e-könyves infotár

“Egyesülés az E-könyvekért” – 2. találkozó (2012. június 26. Budapest, Café Vian)

Az első találkozót követően ismét összejöttek az e-könyvek terjesztésében érdekelt, együttműködésre készülő szakemberek. Közelednek az álláspontok és körvonalazódnak azok a területek, amelyeken célszerű lenne közösen fellépni az érintetteknek, természetesen nem csorbítva egymás kereskedelmi érdekeit.

A beszélgetésen részt vett a Könyvtári Intézet igazgatója, Bánkeszi Katalin is, hogy képviselje a könyvtárakat a közös gondolkodásban. A következő találkozó helyszíne az Országos Széchényi Könyvtár lesz.

Alakulóban az “Egyesülés az e-könyvekért” (2012. június 4. Budapest, Két Szerecsen Kávézó)

Kiadói kezdeményezésére összejöttek az e-könyv kiadással (is) foglalkozó könyvkiadók, terjesztők, blogok képviselői, és a megbeszélésre meghívták az elektronikus dokumentumok terjesztésében érdekelt könyvtárak némelyikét. Ez már önmagában pozitív hozzáállásra vall…

A kezdeményezők: Kereszty András (A Hónap Könyve Kiadó), Séllei Aranka (DigitalBooks) és Tímár Tibor (Co-LibriKönyvek Nkft.) voltak.

 Meghívójukban így fogalmaztak:

“Úgy gondoljuk, elérkezett az idő, hogy az e-könyv magyarországi elterjedését szívükön viselő szervezetek, cégek, bloggerek összefogjanak, hogy közös érdekeink képviseletében hatásosabban tudjunk fellépni minden fórumon.
Ebből a célból szeretnénk létrehozni egy szakmai érdekszövetséget Egyesülés az E-könyvért néven. Az együttműködésre vonatkozó javaslatunkat a mellékletben találja.
Reméljük, részt tud venni a találkozón. Esetleges távolléte esetén is örömmel vesszük írásbeli csatlakozását a kezdeményezéshez, bár nagyon örülnénk neki, ha aktív részese lenne az eseménynek.”

Meghívottak:

Az Egyesülés létrehozását célzó első találkozó ugyan még nem végződött alapító dokumentum aláírásával, de a további előkészítő megbeszélések után erre is hamarosan sor kerülhet.

E-könyv a könyvtárban – egy kiadó és egy könyvtár kísérleti projektje (2012. június 12. Budapest, OMIKK)

A Typotex kiadó és a BME OMIKK közt párbeszéd kezdődött arról, hogy a kiadó által előállított és térítéses szolgáltatás keretében, a kiadó által fejlesztett környezetben szolgáltatott elektronikus könyvek, hogyan jelenhetnének meg egy ellenőrzött szolgáltatás keretében a BME OMIKK kínálatában.

A Typotex vezetője, Votisky Zsuzsa nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, de a részletekről szemmel láthatóan eltérően gondolkodtak a felek. A kiadó korábban már próbálkozott DRM-rendszer bevezetésével, de rossz tapasztalatai miatt mára elhagyta ezt a technológiát. A könyvtár képviselői olyan megoldást kerestek, amely lehetővé teszi az olvasónak, hogy távolról elérje a keresett e-könyvet, és akár mobil eszközön is használhassa addig, amíg a kölcsönzési idő le nem jár. Ez azt jelentené, hogy maga a fájl kap védelmet (mondjuk DRM keretében szolgáltatnák), amely biztosítja, hogy a kölcsönzés lejárta után (ha nem hosszabbít az olvasó) többet nem nyithatja meg a könyvet. Megfelelő beállításokkal tetszés szerint korlátozható a kölcsönzött dokumentum használata, és a rendszer a konkurens olvasást is ki tudja zárni. A kiadó (amellett, hogy a DRM-ben is megingott a bizalma) nem akarja támogatni a letöltést, csak a távolról történő megjelenítést, míg a könyvtár valójában abban lát fantáziát, ha az olvasó a saját mobil eszközére is letölthetné a fájl, és magával viheti és akár közlekedés közben is használhatná. Ez jelentene a könyvekéhez hasonló kölcsönzési módot.

A beszélgetés során szóba került a példányok archiválása is, de ez a két dolog elválasztható egymástól. Nem kell minden egyes könyvtárnak gondoskodnia a kölcsönözhető e-könyvek archiválásáról, ha erre születik egy központi megoldás. Fölösleges több helyen, minden szolgáltató ponton megoldani az archiválással kapcsolatos kérdéseket. A hosszú távú archiválásra mindenképpen központi megoldást kell nyújtani, amely sokkal inkább az elektronikus köteles példányok beszolgáltatása alapján lenne megoldható.

