Zalán Tibor (1954)

Királylányok könyve. Ill. Keszeg Ágnes. Szentendre, Cerkabella, 2012. 140 p., ill., 28 cm

A mesefüzér címszereplői Habakuk király lányai, akik korán elveszítették édesanyjukat. Ahány testvér, annyiféle; jellemük, hajlandóságaik, szívbéli vágyaik igencsak eltérőek. A kékszemű, aranyhajú Esthajnal a hercegnők közül a leghirtelenebb haragú, ám találkozása Potroha boszorkával meg az üvegszamárral (a jó és a rossz erőkkel) egészen más lánykát farag belőle. Jószívűség, szorgalom jellemzi Rebekát, s e tulajdonságai csak elmélyülnek a próbák során. Édesapja iránt érzett hála és szeretet ad erőt Ágnesnek, amikor a király gyógyulásáért nehéz útra indul. A szépséges, zöld szemű Hatiorát az egérkirály fogságából szabadítja ki a vándorlegény, s együtt néznek szembe a további próbatételekkel. A fekete szárnyú pillangó nyomába ered Gertrud, s egy fekete medve barlangjába érkezik, ahol ugyancsak próbára tétetik jósága, segítőkészsége. Cilike hercegkisasszony talán a lányok között a legszebb, s bár okos, mégsem tudja kikerülni a gőg, a rátarti hiúság csapdáját, ám a "bolondok királya", az egyszeri legény szelíden nevető, szerelmes asszonyt formál belőle. Burkus király legkisebbik fia, Bence ejti rabul Veronika szívét, s a mese arra ad választ, elég-e a hűség ereje ahhoz, hogy a lány visszaperelje még a haláltól is szíve választottját. Zalán Tibor a legtisztább forrásból merített; a magyar népmesekincs gyöngyszemei ihlették meséit, melyeket azután sajátos színekkel formált egyéni hangulatúra. Bőségesen áradó humorral átszőtt, ízes-zamatos nyelven írt húsz meséjéhez jól illeszkednek Keszeg Ágnes színes rajzai.

A mű tartalmi jellemzője: mai mesék, mesék