalkoztatás a testi és mentális egészség fenntartásán túl a szabad társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését is biztosítja, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni a kényszerű semmittevés okozta agressziót vagy depressziót. A nemzetközi tendenciákkal egybeesően Magyarországon is az intézeti nevelési hatásrendszer középpontjába az elmaradt vagy hiányos szocializáció pótlására irányuló általános- és szakműveltséget nyújtó képzés fejlesztése került. Az elítéltek nevelésének kiemelt területe a célszerű foglalkoztatásuk, valamint a rendelkezésükre álló idő pozitív és konstruktív eltöltésének megszervezése. Ezen belül olyan oktatási keretek kialakítása vált célszerűvé, amelyek az értelmi funkciókon túl lehetővé teszik az elmaradt készségek és képességek fejlesztését, azaz az úgynevezett kézség-tárgyaknak az oktatásba való bevitelét.
A fogvatartottak iskolai végzettsége mindenhol a világon alacsonyabb a társadalmi átlagnál. Ez azt jelzi, hogy a bűnelkövetők többségénél a szocializációs folyamatokban zavar keletkezett. Kézenfekvőnek tűnik tehát, hogy a szabadságvesztés büntetés ideje alatt a büntetés-végrehajtási intézetek pótolják ezeket a hiányosságokat és ezáltal potenciálisan csökkentsék a visszaesés lehetőségét. Azonban a nemzetközi ajánlások szerint nem lehet a fogvatartottakra ráerőszakolni az oktatás, művelődés elemeit. Ellenkezőleg, egyrészt tiszteletben kell tartani a választási szabadságukat, másrészt biztosítani is kell számukra a szabad választás lehetőségét.

2012. október 5. adatok szerint a fogvatartottak végzettség szerinti megoszlása

Évek óta általános követelményként jelentkezik, hogy a bv. intézetekben levők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében a szabadságvesztés tartama alatt meg kell szervezni az általános iskolai oktatást, a szakképzést, az OKJ-s képesítést adó, köztük az informatikai szakirányú képzési programokat és a kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatásokat. A büntetés-végrehajtási intézetekben lehetőség van ugyanakkor magántanulóként is részt venni az oktatásban, amennyiben a hagyományos oktatás megszervezése nehézségbe ütközne, (illetve abban az esetben, ha a fogvatartott felsőfokú tanulmányokat folytat). Fiatalkorúaknál az iskolai oktatásban való részvételnek lényegesen fontosabb szerepe van, mint felnőtt társaik esetében. A fiatal fogvatartottak átlagosan gyengén fejlett személyiséggel, alacsony neveltségi szinttel, sérült szocializációs folyamattal kerülnek be az intézetbe. A kinti életben általában sem a lehetőségük (családi környezet, mintahiány) sem a motivációjuk nem volt meg arra, hogy komolyan vegyék az iskolai oktatást és tanulást. Intézeteinkben a 2012 októberi adatok szerint 364 fő 18 év alatti tanköteles fogvatartott tölti büntetését, akik közül 270 főt, azaz 74%-ukat bevontuk az oktatásba.

Oktatásba bevont fogvatartottak számának alakulása az elmúlt tíz évben

2011. december 20-án az országgyűlés elfogadta az új közoktatási törvényt, mely 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az állam 2013. január 1-jétől átveszi az önkormányzatoktól az iskolákat, szintén ekkor lépnek életbe a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések. Tehát a jelenlegi tankötelezettség a 18. életévről, 2013. január 1-től 16 évre csökken.
Az Eurydice Hálózat  felmérése alapján a kötelező oktatás hosszának növekvő tendenciája figyelhető meg Európa szinte mindegyik oktatási rendszerében, mindez összhangban van azzal a céllal, hogy a korai iskolaelhagyás arányát csökkentsék, valamint egyes országok esetében, hogy minden tanuló számára biztosítsák az általános iskolai bizonyítvány megszerzését. Tíz országban egy évvel (Lettországban és Magyarországon pedig két évvel) csökkentették a kötelező oktatás időtartamát. Ezzel ellentétben, tizenhárom országban, a nemrégiben bevezetett reformok eredményeképp, kitolták a kötelező nappali oktatás időtartamát egy-két -, Portugáliában pedig három évvel.
2011-ben annak érdekében, hogy az elítéltek felismerjék az oktatás morális értékét és ne a pénz legyen az elsődleges motiváló tényező, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Fogvatartási Ügyek Főosztálya javaslatot tett a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 132. §-ának (“Az alapfokú oktatásban, a szakképzésben vagy továbbképzésben részt vevő elítéltet – ha nem állították munkába – a képzés ideje alatt az alapmunkadíj egyharmadának megfelelő pénzbeli térítés illeti meg.”) változtatására a következők szerint:
“Az alapfokú, középfokú oktatásban valamint szakképzésben részt vevő elítéltet a képzés ideje alatt a tanulmányok megkezdésekor, valamint a fél és év végi vizsgák/képzés sikeres befejezése után az alapmunkadíj egyharmadának megfelelő pénzbeli térítés illeti meg. A tankötelezett fogvatartottakat ez a térítés nem illeti meg.” (Ez az ösztöndíjnak is nevezett illetmény 2012-ben 8667 Ft volt.)
Az oktatási feladatokat a rendelkezésre álló állami forrásokból a képző intézmények finanszírozták. A 2011/2012-es és az idei tanévben is, nappali tagozatos általános és középiskolai képzésre, felnőttképzés keretében szakképzésre, magántanulói viszonyban általános, közép és felsőfokú képzésekre volt és van lehetőség. A büntetések letöltésére kijelölt bv. intézetek mindegyikében biztosították, hogy a fogvatartottak önkéntes jelentkezés alapján általános iskolai tanulmányokat folytathassanak, nappali tagozaton.
A büntetés-végrehajtási intézetek az oktatási intézményekkel szerződéses kapcsolatban állnak. Az elmúlt két évben, intézeteink 16 önkormányzati -, illetve alapítványi iskolával dolgoztak együtt.
Az oktatási intézmények nagy segítséget nyújtanak az oktatás feltételeinek biztosításában. A Dunaújvárosi székhelyű Pannon Oktatási Központ folyamatosan törekedett arra, hogy a képzések körülményeit javítsák. Több intézetben segítséget nyújtottak a tantermek, oktatási helyiségek felújításában, a tanulói felszerelések bővítésében, az informatikai szaktantermek karbantartásában, informatikai szemléltető eszközök és tankönyvek beszerzésében.
A Bella István Gimnázium Általános és Szakképző Iskola Baracskán átvállalta a beiskolázott fogvatartottak ösztöndíjára fordítandó összeg 20%-át. Ezek a kiváló együttműködésből fakadó segítségek, elengedhetetlenek az egyre jobb színvonalú képzések fenntartásához.
Ugyancsak az Eurydice Hálózat vizsgálatai szerint, az országok többségében az oktatás finanszírozása többnyire változatlan maradt az elmúlt évtized során, egészen 2008-ig, a gazdasági visszaesésig. A válságra bizonyos államok konkrét lépésekkel reagáltak annak érdekében, hogy biztosíthassák a már meglévő finanszírozási megoldások változatlanságát, hogy a rendszer továbbra is működhessen és az elmúlt tíz év során bevezetett reformok ne sérüljenek. Sajnos hazánkban is szükséges a hiányzó források pótlása.

Képzések
a) Általános iskolai képzés

2011/2012-es tanévben 1159 fogvatartott kezdte meg az általános iskolai tanulmányait és közülük 1003-an sikeresen el is végezték az adott osztályt. A 2012. év oktatási időszakának megkezdésekor, a fogvatartottak összlétszámának növekedése ellenére, csak 787 fő került alapfokon beiskolázásra. A nagyfokú visszaesésnek az oka, elsősorban a fiatalkorú elítéltek számának csökkenésében keresendő.

A 2012/2013-as tanévben általános iskolai képzésbe bevontak száma, intézeti bontásban:

b) Középiskolai képzés

Középfokú képzésekre eddig, évről-évre egyre többen iratkoztak be, köszönhető volt ez a jól megszervezett és minden letöltő házban elérhető képzésnek. 2012.-ben már itt is csökkenés mutatkozott. Míg a 2011/2012-es tanévben 920 főt sikerült bevonni az oktatásba és 83 fogvatartott készült érettségi bizonyítványt szerezni, addig idén szeptemberben 836-an ültek be a középiskolai padokba, illetve 69-en készülhetnek az érettségi vizsgára.

A 2012/2013-as tanévben középiskolai képzésbe bevontak száma, intézeti bontásban

A csökkenés okait vizsgálva, választ kaphatunk a Központi Statisztikai Hivatal adataiból:
a 2011/2012-es tanévben Magyarországon az általános iskolai tanulók létszáma ismét kevesebb lett az előző évekhez képest. A 2011/2012-es tanévben a nappali oktatásban 748 ezren tanultak (ebből 0,15%-uk a bv. rendszerén belül), 9 ezerrel kevesebben mint egy évvel korábban. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák hatása a középfokú oktatásban is érzékelhető: az érintett korosztály apadása következtében a középfokú nappali rendszerű képzéseken tanulók száma csökkent. A 2011/2012-es tanévben 567 ezren iratkoztak be a középfokú oktatási intézmények valamelyikébe (0,16% bv. keretein belül), közel 11 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben. A szakmai képzést nyújtó intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák) szakképző évfolyamain 160 ezer fő tanult (0,4%-uk bv-ben) ez 8,6 ezerrel haladja meg az előző tanévi létszámot. A növekedés szinte kizárólag a szakiskolai szakképzésben jelentkezett, hasonlóan a büntetés-végrehajtásban tapasztaltakhoz.

c) Szakképzés

A bv. szervezet alapfeladatai közé tartozó betanított munkás és szakmunkás képzés anyagi hátterét a képzők pályázati forrásokból biztosították, eredményességükhöz nagymértékben hozzájárultak a kialakult együttműködések, társadalmi kapcsolatok. Itt kell említést tenni a TÁMOP 5.6.2 kiemelt projektről is, melynek keretében az elmúlt két év alatt 378 fogvatartottat sikerült bevonni OKJ-s végzettséget adó szakmaképzésbe.

2012. október 5-én, a fogvatartottak 45,8%-a rendelkezett a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapvégzettséggel, azaz a 8 általános iskolai osztállyal. Bár az össz-fogvatartotti létszám közel 450 fővel növekedett az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, a szakképzésbe bevonhatók köre 0,6%-kal csökkent. 2011/2012-ben 37 szakképzésen 606 fogvatartott tanult és szerezhetett bizonyítványt. Jelenleg 10 intézet 18 képzésén 361-en folytatják a tanulmányaikat.

A képzéseken túl kiemelt jelentőségűek voltak a megszerzett ismeretek szinten tartását, pótlását elősegítő szakkörök, egyéb programok, tréningek is. Ugyancsak a TÁMOP 5.6.2 reintegrációs projektnek köszönhetően, különböző készség és képesség fejlesztő tréningekbe, összesen 810 fogvatartottat vont be a 11 kijelölt büntetés-végrehajtási intézet.
A TÁMOP 5.6.2 kiemelt projekt keretében az elmúlt két év alatt számos tréninget és szakképzést indíthattak az intézetek.

d) Felsőfokú képzés

Megkezdett felsőfokú tanulmányok folytatására is volt lehetőség, ezt az elítéltek kérelmére a parancsnokok engedélyezték. A felsőfokú tanulmányokban résztvevők száma az elmúlt évhez képest stagnál, azonban az előző éveket figyelembe véve megtriplázódott. Így felsőfokú tanulmányait 38 fő fogvatartott  kezdhette meg a 2012/2013 –as tanévben, közülük öten könyvtár szakos hallgatók. A felsőfokú tanulmányokat folytatók levelező képzési formában vehetnek részt. A legnépszerűbb szaknak a 27 fő elítéltet gondolkodásra és elmélkedésre inspiráló teológia számít, de gépészmérnökként, ifjúsági segítőként, logisztikai szakmenedzserként, idegenforgalmi szakmenedzserként és gazdálkodási menedzserként is diplomát szerezhetnek öten.

