Gimesi Dóra (1983-)

A macskaherceg kilencedik élete. Ill. Szegedi Katalin (1963) . Budapest, Pozsonyi Pagony, 2017. 45 p., ill., 28 cm

A gyönyörű mesekönyvben két különleges, magával ragadó szerelmi történet elevenedik meg. Az első mesében a kőből faragott királyfi üldözőbe veszi a szemtelen márciusi napsugarat, miután az megcsiklandozta a hónalját, és útközben találkozik a szépséges, türkizkék hajú vízitündérrel. Utóbbi a Dunában úszva annyira belefeledkezik Budapest szépségébe, hogy elhatározza, kiköti hullámparipáit a Lánchíd lábához, és megnézi a várost. Vásárol is ehhez egy katicás tornacipőt, ám a Városligetben kificamítja a bokáját. A kényszerpihenőt tartó tündér és a királyfi találkozásakor megáll az idő, történeteket mesélnek egymásnak, új szavakat találnak ki, amiket csak ők értenek, álmodoznak, és a városban ott marad a tavasz. Egy napon azonban el kell válniuk, hiszen visszavárja őket a régi életük, a vízitündérnek hullámparipái hátán tovább kell járnia a világot, a királyfinak pedig újra vállára kell vennie a világmindenséget. Vajon egymásra találnak-e még valaha? A második történet főszereplője, Alinka, a legszebb tavasztündér eladósorba kerül, kérői közt napsugárhercegek, jó családból való manók és csíkos pulóveres bölcsészhallgatók egyaránt vannak, ám ő mégis az oldalkocsis motorkerékpáron közlekedő pernahajdert, a Macskaherceget választja… Az igazán eredeti, varázslatos történetek, melyekben humor és líraiság ötvöződik, a hat éven felüli gyerekeknek ajánlhatók. Szegedi Katalin csodaszép, színes, mozgalmas illusztrációi kísérik az olvasmányos, élvezetes stílusú, ötletes kötetet, amely 2017-ben elnyerte az Év Gyerekkönyve Díjat a gyerekkönyv kategóriában.

A mű tartalmi jellemzője: mai mesék, mesék, képeskönyv