e-könyves infotár

Továbbfejlesztik a ProQuest e-könyves szolgáltatását

Kibővült a Summon Discovery Service teljes szövegű keresője az ebrary címekkel. 

 

A ProQuest további 400.000,  könyvtári állományban található e-könyv hozzáférhetővé tételével erősíti szolgáltatását. A ProQuest Serials Solutions 2011 elején indexelte a HathiTrust tartalmát a Summon Discovery Service nevű szolgáltatásban, majd néhány hónappal később bemutatták a népszerű e-könyv gyűjtemény, az ebrary teljes szövegű keresőjét, most pedig az összes ebrary címet több szempont szerint kereshetővé tették a Summon Discovery-ben.

A PQ 2011-es „Global Student E-book Survey” elemzéséből kiderült, hogy a megkérdezettek  47%-a azért nem használ e-könyveket, mert fogalma sincs, hogyan szerezhetne tudomást róluk. Azzal, hogy a Summon Discovery az összes ebrary címet indexeli, minden érdeklődő tudomást szerezhet az e-könyvekről, és így jobban hasznosul a könyvtárak e-könyv állománya.

Tovább az eredeti hírre: http://www.serialssolutions.com/en/press_room/detail/2020

Nemzeti emlékezet és digitális hozzáférés – visszhang a konferenciáról

“Elektronikus dokumentumok a könyvtárakban” címmel olvashatunk összefoglalót az Országgyűlési Könyvtárban október 18-án rendezett találkozóról, melyen a kiadók és a könyvtárosok közösen keresték a megoldást a digitális dokumentumok legális terjesztésére.

Itt olvasható a blogbejegyzés:
http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2012/10/elektronikus-dokumentumok-konyvtarakban.html

Válogatott cikkek a szaklapokból (II.)

Gyorskeresést végeztünk a HUMANUS cikk-adatbázisban (http://www.oszk.hu/humanus), hogy megtudjuk, 2011-ben milyen e-könyv témájú írásokat regisztrált az adatbázis. A keresőkérdésre kapott találatokból válogattuk az alábbiakat is.

***

E-könyv kölcsönzés: az e-könyvek jövőjének kibontakozásával párhuzamosan nyilvánvalóvá válik a könyvtárak értéke is
BREEDING, Marshall: Ebook lending : asserting the value of libraries as the future of books unfolds. In: Computers in libraries. – 31. (2011) 9., p. 24-27.

Az Amerikai Kiadók Szövetségének jelentése szerint 2008-ban a teljes könyvkiadásnak mindössze 0,8%-át tette ki az elektronikus könyvek kiadása az Egyesült Államokban, 2010-ben viszont már 6,4%-át. A nagy online áruházak, mint például az Amazon és az Apple tevékenysége nyomán pedig jelentős könyvkereskedelmi üzletláncok kényszerültek felszámolni boltjaikat. Ezek a jelenségek a könyvtárakat nagy odafigyelésre és elővigyázatosságra kell, hogy intsék. Mindezzel együtt is vitathatatlannak tűnik, hogy a könyvtárosoknak fontos szerepe lesz a társadalom életében a dokumentumok elektronikus publikálásának és terjesztésének korában is. Az e-könyv megjelenése és felemelkedése csak újabb fejezetet jelent a könyvtárak számára az elektronikus és digitális tartalmak innovatív kezelésének történetében. Nyilvánvaló, hogy továbbra is szükség lesz a könyvtár által kínált információtechnológiai eszközökre, az információs műveltség megszerzésében nyújtott közreműködésükre, az elektronikus források értékelésében való szakértelmükre, a közösségi térre, a drága, de a könyvtárban ingyenesen elérhető adatbázisokra és dokumentumokra.

Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/430784

***

Olvasási szokások és olvasási eszközök: esettanulmány
GRZESCHIK, Kathrin: Reading in 2110 : reading behavior and reading devices:a case study / Kathrin Grzeschik [et al.]. – Bibliogr. In: The electronic library. – 29. (2011) 3., p. 288-302.

A cikkben bemutatott kísérlet célja annak kiderítése, hogy az olvasási szokásokat befolyásolja-e és ha igen, hogyan az olvasókészülék. Összességében három kísérletet végeztek, az elsőben – amely viszonylag függetlenül a másodiktól és harmadiktól – azt vizsgálták, hogy az európai könyvtár- és információtudományi képzésben részt vevő hallgatók hogyan reagálnak a számukra még ismeretlen elektronikus olvasókészülékekre. A második és harmadik kísérlet az elektronikus olvasókészülékekkel összefüggésben vizsgálta az olvasás gyorsaságát, a koncentrációt és a kifáradás jeleit. A tesztben a Sony eBook Reader, az IREX iLiad, LCD computer screens, Laptops és a Smart Phone HTC Touch HD készülékeket hasonlították össze nyomtatott dokumentumokkal és könyvekkel.

Tovább az eredeti cikkre:
http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?issn=0264-0473&volume=29&issue=3

Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/411001

***

Az e-könyv olvasók használata egy egyetemi könyvtárban
AALTONEN, Mari: Usability and compatibility of e-book readers in an academic environment : a collaborative study / Mari Aaltonen [et al.]. – Bibliogr. – Res. francia, német, spanyol és orosz nyelven In: IFLA journal. – 37. (2011) 1., p. 16-27.

Már jó néhány egyetemi könyvtárban kipróbálták a digitális anyagok elektronikus olvasókészülékeken vagy táblagépeken történő kölcsönzését. A tapasztalatokról számos beszámoló született, amelyeknek konklúziói nagyjából megfelelnek a finn Aalto University Library által végzett kutatásban szerzetteknek. Az ő céljuk annak kiderítése volt, hogy mely tartalmak, milyen formátumban és milyen platformon történő szolgáltatása lenne a legmegfelelőbb olvasóik számára. Az Aalto University Library 8300 használójának több mint 50 ezer e-könyv áll rendelkezésére, amelyeket a könyvtár 13 szolgáltatótól szerez be. 2009-ben pedig kísérletképpen ötféle e-könyv olvasót (Foxit eSlick, Bookeen Cybook Opus, BeBook, Amazon Kindle, Sony Reader Touch Edition), valamint egy iPad táblagépet vásároltak. A vizsgálat során először a terjesztők között készítettek felmérést arról, hogy az általuk kínált e-könyvek mennyire kompatibilisek az e-olvasókkal.

Tovább a referátumhoz:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/396013

 

Vita és trendek az amerikai könyvtári e-könyv kölcsönzésben

Az elmúlt hetekben az USA-ban és Nagy-Britanniában egyaránt központi kérdés volt az e-könyvek kölcsönzése. Azt gondoljuk, ezekben az országokban, ahol a legelterjedtebb ma az e-könyv, a probléma már megoldódott, de ez koránt sincs így.

Szeptember 24-én az American Library Association (Amerikai Könyvtáros Szövetség – ALA) nyílt levéllel fordult a kiadókhoz a témában. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szabad kereskedelemben, a szabad piacokon ritkán fordul elő, hogy egy vevőt a kereskedők elküldenek, ám a legjelentősebb hat amerikai kiadó, az ún. Big Six közül három (a Penguin, a Macmillan és a Simon&Schuster) jelenleg éppen ezt teszi, amikor nem teszi lehetővé könyvei kölcsönzését. A jelenlegi helyzetben az egyik legkeresettebb könyvkategóriában, a bestsellerek közül a New York Times aktuális sikerlistájának mintegy felét nem tudják e-könyvként kölcsönözni.

Felhívták a figyelmet arra is, a könyvtárak közvetítői kereskedői szerepet is vállalnak az e-könyv kapcsán, hiszen általában megvásárlásra is kínálják a könyveket. A népszerű és keresett címeket a könyvtárhasználók kedvező áruk miatt sokszor inkább megveszik, minthogy a várólistára feliratkozzanak.

Hangsúlyozzák azt is, a könyvtári e-könyv kölcsönzés klasszikus nyerő-nyerő helyzet, mivel a rendszeres könyvtárhasználók másoknál kétszer gyakrabban vásárolnak könyvet.

Az USA-ban a mintegy 112 ezer könyvtár 76%-a kínál e-könyvet kölcsönzésre, 39%-uk e-olvasó készüléket is kölcsönöz olvasóinak.

