Nógrádi Gábor (1947)

Galambnagymama. Ill. Cakó Ferenc (1950) . Budapest, Móra, 2013. 106 p., 21 cm

Nógrádi Gábor Galambnagymama című kötete az elmúlt évtizedek során már sokadik alkalommal lát napvilágot, a „Nagy könyv” versenyben az olvasók által a legjobbnak tartott 100 könyv közé is bekerült. Népszerűsége elsőként talán abban rejlik, hogy a szerző olyan gyermeki érzések, vágyak köré szőtt varázslatos történeteket, amelyek minden generáció számára ismerősnek tűnhetnek föl: a szeretett nagymama elvesztése (Galambnagymama), a családot magára hagyó apa hiánya (Háziapa kerestetik), a súlyos anyagi gondokkal küzdő nagyszülők (A talált pénz), a testvérféltékenység (Testvér eladó!), az örökké fáradt, elfoglalt apa és anya (Hol vagy, Dávid?), a nagyon vágyott kiskutya (A nincsenkutya fogai), a magányosság (Mónika, az aranyhal) – minden nemzedék által megélt ismerős problémák. Ám Nógrádi Gábor elbeszéléseiben a fájdalmas érzések egy kis „hétköznapi” csoda közreműködésével feloldódnak, és a gyermeki fantázia segítségével a vágyak teljesülnek: a halott nagymama fehér galamb alakjában továbbra is rendszeresen meglátogatja unokáit, a talált pénz „átalakul” az unoka kedvenc almás sütijévé, Dávid hihetetlen „szökésével” ismét szülei figyelmének középpontjába kerül, a magányos kislány, Mónika aranyhalként talál társat, barátokat magának… A kedves, szép, érzelmekkel telített, megindító írások a kiskamaszok figyelmére számíthatnak.

A mű tartalmi jellemzője: elbeszélések