Ízelítő a 3K 2017. februári számának tartalmából:

Csobán László – Szeifer Csaba – Szöllősi Gréta: Helyzetkép a Baranya megyei KSZR-ről

Dancs Szabolcs: Hogyan fogunk katalogizálni a jövőben? – FRBR-alapú bibliográfiai feldolgozás a gyakorlatban

Knapp Éva: Báthory István lengyel király könyvajándéka az ELTE Egyetemi Könyvtárban

Vass Marianna: Inkább megérteni, mint ítélkezni – iskolai élő könyvtár Komlón

Eva Katrušáková – Béres Judit: Minden cseh olvas a gyermekeknek

Németh Márton: Online oktatási tartalomszolgáltatási projekt Nagy Britanniában: A BBC, az oktatási és a kulturális, közgyűjteményi szféra közös platformon

Pajor Zsófia: Csorba Győző emlékére

Ízelítő a lapszámból:

„Egy Abafáji Gyulay Pál kezétől származó könyvbejegyzés szerint Báthory István megajándékozta őt Cristoforo Clavio (1538–1612) jezsuita matematikus és csillagász 1581-ben Rómában megjelent Gnomonices libri octo (Roma, F. Zanetti, 1581) című munkájával. Claviónak, a vatikáni csillagvizsgáló megalapítójának, akit kortársai a 16. század Euklidészének neveztek, több magyar tanítványa volt, s e munkája mecénásának Báthory Istvánt nyerte meg. A mű az árnyékvető pálcáról, az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszerről szól, amelyet bizonyos mértékben napóraként is lehet használni. A kötet Báthorynak szóló dedikációjában a szerző egyaránt dicséri mecénásának műveltségét, a jezsuita rend iránti liberalitas-át, valamint katolikus hitét és állhatatosságát.” (Knapp Éva)

 „A bibliográfiai tételek funkcionális követelményeire vonatkozó IFLA-zárójelentés, amelyet az angol rövidítés után FRBR-ként ismerünk, 2006 óta magyar nyelven is elérhető, és a szakmai fórumok egyik legfontosabb hivatkozási forrása lett. Az FRBR által lefektetett ún. entitás-kapcsolat modell a bibliográfiai rekordok használóinak négy alapigénye (megtalálni, azonosítani, kiválasztani és megszerezni) szempontjából releváns entitások, az egyes entitások ismérvei és az entitások között lévő kapcsolatok leírására szolgál. Hogy ez közelebbről mit is jelent, megpróbáljuk megvilágítani azzal, hogy betekintünk egy egészen egyszerű RDA-alapú bibliográfiai leírás létrehozásának a munkafolyamatába.” (Dancs Szabolcs)

„Magyarországon is egyre többet hallunk arról, hogy milyen előnyei lehetnek annak, ha a kulturális közgyűjtemények nyílt formában teszik közzé adataikat. A BBC európai szinten is úttörő szerepet vállalt a jelentős archív és kortárs kultúrvagyonnal rendelkező közműsorszolgáltatók között abban, hogy kifejlesztette a maga nyílt adat portfólióját. A szemantikus alapú adatmodellek és az azokhoz kapcsolódó szemantikus webes adatszabványok segítségével feldolgozott információkészletek révén részévé válnak egy hatalmas tartalomszolgáltatási felhőnek. Ebben a felhőben társíthatók egymással a szintén nyílt formában, a szemantikus weben megosztott közgyűjteményi adatok és tartalmak a BBC információkincsével.” (Németh Márton)