Kästner, Erich (1899-1974)

Pötyi és Anton. Budapest, Móra, 2018. 111 p., ill., 20 cm

Eric Kästner bűbájos ifjúsági regényének savát-borsát nem csupán a történet izgalmassága adja, hanem a két gyermekszereplő remekül megformált figurája. Pötyi - vagyis Lujza - a nagypolgári család féltve őrzött, ám igencsak tűzrőlpattant csemetéje, illetve Anton, a szegény sorsú, ám nemeslelkű fiú különös körülmények között, koldulás közben találkoztak és barátkoztak össze. Anti kényszerűségből adta a fejét eme foglalatosságra, hiszen a tanulás mellett súlyosan beteg édesanyját is el kell tartania, Pötyi azonban a férjhezmenésben reménykedő nevelőnő különös szeszélyéből került az utcára. Pötyi és Andacht kisasszony rongyos ruhában koldulni indulnak, hogy aztán Ördög Róbertnek, a nevelőnő mindig pénzhiányban szenvedő vőlegényének átadják keresményüket. Miközben Pötyi játéknak tekinti az egészet, Ördög Róbert betörni indul Pötyiék lakásába. Anti azonban még időben rájön a tervére, és a betörő pórul jár, a történet jó véget ér. Kästner jól egyénített szereplőkkel szórakoztató, olykor kacagtatóan mulatságos történetet írt a gyerekeknek, amelyhez fejezetenként nevelő szándékú bevezetőket is készített. Ám még eme erkölcsnemesítő fejtegetések sem hatnak unalmasnak, didaktikusnak az író tollából, aki kitűnő ismerője a gyermekléleknek, ügyesen keveri a humoros, megható, izgalmas és nevelő célzatú elemeket.

A mű tartalmi jellemzője: ifjúsági regény