Ízelítő a 3K 2015. márciusi számának tartalmából

Könyvtárpolitika
Hangodi Ágnes: A Könyvtári Intézet határon túli könyvtáros képzései

Fórum
Kocsis István: Mit szólna Szent Jeromos, a könyvtárosok védőszentje?

Műhelykérdések
Szabó Noémi: Jelnyelvre épülő könyvtári szolgáltatások – hazai és nemzetközi tapasztalatok, algyői gyakorlat

Kőszegfalvi Ferenc: Helyismereti munka a hódmezővásárhelyi Németh László Könyvtárban

Konferenciák
Vajda Henrik: Húsz év – az őskortól a középkorig

História
Pogány György: „A könyvtár a város lelke”. Gondolatok a Ceglédi Városi Könyvtár kilencven évéről

Évfordulók
Vasné Tóth Kornélia: Erdélyi István zentai kultúrmunkás és ex libris gyűjtő

Könyv
Bényei Miklós: Szinnyei József és öröksége

Pogány György: A magyarországi nyomdászat képes krónikája 

Ízelítő a lapszámból:

„A határon túli könyvtárosok képzési, továbbképzési tevékenységét a Könyvtári Intézet építette ki – határon túli kezdeményezésre – a 2002/2003-as tanévtől kezdve. (…) A képzéseken a ciklus végéig 97 intézményből összesen 535 fő vett részt. A képzések határon túli könyvtárakban valósultak meg: első körben, 2008/2009-ben kötött együttműködési szerződéssel megerősített bázis-képzőhelyek – a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet, a beregszászi Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet – sorát a 2011 júniusában aláírt szerződéssel a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár partnerségével egészítettük ki.” (Hangodi Ágnes).

„Hiányzik a ma szédülten sodródó generációkból a szellemi együttlét igénye. Nem tud kialakulni az iskolán kívüli művelődés. Csak igen kevés olyan közösséget lehet felmutatni, amelyben örülni tudnak az odajárók az okos gondolatoknak, egy-egy kiállítás élményének és főleg egymásnak. Ennek hajléka volt a könyvtár Hatvanban, amit nagyon sokan magukénak éreztek és éreznek ma is.” (Kocsis István)

„Célunk olyan online digitális jelnyelvi könyvtár építése, amellyel kiegészíthetjük az országos és megyei jelnyelvi gyűjteményeket és gazdagíthatjuk a helyi digitális könyvtárunkat is, amelyet egy önálló android alkalmazásba ágyaznánk, ahonnan letölthetők és online nézhetők a feltöltött jelnyelvi videók – legyenek azok ismeretterjesztő és közérdekű információk vagy irodalmi jelnyelvi adaptációk.” (Szabó Noémi)