Ízelítő a 3K 2017. szeptemberi számának tartalmából

Könyvtárpolitika
Péterfalvi Attila – Csajági István: A személyes adatok kezelése a könyvtárak életében – aktuális kérdések

Műhelykérdések
Farkas Ferenc – Fodor Péter: Az én könyvtáram

Konferenciák
Bényei Miklós: A könyvtári dokumentumok és a helytörténeti kutatás mai lehetőségei

Olvasás
Szabolcsiné Orosz Hajnalka: Az igazi hívószó. 30 éves az IDŐVONAT Olvasótábor

Hevérné Kanyó Andrea: Utak az olvasóvá neveléshez. Mit tehet egy gyakorló pedagógus?

Napló
Ásványi Ilona: Reflexiók egy szakmai továbbképzés kapcsán

Könyv
Bánkeszi Lajosné: Történetek az olvasásról és az írástudásról

Ízelítő a lapszámból:

„A könyvtári partnerkapcsolatok, szervezeti kultúra, szakmai önismeret, kommunikáció és konfliktuskezelés címmel és témában meghirdetett tréningen a leggyakrabban előforduló probléma, amit a résztvevők felvetettek, és a csoport elé tártak, a pályakezdő vagy munkahelyet váltó fiatal és a régebben az adott könyvtárban dolgozó kollégák kapcsolatából adódott. Különös tapasztalat volt, hogy amikor elmondtam egy példázatot, hogy: X szerzetest megkérdezték, hogy szereti-e Y szerzetest. Igen – volt a válasz -, amennyire elő van írva, ez a csoport tagjaira – életkortól függetlenül – felszabadítóan hatott. Többen és többször felhozták, elismételték a következő foglalkozásokon.” (Ásványi Ilona)

„2017. február 1-jén indult útjára azEmberi Erőforrás Operatív Program„Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című,EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001kódszámú pályázat, amelyet a konzorciumvezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) mint felkért konzorciumi partner közösen valósít meg. A projekt célja – illeszkedve a korábbi TÁMOP, illetve a frissen megjelent EFOP pályázatokhoz – a könyvtárak és a közoktatás közötti kapcsolat erősítése, a program keretében a köznevelés hatékonyságát és eredményességét szolgáló új típusú kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást támogató szolgáltatások fejlesztése valósul meg. (Farkas Ferenc – Fodor Péter)

„A GDPR a könyvtárak életében adatvédelmi szempontból, talán az olvasói szokások, preferenciák, vagyis a profilalkotás területén jelenthet kihívást, mivel az elektronikus nyilvántartások lehetővé teszik az olvasókról nyilvántartott adatoknak az eredeti céltól részben eltérő kezelését, felhasználását. Ez különös súllyal esik latba egy esetleges adatvédelmi incidens esetében, ha egy könyvtár adatbázisa nyilvánosságra kerülne, vagy harmadik személy számára hozzáférhetővé válna. Emellett azonban az az érintett olvasó számára hasznos is lehet, ha személyre szabottan kap információkat a könyvtári állomány változásairól, az érdeklődési körébe tartozó új kiadványokról, ám ez az érintett kifejezett hozzájárulásával, megadott adatkezelési jogalappal lehetséges jelenleg és a jövőben is.”(Péterfalvi Attila– Csajági István)