Donaldson, Julia (1948)

Szökjünk meg az óriásoktól!. Budapest, Pozsonyi Pagony, 2014. 211 p., ill., 21 cm

Behemanka, az óriáslány minden este ugyanazt a „nevetséges” kis mesét akarja hallani: Jancsi és az égig érő paszuly történetét, mesét „az igli engerről, aki felmászott a böngig bongó paszulyon”. Bár az óriások földjén közismert tény, hogy emberek nincsenek, Behemanka az ellenkezőjében hisz, és mindennél jobban vágyik a velük való találkozásra. Amikor egy alkalommal kincsesládájában babszemekre lel, nagyszerű ötlete támad: mi lenne ha ledobna egy babot Óriásföld pereméről? A vágya teljesül, a babszemből égig érő paszuly nő, és az óriáslány lemászik, hogy az apró lények közül néhányat magával vigyen otthonába. Három testvér, Stephen, Colette és Poppy kerül a fogságába, akik egyáltalán nem vágynak ilyen hatalmas termetű játszótársra és arra sem, hogy ezután az óriások földjén éljenek. Egyetlen céljuk minél előbb hazajutni, de ez alkalommal a mesehősök szabadulásához bátorságukon, leleményükön túl, még az óriások fura hangzású nyelvének elsajátítására is szükség van... Az izgalmas fordulatokban bővelkedő, rendkívül szórakoztató meseregényt érdemes ajánlani a már olvasni tudó kisiskolások körében.

A mű tartalmi jellemzője: meseregény