Az amerikai kiadók szövetsége, az AAP szeptember 25-én szintén nyílt levélben válaszolt az ALA kritikájára. Válaszukban egy fontos szempontra hívták fel a figyelmet, arra, hogy míg a könyvtárak nonprofit jellegüknél fogva fel tudnak lépni közösen, egy platformon, addig a trösztellenes jogszabályok a kiadók számára ezt nem teszik lehetővé, tehát minden kiadó kénytelen kialakítani saját, a könyvtárak számára is elfogadható feltételrendszerét.

Ugyanígy másnap a nyílt levélben megszólított Macmillan kiadó bejelentette, elindítja régóta lebegtetett könyvtári kísérleti, pilot projektjét.

Ezzel szinte egyidőben, szeptember 27-én a brit kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja az e-könyvek kölcsönzésének témakörét. Ennek oka, hogy szerintük Nagy-Britanniában túl kevés könyvtár kínál e-könyveket kölcsönzésre. A legnagyobb kérdésnek a kölcsönzések utáni jogdíjfizetést tartják, továbbá azt, hogy a kiadók a könyvtári e-könyv kölcsönzés esetén attól félnek, elmaradnak tervezett bevételeik. A probléma egyik lehetséges megoldásának azt tartják, hogy minden e-könyv kölcsönzés után a felhasználónak fizetnie kelljen, a bevétel pedig megoszlik majd a kiadó és a könyvtár között. Ebben a formában tehát a könyvtári beiratkozási díj nem foglalná magába a korlátlan kölcsönzési lehetőséget.

A fenti vita kapcsán szakértői cikk jelent meg a copyrightandtechnology.com weboldalon (Publisher-Library Feud over E-Book Heat Up címmel). Ebben az írásban arra is felhívják a figyelmet, hogy az e-könyv területén kereskedelmi cégek is vesznek át könyvtári funkciókat, például az Amazon Kindle-olvasó tulajdonosoknak Kindle Owners’ Lending Library néven e-könyv kölcsönzési lehetőséget nyújt.

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy míg az USA-ban a First Sale fogalmát szabályozó jogszabály a hagyományos papírkönyvek kölcsönzését lehetővé teszi, az e-könyvre ez a szabály nem vonatkozik.

A szerző a jövő útjának a DRM-es kölcsönzés helyett a felsorolt problémák megoldására a felhő alapú kölcsönzést látja, amely egyben megoldást jelentene a kisebb könyvtárak számára is, hiszen így a könyveket nem szükséges megvásárolni, csak a felhőből való kölcsönzés után kell fizetni.

A szerző az e-könyvek kölcsönzését egyszerre tartja jogi, technikai és üzleti kérdésnek, egyben úgy véli, ha a könyvtárak lobbiereje megfelelően nagy, a legnagyobb valószínűséggel azt jósolja, a First Sale Act szabályait az e-könyvekre is ki fogják terjeszteni.

A történet kerekségét az biztosította, hogy október 1-re már a Penguin is bejelenti, befejezi korábban elindított pilot programját és a tél végére lehetővé teszi minden könyvtár számára kiadványainak kölcsönzését.

[paddington]

E-Books in Libraries – e-könyvek a könyvtárban

Bodó Balázs is említi blogbejegyzésében azt a műhelybeszélgetést, amelyet a Berkman Center for Internet & Society még februárban indított a fenti címmel. Azt vizsgálgatták, hogy milyen módon jelenhet meg a könyvtárban az e-könyv, milyen üzleti modellek mentén tudnak megegyezni a kiadók és a könyvtárak. Júliusban megjelentettek egy kiadványt is a műhelybeszélgetés eredményéről. A kiadvány ingyenesen letölthető, a rövid összefoglalóját itt olvashatjuk: http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2111396
(angol nyelvű, 29 oldalas tanulmány)

 

Bodó Balázs az e-könyvekről

Töltsék meg e-könyvekkel a könyvtárakat! címmel jelent meg tegnap Bodó Balázs írása a könyves blogon. Itt olvashatjuk a teljes szöveget:
http://konyves.blog.hu/2012/10/09/drm_es_az_e-konyv_piac?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2012_10_09&utm_campaign=index

A szerző az e-könyvek könyvtári megjelenésének lehetőségeit – és ennek kapcsán a DRM szerepét – boncolgatja. Egy kiragadott gondolat a bejegyzésből:

“… ismerhetik a véleményemet a DRM-ről: gonosz, gonosz dolog, ami a másolást ugyan nem képes megakadályozni, de képes megkeseríteni a fizetni vágyó fogyasztó életét.”