A felsőfokú oktatás alakulása a Szegedi Fegyház és Börtönben

A Szegedi Fegyház és Börtön az ország talán legismertebb és a civil társadalom szemében a legelrettentőbb büntetés-végrehajtási intézmény. A “Csillagként” elhíresült börtön 127 éve épült, akkoriban Európa egyik legkorszerűbb intézete volt. Az első rabszállítmányt 1885. január 10-én fogadta az intézet. 1885. januárban a személyi állományba pályázat útján: 1 ellenőr, 1 tanító, 3 lelkész, 1 orvos, 1 gondnok, 3 tiszti írnok, 1 őrparancsnok, 6 börtönőrmester, 20 első osztályú börtönőr, 40 másodosztályú börtönőr lett kinevezve.
A történelem évtizedei folyamán több ezer elítélt töltötte itt büntetését, köztörvényes és politikai foglyok egyaránt. A Csillagbörtön napjainkban a súlyos bűncselekményt elkövetett fogvatartottak végrehajtóháza, az ország egyik legszigorúbb fegyintézete.
2012 októberében 1131 börtönlakó töltötte a rácsok mögött napjait. A fogvatartottak átlagéletkora 34 év, átlagos büntetési idejük 15 év. Hosszú időt töltenek itt az elítéltek, nevelésükről és őrzésükről hétszázan gondoskodnak. A munka, a tanulás és a szabadidős tevékenységek a börtön utáni életre készítik fel az elítéltet, hiszen Magyarországon a Csillagban őrzött 20 tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kivételével, egyszer mindenki elhagyja e falakat.
2012 szeptemberében 109-en kezdték meg az általános iskolát, 114-en a középiskolát. Jelenleg logisztika szakképzés folyik 2 csoportban, 41 fő részvételével.
A főiskolások boomját éli a Csillag: ilyen sokan még nem tanultak Szegeden felsőoktatásban, mint az idén. 32 fogvatartott kezdte meg a tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar társadalomtudományi szakán a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Szent Pál Akadémia teológus szakán, az egri Esterházy Károly Főiskola informatikus-könyvtáros szakán, és a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán. A felsőfokú tanulmányokat folytató elítéltek mind dolgoznak, könyvtárban, az asztalosműhelyben vagy éppen a konyhán, így saját maguk fedezik tanulmányaikat.
Szeged egyetemváros, így az intézetnek mindig nagyon jó kapcsolatai voltak a különféle oktatási intézményekkel. Mivel voltak olyan elítéltek akik már érettségi bizonyítvánnyal rendelkeztek és a büntetés-végrehajtás falain belül is szerették volna tovább képezni magukat, ezért a börtön megkereste a Szegedi Tudományegyetemet és kiválasztottak egy olyan szakot, amit a benti körülmények között is el lehet végezni és utána hasznosítani is tudják. Mivel könyvtár van minden börtönben, így kézenfekvő volt a könyvtáros szak.

Informatikus könyvtáros szakon tanuló elítéltek

Az intézet közel 30.000 kötetes könyvtárában mára már egy könyvtár szakot végzett fogvatartott dolgozik, napi 8 órában, aki a szakmai követelményeknek és szabványoknak megfelelően katalogizálja és szolgáltatja a dokumentumokat az olvasni vágyó elítélteknek.
A felsőfokú oktatás a Szegedi Fegyház és Börtönben 1997-ben kezdődött. Négy elítélt nyert felvételt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola informatikus-könyvtáros szakára. Képzésük levelező formában történt önköltséges alapon.
2000-ben mind a négy hallgató eredményes államvizsgát tett, sőt az egyikük 2005. és 2007. között az egyetemi szintű végzettséget is megszerezte, úgy hogy időközben szabadult és parancsnoki engedéllyel visszajárt a büntetés-végrehajtási intézetbe.
2005-ben újabb 4 főt vettek fel, akik közül hárman vizsgáztak eredményesen 2008-ban. A képzés költségeit diákhitelből fedezték. Ebből az évfolyamból egy fő elvégezte a mesterképzést is.
2008 szeptemberében ismét négy elítélt jelentkezett a már átalakulóban lévő Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának informatikus-könyvtáros szakára. Év közben az egyetem bejelentette, hogy a levelező képzést sajnos a továbbiakban nem tudják vállalni és egy év halasztásra kérték a hallgatókat. 2009-ben a képzés akkreditációja nem sikerült, azonban az egyetem egyeztetett az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolával, amely intézmény a hallgatókat távoktatásos képzésre átvette. Ennek eredményeképpen a négy hallgató átjelentkezhetett és megkezdhették tanulmányaikat. Ők jelenleg is a főiskola hallgatói. Érdekesség, hogy egy fő közülük felvételt nyert a Sola Scriptura Teológiai Főiskolára is.
Végül az utolsó könyvtár szakos hallgató 2010-ben nyert felvételt az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolára. Így jelenleg öten várhatják, hogy egyszer diplomás könyvtárosok lehetnek.
Sajnos a büntetés-végrehajtásnak nincs lehetősége az után követésre, így a szabadult diplomások jövőjéről sincsen túl sok információ. Egy könyvtárszakos fogvatartott gondolatait idézzük:
“Egyrészt jó érzés, hogy hasznosan tölthetem a benti időt, gyorsabban mennek a napok, a tanulás lelkileg is könnyebbé teszi az elzártságot. Másrészt a főiskolán használható tudást gyűjthetek, így van remény arra, hogy ezt a tudást majd kint is kamatoztatni tudjam. Lassan végzek, ám a diplomavédésre már a rácsokon kívül fog sor kerülni. A jövőt illetően bizakodom, ez a szak nemrég tört be a köztudatba és a könyvtárosság egy új, XXI. századi, szokatlan válfaját képviseli. Elképzelése persze mindenkinek van a könyvtárosi szakmáról. Könyveket kell ide-oda rakni, tehát semmi olyan, amit most tanulok. Van egy szakirány, az információbróker, amire az iskola szerint olyan nagy az igény, hogy nem bírnak annyi szakembert képezni, amennyire szükség lenne. Tehát akár egy teljes életet rá lehet építeni erre a tanulmányra, és látok is benne lehetőséget. A diploma megszerzése a mai világban elengedhetetlen dolog, másrészt így karban tudom tartani az agyamat. Sok információ jut el hozzánk, ezenkívül fontos az is, hogy ez egy otthonról végezhető munka. Így van esély arra, hogy ehhez a munkához nem kérnek erkölcsi bizonyítványt és így nemcsak hasznos időtöltés, de tényleges lehetőség is a diploma megszerzése egy új élet elkezdéséhez.”

