Török Sándor (1904-1985)

A felsült óriás és a 9 csoda. Budapest, Holnap, 2005. 141 p.

Török Sándor 1934-ben kiadott, de az elmúlt évtizedek során méltatlanul feledésbe merült meséskötetét akárcsak az író többi népszerű művét, mint a Csilicsala csodáit vagy a Kököjszi és Bobojszát derű és jókedv, a gyermekek iránt megértés és a felnőttek értetlenkedéseivel szembeni elnézés jellemzi. A kötetbe foglalt tizenhat mese életre kelt és önmagukat pontosan jellemző tárgyakról szólnak. Ebben a könyvében főszereplő lesz például a törött, sutba dobott ébresztőóra, a nevető pénztárca, a magányos templomtorony és a szomorú toronyóra, de megismerhetik a gyerekek a szemtelen léggömb, az iránytű, a villanyrendőr váratlan helyzetekben, izgalmas fordulatokban bővelkedő történetét is. A címben szereplő óriás pedig Fenyő Ervin, a könyv utószavában megfogalmazott gondolatai szerint "olyan, mint mi mindannyian, ha nem vesszük észre a világ technikai csodáit, melyeket tudatlanul használunk, és minél vakabbak vagyunk, annál nagyobb <<óriásnak>> képzeljük magunkat."

A mű tartalmi jellemzője: mai mesék, mesék