Kerekes Pál: Könyvtári e-book kölcsönzés – itthon II.

(Kerekes Pál alábbi írása október 3-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A papírkönyv döntő létezési módja az otthoni könyvespolcon való elhelyezkedés. A hozzáférés szabad egy meghatározott közösség, a szűkebb-tágabb család, esetleg a barátok és ismerősök számára. Ezt a megszokottságot bővíti ki a könyvtár, amelynek szolgáltatásait azért vesszük igénybe, mert többnyire elég a kölcsönzés, az időleges használat. A kívánt műre az olvasás után nincs szükségünk folyamatosan. De mi a helyzet az e-könyvvel? Az e-booknak versenyképesnek kell lennie általában az összes könyves területen a printtel, tehát az évszázados hagyományokkal rendelkező könyvkölcsönzés mezején is. A helyzet azért is speciális, mert itt a helyigény nem játszik szerepet: míg lakásunkban nehezen, de elektronikus eszközeink közbeiktatásával ezerszámra tárolhatjuk a könyveket, albumokat, enciklopédiákat. Tehát nem védhető az a távolságtartás a könyvvásárlástól, hogy egyszerűen nincs helyem otthon tárolni a súlyos köteteket.

Folytatás

Kerekes Pál: Könyvtári e-book kölcsönzés – itthon I.

(Kerekes Pál alábbi írása október 2-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A könyvtárak természetes módon rá vannak kényszerülve az e-környezet követelte fejlődésre. Az anyagi lehetőségek néha méltatlan szűkítésének keretei között is, de igyekszenek megfelelni a digitalizáció kihívásainak. Elég csak az elektronikus katalógusokra gondolni, vagy a kölcsönzés teljes gépesítésére. Az e-könyv megjelenése is új igényeket szül. A feladat nem teljesen ismeretlen, hisz digitális tartalmakat eddig is szolgáltattak a könyvtárak (például Magyar Elektronikus Könyvtár, vagy helytörténeti gyűjtemények digitalizált verziói), ráadásul teljesen ingyenesen, nem korlátozva az elérhetőséget. A beiratkozott tagok részéről azonban érthető igény, hogy a digitálisan készült és készletezett műveket, tehát a mai, tág értelemben vett kortárs szerzők alkotásait is elérhessék az Interneten keresztül könyvtári szolgáltatás keretein belül.

Folytatás

E-könyves szakmai nap 2012. október 4-én

Kedves Érdeklődők!

Tisztelettel meghívjuk Önöket a 2012. október 4-én 10.30-kor kezdődő
HOGYAN KERÜL(JÖN) AZ E-KÖNYV A KÖNYVTÁRBA?
Mit gondol a kiadó? Mit gondol a könyvtár?
című rendezvényünkre.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár (1827 Budapest, Budavári Palota F
épület, 6. emeleti nagyterem)

A rendezvény célkitűzése, hogy lehetőséget teremtsen az e-könyvek
szolgáltatási modelljének kialakításáról szóló kiadói és a könyvtári
álláspontok megismerésére.

A rendezvény témái:
- Bánkeszi Katalin (OSZK Könyvtári Intézet): Köszöntés, bevezető gondolatok
- Farkas István Dworkyll (ekönyvolvasó.blog.hu) ismertetője az e-könyv
formátumokról és a DRM lehetőségeiről.

Felkért hozzászólók:
Bázing Zsuzsanna (Dialóg Campus kiadó) és Vajna Éva (BME OMIKK)

- Hegyközi Ilona – Tóth Máté (OSZK Könyvtári Intézet) Az e-könyvek
könyvtári szolgáltatásának külföldi és magyarországi gyakorlata a
szakirodalom és egy országos felmérés előzetes adatai alapján.

Folytatás

Válogatott cikkek a szaklapokból (I.)

Gyorskeresést végeztünk a HUMANUS cikk-adatbázisban (http://www.oszk.hu/humanus) , hogy megtudjuk, 2011-ben milyen e-könyv témájú írásokat regisztrált az adatbázis. A keresőkérdésre összesen 33 találatot kaptunk, amelyekből néhány érdekesebbre hívjuk fel a figyelmüket.