Érdekes megfigyelni, hogy mindenütt előtérbe kerül az elektronikus szolgáltatás, ami érthető, tekintve, hogy az információhoz jutásnak ez gyors és rugalmas módja, és a tanuláshoz is számos rugalmas keresési és felhasználási lehetőséget kínál hallgatóknak és tanároknak egyaránt.

Bizonyára nem véletlen, hogy az európai uniós források felhasználásával éppen most készülhet egy központi rendszer az elektronikus dokumentumok könyvtári forgalmazására, de ez már egy másik történet.

Kapcsolódó dokumentum: OEDR pályázati felhívás

http://www.sff.hu/11829.palyazat.Orszagos_konyvtari_szolgaltatasok_bovitese_fejlesztese_az_oktatas_es_kepzes_tamogatasanak_erdekeben_TAMOP_324B_11

Könyvtárosok és kiadók találkozója a Könyvtári Intézetben (2012. május 29. Budapest, Könyvtári Intézet)

A találkozó összehívásának közvetlen apropóját az adta, hogy az Európai Unió is napirenden tartja az e-könyvek kérdését, és kérdőíven tett fel kérdéseket a kiadóknak a kapcsolódó szolgáltatásokról. Mivel a könyvtárak érintettsége nem vitás, szeretnénk, ha a jövőbeni tervekkel kapcsolatos válaszokban megjelenne az a lehetőség is, hogy az e-könyvek a könyvtári szolgáltatások palettáján is megjelenhessenek, hiszen az olvasók igényt tartanak rá, a könyvtár pedig kész beilleszteni kínálatába az e-könyveket is. Igaz, ez még felvet néhány technikai és jogi kérdést, de mindenképpen arra szeretnénk törekedni, hogy az olvasók – a nyomtatott könyvek mellett – ezt a könnyen kezelhető, rugalmasan használható formátumot is megtalálják a könyvtár „virtuális” polcain. A kérdőívet nem tárgyaltuk meg részletesen, de Moldován István és Dancs Szabolcs jóvoltából híreket hallhattunk arról, hogy a megelőző napokban egy külföldi konferencia is ezt a témát tárgyalta, ami azt mutatja, hogy nagyon aktuális kérdésről van szó, és most kell foglalkoznunk azzal, hogy milyen lehetőségek állnak a kiadók és a könyvtárak előtt, ha eleget akarnak tenni a használók elvárásainak.

Beszélgetés közben derült ki, hogy napjainkban is folyik egyeztetés a Typotex Kiadó és az OMIKK között egy készülő közös szolgáltatás terveiről.

Az idő rövidsége és egy másik szakmai program miatt csak Votisky Zsuzsa képviselte a könyvkiadókat, de könyvtárosok több intézményből is eljöttek: Kristóf Ibolya (SZIE KBK); Koreny Ágnes és dr. Tóth Éva (OGYK); Kis Mariann (FSZEK), Wünschné Vajna Éva és Budaházy Ibolya (BME OMIKK); – Batiz Judit (SOTE KK), DEENK – Dávid Boglárka (DEENK), Dancs Szabolcs (OSZK); Moldován István (OSZK, MEK); – Varju Zsuzsanna (SZTNH); Bikádi Katalin (ELTE EK); Gerencsér Judit (MKE Jogi szekció).

Kapcsolódó dokumentum: EU-s kérdőív (SURVEY OF EUROPEAN PUBLISHERS)

Könyvkiadók és könyvtárosok beszélgetése az e-könyvekről (2012. április 20. Budapest, Könyvfesztivál)

A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klubja keretében az MKE Jogi szekciójának közreműködésével szerveződött egy kerekasztal-beszélgetés, amelyen mind a kiadók, mind a könyvtárak képviseltették magukat. A beszélgetés résztvevői valamennyien érintettek voltak valamilyen formában az elektronikus úton terjesztett digitális könyvek forgalmazásában. A szervezők a következő címet adták a találkozónak: Félreértések helyett: könyvkiadók és könyvtárak párbeszéde a digitális könyvkiadásról és a szerzői jog aktuális kérdéseiről – az MKE Jogi Szekciója által meghívott kiadók, könyvtárosok és a társszervező Typotex Kiadó kerekasztal-beszélgetése.

A meghívót Sándor Gertrúd, a Jogi szekció elnöke küldte a KATALIST-re, a moderálást pedig Takács Dániel, a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárának vezetője vállalta. Az asztal körül ült Kiséry István az Akadémiai Kiadótól, Bodó Balázs, a BME MOKK adjunktusa, dr. Bázing Zsuzsanna a Dialóg-Campus Kiadó igazgatója, Moldován István az OSZK osztályvezetője a Magyar Elektronikus Könyvtár képviselőjeként, Lévay Klára, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtárának vezetője, Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója, Zarnóczky Attila, a Novissima Kiadó ügyvezetője, dr. Horváth Sándor Domonkos jogász, a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatója, valamint dr. Amberg Eszter, a Könyvtári Intézet szerzői jogi kérdésekkel is foglalkozó munkatársa. A Typotex Kiadó vezetője, Votisky Zsuzsa nem vett részt közvetlenül a kerekasztal beszélgetésében.

