Jókai Mór (1825-1904)

A tengerszem tündére és más mesék. Budapest, Horizont, 2002. 175 p.

A kereken húsz Jókai-meséből álló kötet a különösségek, egzotikumok históriás tárháza. Kínától Lappföldig, Fiumétól Hawaiig­ száguld az író képzelete, nem ismerve maga előtt térbeli és időhatárt, csak két szempontot: írói hivatástudatot és hazafiságot.Már a nyitó "históriai novella", a Kína egzotikumát az olvasó elé varázsoló Tsong-Nu is kapcsolatban van a magyar történelemmel, hisz népünk közeli rokonának vélt hunok támadnak Kao-Ti császár seregeire. Ugyancsak Kelet kultúrtörténete ihlette a mákszemnyi lények fantasztikus-példázatos történetét, A leaotungi emberkéket. A nagyenyedi két fűzfa az író legismertebb elbeszélései közé tartozik, mely az 1848-1849-es szabadságharcnak állít különös - hősi pátoszból és mulatságos epizódokból gyúrt - emléket. Jókai életművében külön topográfiai vonulatot alkotnak az Erdélyben, Székelyföldön játszódó művek; ezek közül való A tengerszem tündére, amely a Szent Anna-tóhoz fűződő legendák sokaságából szemléltet egyet csodás mese formájában. A szárnyaló fantázia nemkülönben különös darabja a Négy óra egy volcán fenekén, ezt a szerelmi történetet a csak hallomásból ismert hawaii tűzhányó egzotikuma inspirálta: egy francia tudós és egy gyönyörű bennszülött leány érzelmes históriája. A lélekábrázolás kicsiny bravúrjának tekinthető a Húsz év múlva, a gyermekszemmel láttatott bűnügyi történet. A török kori Debrecen városa a helyszíne az újrafölfedezendő, bő humorú A struccmadárnak; ugyancsak Debrecenben játszódik a különös adomasorozat A magyar Faust. Amilyen ismert a novella-kerekségű A huszti beteglátogatók, annyira újdonságszámba megy a "tengeri kutyák" elleni küzdelemről szóló, a Cápahistóriák.

A mű tartalmi jellemzője: elbeszélések, klasszikus mesék, mesék