***

A hagyományos vagy az elektronikus könyveké a jövő?

HELGREN, Jamie E.: Booking to the future : paper or electronic? Futurists have been pushing one option for years, but do we have to choose?In: American libraries. 42. (2011) 1/2., p. 40–43.

A Coloradói Állami Könyvtár Könyvtári Kutatószolgálata felmérést végzett könyvtárosok körében arról, miként látják a hagyományos könyv jövőjét. 2009 decemberében egy nyolc kérdésből álló kérdőívet tettek közzé különböző állami, regionális és országos levelezőlistákon A könyv jövője címmel. A kérdések a következőkre vonatkoztak: rendelkeznek-e e-könyv olvasóval; el fognak-e tűnni a hagyományos könyvek, és ha igen, mikor; milyen formátumokat használnak jelenleg és milyeneket fognak tíz év múlva a szak-, a szépirodalom valamint a tankönyvek olvasására; mit fognak szolgáltatni a könyvtárak tíz év múlva. […] A válaszadók egyharmada köz-, egynegyede egyetemi, és kb. egyötöde iskolai könyvtárban dolgozik. A válaszokban a leggyakrabban említett szempontok: több formátum együttélése, technológiai előnyök, esztétikai megjelenés, tartalom, költségek, generációs különbségek.

Az eredeti cikk itt olvasható: http://americanlibrariesmagazine.org/features/11302010/booking-future

Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/407747

***

Megjegyzések a könyv jövőjéről. Az UNESCO második fóruma a kultúráról és a kulturális iparról

MICCOLI, Sebastiano: Riflettendo sul futuro del libro : il secondo Forum Unesco sulla cultura e le industrie culturali. In: Bollettino AIB. – 51. (2011) 1-2., p. 13-24.

A Monzában 2011 júniusában tartott második UNESCO-világfórumot a kultúráról és a kulturális iparról „A holnap könyve, az írott szó jövője” témának szentelték. Három alapvető kérdésre fordítottak különös figyelmet: az elektronikus könyvhez illeszthető új gazdasági modell szükségességére, a szellemi tulajdonjog fogalma újragondolására és a könyvtár funkcióira a digitális környezetben. Az első témában éles ellentét rajzolódott ki két felfogás között. Az egyik szerint a nyomtatott könyv mint a kiadói ipar fő terméke még hosszú életű lesz, melyet kisegítőként fog kísérni a kisebbségben lévő elektronikus médium. A másik álláspont szerint a könyvforma fejlődése a digitális környezetben olyan tulajdonságokat hoz, amelyek teljesen inkompatibilisek a kiadói iparnak az utóbbi százötven évben kialakult struktúráival. Azaz: a könyv világában kialakult üzleti modellt kell (lehet) alkalmazni a digitális termékekre is.

Tovább a referátumra: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/424563

***

Könyvtár a kézben: mobiltechnológiák használata az egyetemi könyvtárakban

KOSTURSKI, Kate: Handheld libraries 101 : using mobile technologies in the academic library. In: Computers in libraries. – 31. (2011) 6., p. 11-13.

2008-ban több mint 4 milliárd használó rendelkezett mobiltelefonnal, ami a világ népességének 61%-át jelentette. A mobiltelefonok használatában a 18 és 29 év közöttiek vezetnek, azaz a felsőoktatási hallgatók korosztálya. Az egyetemi könyvtárak felismerték ezt: egy 2009-es felmérés szerint e könyvtárak 65%-a kínál mobil eszközökön elérhető szolgáltatásokat, vagy tervezi azt. A kezdő okostelefon-használók gondolkodhatnak egy mobiltelefonra optimalizált weboldalon, amit ráadásul könnyebb is technikailag létrehozni, mint egy hagyományos weboldalt. Készíthető ezen kívül önálló vagy az egyetemi alkalmazás részeként megjelenő okostelefon-alkalmazás is. Sok könyvtári adatbázis-szolgáltató (Westlaw, EBSCO, ScienceDirect, RefWorks) rendelkezik ilyennel, amelyet elérhetővé tehetünk a diákoknak. okban, katalógusban való keresések mellett cikkek letöltése is lehetséges minialkalmazásokkal, vagy a táblagép-formátumokra optimalizált weboldalakon keresztül.

Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/422152