Az egy órás időtartam nem adott lehetőséget a napirenden lévő számos téma körbejárására, azonban meglehetősen sok részkérdés merült föl az e-könyvekkel kapcsolatban, amelyek megvitatására több idő szükséges. A Könyvtári Intézet vezetője felajánlotta, hogy helyet ad a további beszélgetéseknek: legyen mindenkinek módja elmondani a saját álláspontját, véleményét.

Láthatóan forrong az e-könyv piac… a biztos pont a növekvő olvasói igény, az viszont már vitára ad okot, hogy az igények kielégítésében ki és hogyan vegyen részt.

Például:

  • Mi a szerepe a könyvtárnak, amikor a kiadó még csak nem is terjesztőkön keresztül, hanem saját weboldalán kínálja az e-könyveket?
  • Kell-e a könyvtárba is e-könyv?
  • Gyengíti vagy erősíti egymást a két szereplő párhuzamos megjelenése?
  • Beletartozik-e az elektronikus könyv az elektronikus köteles példányok körébe?
  • Ha igen, hol gyűjtik, és hogyan szolgáltatják ezeket a könyvtárak? (Ne felejtsük el, hogy a szerzői jog védelme alá tartozó, önálló kiadványokról van szó, amelyeken a kiadónak szomszédos joga keletkezik.)
  • Hány példányban kell „beszolgáltatni” és hány példányban lehet a könyvtárban az olvasó kezébe adni az e-könyveket?
  • Egyáltalán hogyan ellenőrizhető, hogy egyidejűleg hányan olvassák/kölcsönzik ki a könyvtári elektronikus példányokat?
  • Mi történik az elektronikus köteles példányokkal, milyen módon jutnak el az olvasókhoz?

Sokáig sorolhatók a beszélgetésen felmerült kérdések. Láthatóan még nem találtak rá a közös megoldásra, amelyet mind a kiadó, mind a könyvtár megfelelőnek tart saját szolgáltatása védelmében. Bizakodásra ad okot, hogy mindkét fél részéről érzékelhető a szándék a közös megoldás keresésére. Ehhez azonban mindkét oldalon szükség lesz kompromisszumkészségre is.

2012. április 11–13. Veszprém, Networkshop (21. országos konferencia)

A veszprémi konferencia előadásai között több említésre érdemes, témánkhoz kapcsolódó előadást találunk, de külön is felhívnám a figyelmet Béniné Virág Mária „Szolgáltatásfejlesztés a

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban” című előadására, amelyből megismerhettük a FSZEK csaknem teljesen elkészült, igen sokrétű új szolgáltatását.

A TÁMOP pályázat keretében hozták létre ezt az e-dokumentumokat kölcsönző, elektronikus fizetést is lehetővé tévő, webáruház jelleggel működő szolgáltatást. A könyvtárosok és a fejlesztők szoros együttműködése jól átgondolt, részleteiben is kidolgozott rendszer létrehozását eredményezte. (A szolgáltatás rövid bemutatásával a Könyvtári jó gyakorlat menüpontban foglalkozunk. )

A MaNDA is helyet kapott a programban. Bár a délelőtti előadás elmaradt, de a délutáni vitán megjelent Golden Dániel, hogy Bánki Zsolt kitűnő vitaindítója után válaszoljon a könyvtárak felvetésére. Kicsit egyenlőtlen volt a „küzdelem”, ugyanis a könyvtárosok meglehetősen nagy számban voltak jelen, és többen is kritikát fogalmaztak meg a Mandalatról, amelynek “védelmét” Dániel egyedül volt kénytelen ellátni.

A szerzői jogi kérdésekkel foglalkozó szekcióban is vita alakult ki a jogi szabályozás és a digitális szolgáltatások kérdéseiről. Hiába, az elektronikus világ új problémákat vet fel, szinte semmi nem értelmezhető ugyanúgy, mint a hagyományos nyomtatott dokumentumok korában: ma már új értelmet kap a „kézirat”, a „példányszám”, a dokumentum „terjedelme”, a kiadvány fogalma és még hosszasan sorolhatnánk, hogy mi mindent kell újra értelmezni, újra kitalálni, ha a kiadó vagy a könyvtár elektronikus kiadványok megjelentetésével vagy terjesztésével akar foglalkozni. A Networkshopon számos előadásban terítékre kerültek ezek a gondok.

Kapcsolódó dokumentum: Videotórium felvételek a Networkshopról http://videotorium.hu/hu/live/details/659,Tartalomszolgaltatok_konyvtarak_leveltarak_muzeumok