Tarbay Ede (1932)

Árnyék és kóc. Gyermekversek és műfordítások. Ill. Vida Győző. Budapest, Fekete Sas, 1999. 136 p., ill., 20 cm

Tarbay Ede a 60-as évek kezdetétől van jelen a hazai gyermekirodalomban; mese és gyermekregényeivel, ifjúsági antológiák értő válogatójaként, de versesköteteivel is formálta, alakította annak arculatát. Az Árnyék és kóc a gyermekversek íróját mutatja be - szintéziseként a szerző korábbi gyermeklírai köteteinek. A kötetben önálló ciklusként jelenik meg a Séta az állatkertben, amely a 70-es 80-as években a legkisebbek leporellójaként vált kedveltté. Benne egy híján egy tucat állatportrét rajzol meg: a rövid, jól pergő verssorokban bemutatkozik a legkisebbeknek a mosómedve, az elefánt, a kenguru, a fóka és a többi, fölöttébb szeretetreméltónak bemutatott állat. Helyet kapott a kötetben a hajdani két nagysikerű gyermeklírai összeállítás, A mogorva egér, és az Álom manó több darabja és egészen bizonyos, hogy nem koptak, nem fakultak meg az időben ezek a karakteres mesefigurák. A Ha vége a vacsorának című ciklus Tarbay Ede műfordításaiból ad ízelítőt, elhozza a gyerekeknek az angol, az amerikai és a német folklór kincseit (A Hold lakója, Három kislegény, Karácsonytól vízkeresztig stb.). Vida Győző illusztrációi - részletgazdagságuk, összetéveszthetetlen egyéni karakterük révén - tartósan lekötik a figyelmet, alkotójuk szinte társszerzői minőségben van jelen.

A mű tartalmi jellemzője: állatos versek, gyermekversek, népköltészet