Összegzés

Mára már a felsőoktatási intézmények keresik meg a börtönt. Sok elítéltben benne van a vágy, hogy tovább képezze magát, ehhez pedig az intézet megpróbálja megtalálni a különböző megoldásokat.
Végezetül hadd zárjam soraimat Victor Gaehwiler, Zürich kanton büntetés-végrehajtási parancsnokának szavaival:
“Napjainkban semmi sem válik olyan gyorsan elavulttá, mint az ismeretek. Ezért mi sem volna kényelmesebb, mint elvégezni a kötelező alapiskolát, beiratkozni egy középiskolába, kitanulni egy szakmát vagy egyetemi tanulmányaink befejezése után birtokába jutni egy diplomának. Az információs társadalom ennél sokkal többet kíván, aminek értelmében át kell alakítani oktatáspolitikánkat, de egész életünket is. Az oktatás és a felnőttoktatás új koncepciója az, hogy ismereteinket folyamatos tanulással egész életünk során állandóan meg kell újítanunk, összekapcsolva a társadalomban való aktív részvételünkkel.”
Az Európai Unió fő középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit a lisszaboni folyamatként ismert gazdasági, szociális és a göteborgi környezetvédelmi reformok tartalmazzák, amelyek a következő részletekkel jellemezhetőek. A stratégia legfőbb alapja, hogy az Unió, napjainkra váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává.
A fenntartható gazdasági növekedés a kutatások fejlesztésén, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széleskörű alkalmazásán keresztül, a tudásalapú gazdaság bázisán érhető el.
E célkitűzés – az egész életen át tartó tanulás stratégiájába illeszkedően – kiemelten kezeli a képzések, oktatások, gazdasági igénynek megfelelően koordinált fejlesztését, az innováció és az emberi erőforrásokkal kapcsolatos feltételeknek a kialakítását.
A büntetés-végrehajtás feladatai szerint, az alapfokú oktatás általános biztosításával, a szak – és betanított képzések elérhetővé tételével járul hozzá ahhoz, hogy a fogvatartottaknak legyen esélyük a munkaerőpiacon értékesíthető “tudással” megjelenni.

Beérkezett: 2013. január 29.

* AMBERG Eszter: Könyvtárak a peremhelyzetben élők szolgálatában. Börtönkönyvtárak 2006–2010 = Könyvtári Figyelő, 22. 58. 2012. 2. sz. 241–254. p.
1 A tanév folyamán még változik a szakképzésbe bevontak száma.
2 Az Eurydice Hálózat információt szolgáltat, és elemzéseket készít az európai oktatási rendszerekről és szakpolitikákról.
3 32 fő Szegedi Fegyház és Börtön, 3 fő Kalocsai Fegyház és Börtön, 1 fő Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, 2 fő Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

A bejegyzés kategóriája: 2013. 2. szám
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!