Betyár volt-e Cigány Jóska? Cigány népmesék

Betyár volt-e Cigány Jóska? Cigány népmesék. Ill. Szombath Árpád - Összeáll. Sáfár Sándor. Budapest, Noran, 1999. 91 p., ill., 29 cm

A kötetet meséinek gyűjtője, a cigány kultúra jó ismerője, Sáfár Sándor, aki cigány mesemondók szavai nyomán jegyezte le a kötetbe foglalt történeteket. Három mesemondó - Nagy Lajos, Rostás Gusztáv, Makula Lívia - tárta föl a cigányság népmese-világának gazdagságát. A gyűjtés helye Szarvas volt, az 1955-1958-as esztendőkben. Egyedi fordulatokban gazdag a hagyományos tündérmesék vonásait őrző Este, Éjfél és Hajnal, az egyszeri három király gyönyörű lányának meséje, akiket elraboltak a sárkányok. A legtöbb mesében a szegény cigányokra rámosolyog a szerencse. A kötet címadó darabjában Cigány Jóska fortélyos eszének köszönheti, hogy földet, takaros házat vehet magának. A hűség, a szerelem balladás meséjében az egyszeri szegény emberből király lesz, de szerencséjét elsősorban saját jó tulajdonságainak köszönheti (Hogyan lett a szegény Lajosból király?). Hogyan nyeri el a nagy erejű Moga a cigányok bizalmát, miként választják meg vajdának, miképp éri el, hogy a cigányság letelepedhet, hogy vándorlásuk, szenvedéseik véget érnek? A Moga, a vaserejű cigány nem az egyetlen történet a mesegyűjteményben, amely sok szállal kapcsolódva a cigányok életmódjához, híven érzékelteti - igaz, meseelemekkel - a cigánysors viszontagságait. A cigány folklór elemeit tükröző, varázslatos mesevilágot tárnak föl Szombath Árpád rajzai is.

 

A mű tartalmi jellemzője: népmesék, magyar népmesék, mesék

 

Ajánljuk 11-14 éves gyerekeknek

A művet eddig

125

látogató értékelte



Átlag pontszám:

4.97



Értékelje Ön is: