Dániel András (1966)

Jó éjszakát, kuflik!. Budapest, Pozsonyi Pagony, 2017. 50. p., ill., 17x24 cm

„Van valahol egy elhagyatott rét. Ezen a réten hét kufli lakik. Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics.” Ezen furcsa kis lények történeteit írja le a szerző a sorozatban, melyet saját rajzaival illusztrál. Az elhagyatott réten élő kuflik közül Valér és Fityirc nem tud aludni, mert a telihold ragyogása zavarja őket. Nem jut más eszükbe, minthogy lekapcsolják a holdat. Ezen elhatározásuk után nagyobb gondot jelent az, hogy milyen módon lehetne oda feljutni, mert, hogy túl magasan van. S ha mindez nem lenne elég, később Bélabá és Hilda egy nyári délutánon sétára indulnak az erdőben, melynek során sikerül egy kulcs segítségével az egész elhagyatott rétet szó szerint a feje tetejére fordítaniuk. Végül csak a kuflik teljes összefogásával sikerül visszaállítani a rendet. Ezeket a kedves, vicces kis történeteket szeretni fogják az óvodás korú gyerekek.

A mű tartalmi jellemzője: mai mesék, mesék, képeskönyv